<< Az előző oldal   Tartalomjegyzék   A következő oldal >>

      Az alábbiakban a Méteregyezmény nem hivatalos magyar fordítása olvasható, amely a jeleleg érvényes hivatalos francia nyelvű szöveg (1991) alapján készült.
      A világosabb színnel jelölt zárójeles részek a fordító kiegészítései, amelyek az értelmezést segítik, illetve kiegészítő információkat tartalmaznak.

Méteregyezmény

Aláírva 1875. május 20-án, Párizsban,
Módosítva a tagok által és aláírva 1921. október 6-án, Sévres-ben,
a mellékelt Szabályzattal

Bevezetés

      Az 1875. május 20-án, Párizsban aláírt Méteregyezmény 14 cikkelyből, a kapcsolódó Szabályzat melléklet 22 cikkelyből áll.
      A Szabályzat 19. cikkelye a Méteregyezmény 4. Általános Súly- és Mértékügyi Konferenciáján, 1907-ben módosítva lett.
      Az egyezmény és a Szabályzat néhány cikkelye módosításra és aláírásra került a tagok által, 1921. október 6-án.
      A következő szöveg már tartalmazza ezeket a módosításokat. A cikkely sorszáma mellett található dátum jelzi a bevezetés időpontját.

Méteregyezmény

1. cikkely (1875)

      A Magas Szerződő Felek (tagállamok) közös költségvetéssel vállalják a létrehozását és fenntartását egy párizsi székhelyű tudományos és állandó Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalnak. (angolul: International Bureau of Weights and Measures, franciául: Bureau international des poids et mesures = BIPM, Az 1970. szeptember 9-én közzéadott 70-820. számú kormányrendelet tartalmazza a megállapodást a Francia Köztársaság kormánya és a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság között a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal központjáról, annak 1969. április 25-től élő kiváltságairól és francia területen való mentességeiről.)

2. cikkely (1875)

      A francia kormány megteszi a szükséges lépéseket egy erre a célra szánt, a jelen egyezményhez mellékelt Szabályzat által előírt feltételek szerinti épület megszerzésére, vagy szükség esetén annak felépítésére.

3. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (angolul: International Committee for Weights and Measures, franciául: Comité international des poids et mesures = CIPM) kizárólagos irányítása és felügyelete alá tartozik, amely a szerződő kormányok által delegált Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (angolul: General Conference on Weights and Measures, franciául: Conférence générale des poids et mesures = CGPM) fennhatósága alá tartozik.

4. cikkely (1875)

      Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia elnökségi tisztjét a mindenkori Párizsi Tudományos Akadémia elnöke látja el.

5. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) szervezetét, valamint a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) és az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) összetételét és jellemzőit a jelen egyezmény Szabályzat melléklete határozza meg.

6. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) feladatai:
      1° az új méter és kilogramm prototípusok összehasonlításai és hitelesítései;
      2° a nemzetközi prototípusok megőrzése;
      3° a nemzeti etalonok időszakos összehasonlítása a nemzetközi prototípusokkal és azok hivatalos másolataival, valamint az etalon hőmérők összehasonlítása;
      4° a tudományos körökben és a tagállamok által használt egyéb, nem metrikus súlyok és mértékek etalonjainak összehasonlítása az új prototípusokkal;
      5° a földmérő etalonok összehasonlításai és hitelesítései;
      6° nagy pontosságú etalonok és skálák összehasonlítása kormányok, tudományos társaságok vagy műszergyártók külön megrendelésére.

7. cikkely (1921)

      Miután a Bizottság (CIPM) elvégezte az elektromos mennyiségek egységeinek méréséhez kapcsolódó előkészítő munkáját, és az Általános Konferencia (CGPM) egyhangúlag jóváhagyta azt, a Hivatal (BIPM) feladata lesz létrehozni és megőrizni az elektromos egységek etalonjait és hivatalos másolatait, valamint összehasonlításokat végezni ezek nemzeti etalonjaival és más etalonokkal.
      A Hivatal (BIPM) további feladata a fent említett (6. cikkely és 7. cikkely 1. bekezdés) egységek fizikai állandókból történő meghatározása, amelyek pontosabb ismerete növeli a pontosságot és biztosítja az egységességet.
      Végül, feladata a különböző intézmények által készített hasonló meghatározások koordinációs munkája.

