Rockenbauer Antal: Mikrovilág misztikumok nélkül

Rockenbauer Antal: Mikrovilág misztikumok nélkül és a harmadik kvantálás 2022 - 227 o.

(A mű fizikusoknak vagy leendő fizikusoknak, illetve az atomfizika iránt minimum erősen érdeklődő olvasóknak íródott. Részletesen bemutatja a szerző saját tudományos hipotézisét: az anyagi jelenségek fénysebességű forgásokkal való magyarázatát.)

Szerzői előszó

"(10. o.) Fizikusok között közhely emlegetni, hogy a kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni. A könyv megpróbálja bizonyítani, hogy ez nem igaz."

I. Fizika a kvantálás előtt

I.1 Bevezetés

I.1.1 Specializált szaktudományok és a fizika nagy összefüggéseinek keresése
"(17. o.) Az elektrodinamika szerint mágneses dipólus momentumot keringő vagy forgó töltések hoznak létre. Tehát forog az elektron?"
"(18. o.) ...a spint egy különös forgás hozza létre, amit fénysebességű forgásnak neveztem el."
"(18. o.) A részecskék stabilitását biztosító tér görbületének potenciális energiája épp kiegyenlíti a sajátforgások kinetikus energiáját... A részecskék létrejöttéhez emiatt nem kell külső energia, csak egy lökés, amely elindítja a forgásokat."
"(19. o.) A kvantummechanika elmélete nem arról szól, hogy mi van, hanem arról, hogy mi lehetséges. A "van" világa adja meg a foton és minden más részecske korpuszkuláris természetét, amit azonban megelőz a "lehet" világa, amelyben a valószínűség az úr, és ezt tükrözi az anyag hullámtermészete is."

I.2 A fizikai világ egységének alapelvei

I.2.1 A kölcsönhatások egységalkotó szerepe
I.2.2 Okság és erő
"(20. o.) A fizika... az okot erőnek nevezi, amely a testeket mozgásba hozza és átalakítja. Az okozat, az eredmény, a mozgások kinetikus energiája. De az erőnek is van forrása, okozója, ezt nevezi a fizika potenciális energiának."

I.3 A mozgás mint a fizikai világ létalapja

"(22. o.) Az anyag egy különleges mozgás "megjelenési formája", az anyag ennek a mozgásnak az "arca", az anyagot ez a mozgás teremti meg. ...nem abból indulunk ki, hogy létezik valamilyen anyag, amely tömeggel rendelkezik, és mozog, hanem abból, hogy a mozgás válik tömeggé és energiává a fénysebesség által." (A semmi foroghat? Ha a semmi forog, abból valami lesz? Feltehetjük, hogy valami forog fénysebességgel; valami, amit nem ismerünk; amit nevezhetünk például "energiagyök"-nek, vagy egyszerűen csak "gyök"-nek; angolul "root"-nak.)
I.3.1 A klasszikus és a modern mechanika fogalmai

I.4 Newtoni mechanika

I.4.1 Az erőtörvény
"(23. o.) A newtoni erőtörvényt megfogalmazhatjuk úgy is, mint amelyben az erő az impulzusváltozással egyezik meg... Az erőtörvénynek ez az alakja... alkalmazható olyan fizikai objektumra is, amely nem rendelkezik tömeggel, impulzusa mégis van. ...ez a fény... a foton..."
I.4.2 Az energiamegmaradás törvénye
I.4.3 Közeghatás

I.5 Relativitáselmélet és kovariancia

I.5.1 A tömeg relativisztikus sebességfüggése
"(28. o.) ...a fotonnak nincs nyugalmi állapota, mert "sorsa" a c sebességű állandó mozgás. ...az anyag nyugalmi tömeg nélkül is rendelkezhet energiával és impulzussal."
"(29. o.) ...minden részecskét a tér c sebességű forgásaként írunk le. A fénysebességű forgás azonban nem minden részecske esetén hoz létre tömeget..."
I.5.2 A relativisztikus és klasszikus kinetikus energia kapcsolata
"(30. o.) ...a klasszikus kinetikus energia nem más, mint a kovariancia törvényének kis sebességű határesete."
I.5.3 Miért négyzetes az energia kifejezése?
"(30. o.) ...a relativisztikus mozgási energia teljes egészében mozgásokból ered. ...még a nyugalmi energia mögött is valamilyen rejtett, belső mozgást keresünk. ...ez határozza meg a részecskék tulajdonságait, így a tömeget, a töltést és a spint."
I.5.4 Relativisztikus erőegyenlet
"(30. o.) Az erő és gyorsulás newtoni arányossága a relativitáselméletben is érvényes, ha az erőt, a tömeget és a gyorsulást egyaránt ugyanabba az inerciarendszerbe transzformáljuk."

I.6 A speciális relativitáselmélet törvényeinek látszólagos jellege

I.7 A gravitációs térgörbület csak matematikai fikció?