8. cikkely (1921)

      A nemzetközi prototípusokat és másolataikat a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban (BIPM) kell tárolni, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) kizárólagos használatára fenntartva.

9. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) és a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) teljes alapítási és felszerelési költségét, valamint a folyamatos működtetés költségét a szerződő tagállamok állják, azok aktuális népességének arányában.

10. cikkely (1875)

      Az összes szerződő tagállamnak be kell fizetnia a saját részének megfelelő pénzösszeget minden év elején a Francia Külügyminisztérium közvetítésével egy párizsi letéti számlára, amelyből a Hivatal (BIPM) elnökének rendelkezésére időről időre szükség szerint lehívhatnak.

11. cikkely (1875)

      Bármely állam kormánya élhet a lehetőséggel, hogy csatlakozzon jelen Egyezményhez a Bizottság (CIPM) által a 9. cikkelyben lefektetett elvek alapján meghatározott pénzösszeg befizetésével, amelyet a Hivatal (BIPM) tudományos felszerelésének fejlesztésére kell fordítani. (A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság a 49. ülésszakán, 1960 októberében úgy döntött, hogy a 11. cikkely szerinti belépési hozzájárulás mértéke, 1961. január 1-től az éves tagdíjjal legyen egyenlő.)

III. cikkely (1921)

      Bármely állam csatlakozhat az Egyezményhez egy csatlakozási kérelem benyújtásával a Francia Kormányhoz, amely értesíti a tagállamokat és a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) elnökét.
      Bármely új csatlakozás az 1975. május 20-ai Egyezményhez, kötelező csatlakozást jelent a jelenlegi Egyezményhez.

12. cikkely (1875)

      A Magas Szerződő Felek (tagállamok) fenntartják a jogot a jelen Egyezmény közös megegyezéssel történő megváltoztatására, ha azt a tapasztalatok hasznosnak mutatják.

13. cikkely (1875)

      A Magas Szerződő Felek (tagállamok) bármelyike felmondhatja jelen Egyezményt az első 12 éves periódus letelte után.
      Amely kormány élni kíván ezen felmondási joggal, köteles a felmondási szándékát egy évvel hamarabb bejelenti és ezzel lemond a nemzetközi prototípusok és a Hivatal (BIPM) közös tulajdonlási jogáról.

14. cikkely (1875)

      Jelen Egyezményt minden államnak törvénybe kell iktatnia a saját alkotmányos keretein belül, amelynek bizonyító okiratait be kell mutatnia Párizsban a következő hat hónapon belül vagy lehetőség szerint hamarabb. A hatályba lépés dátuma 1876. január 1.
      A bizonyító okiratot a meghatalmazottak aláírásukkal és bélyegzőjükkel hitelesítették.

Vissza a lap tetejére

Melléklet

Szabályzat

1. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt (BIPM) egy neki megfelelő épületben kell elhelyezni, amely rendelkezik a szükséges zavarmentességgel és stabilitással.
      Továbbá, az épület biztosítsa a prototípusok (méter és kilogramm) megfelelő raktározását, helyiségeket az összehasonlító készülékek és ellenőrző mérlegek telepítéséhez, egy laboratóriumot, egy könyvtárat, egy archívum szobát, irodákat a szakértői személyzetnek és megfelelő elhelyezést a gondnokságnak és a kisegítő személyzetnek.

2. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) feladata az épület megszerzése és alkalmassá tétele, valamint a megcélzott szolgáltatások létesítésének megszervezése.
      Abban az esetben, ha a Bizottság (CIPM) nem talál megfelelő épületet, akkor irányítsa annak tervezését és felépítését.

3. cikkely (1875)

      A francia kormány a Bizottság (CIPM) kérésére megteszi a szükséges lépéseket a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) közhasznú intézménynek nyilvánítására.

4. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) feladata a műszerek kivitelezése, úgymint: véglapos és vonásos hosszmérték összehasonlító készülékek, hőtágulási együttható meghatározó készülékek, levegő és vákuum alatti ellenőrző mérlegek, földmérő szalag és huzal összehasonlító készülékek, stb...

5. cikkely (1875)

      Az épület beszerzési vagy építési költsége, a műszerek és a kiegészítők költsége és ezek telepítési költsége összesen, nem haladhatja meg a 400.000 frankot.

6. cikkely (1921)

      1. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) éves költségvetése két, egy fix és egy kiegészítő részből áll.
      2. A fix rész elvileg 250.000 frank, de a Bizottság (CIPM) egyhangú döntésével 300.000 frankig növelhető. Ez kötelezettség minden állam és független gyarmat számára, amely a 6. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) előtt csatlakozott a Méteregyezményhez.
      3. A kiegészítő részt a 6. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) után csatlakozott államok és független gyarmatok hozzájárulása adja.
      4. A Bizottság (CIPM) feladata, a Hivatal (BIPM) igazgatójának javaslata alapján, úgy kidolgozni az éves költségvetést, hogy az ne haladja meg az előző két bekezdés alapján számított összeget. A Magas Szerződő Felek (tagállamok) kormányai ezt a költségvetést minden évben megkapják egy külön pénzügyi jelentésben.
      5. Abban az esetben, ha a Bizottság (CIPM) szükségesnek tartja az éves hozzájárulás fix részének 300.000 frank fölé emelését, vagy módosítani kívánja a befizetések jelen Szabályzat 20. cikkelye által meghatározott módját, kellő időben az érintett kormányok elé kell terjesztenie az ügyet, hogy azok küldöttei időben megkaphassák a szükséges utasításokat, hogy a következő Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) ezen ügyben folytatott tanácskozása megalapozott legyen.
      6. Ha egy tagállam három évig nem fizette a hozzájárulását, akkor azt fel kell osztani a többi állam között, azok hozzájárulási arányainak megtartásával. Az ezen államok által fizetett kiegészítő hozzájárulások, előlegnek minősülnek a hátralékkal rendelkező állam számára, és visszafizetésre kerülnek, ha az adott állam befizeti az elmaradt hozzájárulásait.
      7. Ha egy tagállam három évig nem fizette a hozzájárulását, akkor a Méteregyezményhez való csatlakozás által kapott előnyök és előjogok felfüggesztésre kerülnek.
      8. Ha a fent említett tagállam három további évig nem fizette a hozzájárulását, akkor kizárásra kerül a Méteregyezményből és a hozzájárulások újrafelosztásra kerülnek a jelen Szabályzat 20. cikkelyével összhangban.

7. cikkely (1875)

      A jelen Egyezmény 3. cikkelyében lefektetett Általános Súly- és Mértékügyi Konferenciát (CGPM) Párizsban kell megrendezni, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) kezdeményezésére, legalább hatévente egyszer.
      Ennek küldetése megvitatni és elindítani a metrikus rendszer fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, valamint jóváhagyni az új alapvető metrológiai szabványokat, amelyek kidolgozására a tanácskozások közötti időszakban került sor. Fogadja a Bizottság (CIPM) munkabeszámolóját és titkos szavazással megújítja a Bizottság (CIPM) tagságának felét.
      Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM) a szavazatokat államonként kell leadni, minden állam egy szavazattal rendelkezik.
      A Bizottság (CIPM) tagjai az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM), egyidőben lehetnek kormányaik küldöttei is.

8. cikkely (1921)

      A jelen Egyezmény 3. cikkelyében lefektetett Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottságnak (CIPM) 18 tagból kell állnia, akik különböző államokhoz tartoznak.
      A Bizottság (CIPM) felének megújításakor először azoknak a tagoknak kell leköszönnie, akiket megüresedés miatt ideiglenesen választottak meg két Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) közötti időszakban, a többieket sorsolással kell kiválasztani.
      A leköszönő tagok jogosultak az újraválasztásra.

9. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) titkos szavazással választja saját tagjai közül az elnökét és titkárát. Ezen kijelölésekről értesíteni kell a Magas Szerződő Felek (tagállamok) kormányait.
      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) elnökének, titkárának és a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) igazgatójának különböző államokhoz kell tartoznia.
      Ha a kijelölés már megtörtént, a Bizottság (CIPM) új szavazásokat vagy jelöléseket csak a teljes tagságnak a szavazáshoz vezető üresedésről való értesítése után három hónappal tarthat.

10. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) irányítja az összes közös mérésügyi munkát, amelyek végrehajtásáról a Magas Szerződő Felek (tagállamok) döntöttek.
      A Bizottság (CIPM) feladata a prototípusok (méter és kilogramm) és egyéb nemzetközi etalonok megőrzése.
      Végül, kezdeményezhet különböző szakmai együttműködéseket metrológiai ügyekben és koordinálja a munkák eredményeit.

11. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottságnak (CIPM) legalább kétévente egyszer üléseznie kell.

12. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) szavazásaiban a többség dönt. Döntetlen esetben az elnök szavazata a döntő. A Bizottság (CIPM) döntései csak akkor érvényesek, ha a megválasztott tagoknak legalább a fele jelen van.
      Annak biztosítására, hogy a fenti feltétel teljesüljön, a hiányzó tagok átruházhatják szavazataikat más, jelen levő tagokra, akiknek igazolniuk kell az átruházást. Ez vonatkozik a titkos szavazásra is.
      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) igazgatóját a Bizottság (CIPM) szavazza meg.

13. cikkely (1875)

      A Konferenciák (CGPM) közötti időtartamban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) a tárgyalásait levelezés útján is intézheti.
      Ilyen esetben a döntés csak akkor érvényes, ha a Bizottság (CIPM) minden tagja meghívást kap a véleménye kinyilvánítására.

14. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) ideiglenesen feltöltheti a megüresedett helyeit, ha a levelezéssel elvégzett választásra minden tagot felkérnek.

15. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) állítja össze a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) részletes működési szabályzatát, és megállapítja az Egyezmény 6. és 7. cikkelyében felsorolt külön munkák díjszabásait.
      A fenti külön munkák bevételét a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) tudományos eszközeinek fejlesztésére kell fordítani. A nyugdíjalap támogatás éves díja is teljes egészében fizethető ezekből a bevételekből.

16. cikkely (1875)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) kommunikációja a Magas Szerződő Felek (tagállamok) kormányaival, azok párizsi diplomáciai képviselőiken keresztül történik.
      Azokat a kéréseket, amelyek megoldásához a Francia Közigazgatás beavatkozása szükséges, a Francia Külügyminisztériumhoz kell benyújtani.

17. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) munkatársainak maximális számát munkakörönként rögzíti a Bizottság (CIPM) által összeállított részletes működési szabályzat.
      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) igazgatóját és közvetlen munkatársait a Bizottság (CIPM) választja titkos szavazással. A megbízásukról értesíteni kell a Magas Szerződő Felek (tagállamok) kormányait.
      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) egyéb munkatársait az igazgató nevezi ki az első bekezdés szerinti keretlétszámon belül.

18. cikkely (1921)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) igazgatójának hozzáférése a nemzetközi prototípusokhoz (méter és kilogramm) a Bizottság (CIPM) határozata alapján lehetséges, legalább egy bizottsági tag jelenlétében.
      A nemzetközi prototípusok (méter és kilogramm) őrzési helyének felnyitásához három kulcs szükséges, az egyik a Francia Levéltár igazgatójánál, a második a Bizottság (CIPM) elnökénél, a harmadik a Hivatal (BIPM) igazgatójánál van.
      Csak a "nemzeti etalon" kategóriába eső etalonok szolgálják a Hivatal (BIPM) mindennapos összehasonlító munkáját.

19. cikkely (1907)

      A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) igazgatója a Bizottságnak (CIPM) minden ülésszakban bemutatja:
          1° pénzügyi jelentését az elmúlt időszakról, amely átvizsgálás után jóváhagyásra kerül;
          2° jelentését a felszerelések állapotáról;
          3° jelentését az elmúlt időszakban végzett munkáról.
      A Bizottság (CIPM) és a Hivatal (BIPM) együttesen éves jelentést adnak a Magas Szerződő Felek (tagállamok) kormányainak a Hivatal (BIPM) pénzügyi és igazgatási helyzetéről, valamint előrejelzéseket a jövőben szükséges ráfordításokra, és egy táblázatot a tagállamok hozzájárulási részeivel.
      A Bizottság (CIPM) elnöke beszámolót tart az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM) az előző konferencia óta elvégzett munkáról.
      A Bizottság (CIPM) és a Hivatal (BIPM) jelentéseit és kiadványait francia nyelven el kell juttatni a Magas Szerződő Felek (tagállamok) kormányainak.

20. cikkely (1921)

      1. A népesség szerinti hozzájárulás mértéke, amelyet az Egyezmény 9. cikkelye és a jelen Szabályzat 6. cikkelye fogalmaz meg, népességtől függetlenül, nem lehet kevesebb, mint 0,5%-a vagy több, mint 15%-a az összes hozzájárulásnak.
      2. A hozzájárulások meghatározásánál először meg kell állapítani, hogy mely államok esnek a minimum és maximum feltételeken kívülre, majd a fennmaradó részt kell felosztani a maradék államok között a népesség szerint.
      3. A fenti módszerrel kiszámított hozzájárulások két egymást követő Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) között érvényesek, és csak az alábbi esetekben módosíthatók:
            a. ha az egyik tagállam három egymást követő évig nem fizeti hozzájárulását;
            b. ha egy előzőleg három évnél többet késő állam befizette hozzájárulás hátralékát, akkor a többi kormány által befizetett előlegek visszafizetésre kerülnek.
      4. A kiegészítő hozzájárulások mértéke szintén népesség szerinti megosztásban kerül kiszámításra, és egyenlő a korábban belépett államok által azonos feltételek mellett fizetendő öszeggel.
      5. Ha egy, az Egyezményhez már csatlakozott állam, szeretné kiterjeszteni az egyezmény előnyeit független gyarmataira is, akkor a hozzájárulás számításánál az ezek népességével kibővített népességgel kell számolni.
      6. Ha egy gyarmat elismerten függetlenné válik és csatlakozni kíván az Egyezményhez, akkor azt az anyaállam döntése alapján kell, vagy független szerződő államként vagy az anyaállam független gyarmataként kezelni.

21. cikkely (1875)

      A nemzetközi prototípusok (méter és kilogramm), a nemzeti etalonok és a mindennapos használatra szánt hivatalos másolatok gyártási költségeit a Magas Szerződő Felek (tagállamok) állják az előző cikkelyben leírt szabályok szerint.
      A jelen Egyezményen kívüli államok által kért etalon összehasonlítások és ellenőrzések költségeit a jelen Szabályzat 15. cikkelyének felhatalmazása alapján, a Bizottság (CIPM) által megalkotott díjszabás szerint kell elszámolni.

22. cikkely (1875)

      Jelen Szabályzat ugyanolyan erővel és értékkel bír, mint az Egyezmény, amelyhez csatolták.

(ford.: Cs. Sz. I.)

Vissza a lap tetejére

  Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)

<< Az előző oldal   Tartalomjegyzék   A következő oldal >>