"(33. o.) ...nem pusztán matematikai fikció..."

I.8 Klasszikus elektrodinamika

I.9 A szuperpozíciós elv

"(35. o.) Fizikai világunkat kölcsönhatásban álló elemirészecske-párok összegeként írhatjuk le."
"(35. o.) A szuperpozíció elvét úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ha az A megfigyelő vizsgálja a B tárgyat, akkor a közöttük levő kölcsönhatást nem befolyásolja a mindkettőjükkel kölcsönhatásban álló C jelenléte."

I.10 A gravitációs és elektromágneses kölcsönhatások párhuzamossága

"(35. o.) ...hosszú hatótávolságú, és mindkettő a távolság négyzetével arányosan csökken. Ezt a tulajdonságot mint az erővonalak megmaradási elvét értelmezhetjük."
I.10.1 Sztatikus töltések közötti Coulomb-erő
I.10.2 Mi az elektromos töltés?
I.10.3 Az elektromos mező

I.11 A mezőfogalom paradoxonjai

I.11.1 Borbélyparadoxon
I.11.2 A mezőerő objektív anyagi tulajdonság?

I.12 Az erőtörvény átírása potenciálokkal

I.13 Mozgó töltések és retardált idő

I.13.1 Miért szükségszerű, hogy a fénysebesség állandó legyen?
I.13.2 Mágneses kölcsönhatás: a mozgó töltésekre ható erő
"(46. o.) Az objektumok közötti erőhatás nagyságát és irányát... nem az határozza meg, hogy pillanatnyilag mekkora az r távolságuk, hanem az, hogy mekkora volt... korábban."
I.13.3 Lorentz-erő
I.13.4 A retardációs erő iránya
I.13.5 Néhány szó a gravitációs hullámokról

I.14 Az elektrodinamika négy Maxwell-egyenlete

"(50. o.) Az első törvény mondja ki, hogy az elektromos mező forrása a töltéssűrűség, a második szerint a mágneses indukció változása cirkuláló elektromos mezőt kelt, a harmadik törvény kimondja, hogy nincs mágneses töltés, a negyedik törvény szerint cirkuláló mágneses indukció jöhet létre egyrészt az elektromos áramsűrűség körül, másrészt az elektromos mező változása miatt."
I.14.1 Vektorok differenciálási műveletei
I.14.2 A fény elektrodinamikai értelmezése
"(53. o.) ...a fényt elektromágneses sugárzásként lehet értelmezni, amely elszakad forrásától, a töltéstől, és önálló létezést nyer."
"(54. o.) ...a töltés gyorsulása hozza létre az elektromágneses sugárzást."
I.14.3 Mágneses dipólusnyomaték és a köráramok
"(54. o.) ...a köráram tekinthető a mágneses mező forrásának. Ezt a mezőt vezetjük vissza a mágneses dipólusra, amely egyaránt jellemzi a permanens és az elektromágneseket, melyekben mikroszkopikus vagy makroszkopikus áramok futnak körbe."
I.14.4 Skalár- és vektorpotenciál
"(56. o.) ...a mozgás legalapvetőbb attribútuma az energia és az impulzus, míg az erő csak másodlagos, leszármaztatott mennyiség, amely a mozgás lehetőségére utal. ...az energia és az impulzus már a mozgás megvalósulása!"
I.14.5 Vektroalgebrai műveletek

I.15 Kitekintés a kvantummechanika felé

II. Első kvantálás az eredeti kvantummechanikában

II.1 Determinizmus és véletlen

"(61. o.) ...a mikrovilág diszkrét lépései és valószínűségi jellege felfelé haladva fokozatosan simul bele a makroszkopikus világ folytonosságába és bizonyosságába."
II.1.1 A félreértett kvantummechanika
II.1.2 A mérőműszer és a megfigyelt mikrovilág
"(62. o.) A fő kérdés, hogy az a kölcsönhatási energia, illetve impulzus, amivel a kölcsönhatás jár, hogyan aránylik ahhoz az energiához és impulzushoz, amely a megfigyelt objektum mozgását határozza meg."

II.2 A mikrovilág dimenziói

"(64. o.) ...a kvantumelmélet nincs ellentmondásban a klasszikus mechanikával, hanem annak a mikrovilág dimenzióihoz alakított elmélete."

II.3 Pálya és állapot

II.3.1 Hogyan írhatjuk le az elektron pályáját?
II.3.2 Mozgási pálya és mozgási állapot
"(66. o.) ...az elektron pályán belüli helyzetéről nem érkezik információ. ...nem arról van szó, hogy az objektum egy adott pillanatban egyszerre több helyen lenne, hanem arról, hogy a teljes pálya befutása során összességében milyen pozíciókat vehet fel, és az elmélet ennek gyakoriságára ad valószínűségi leírást."
II.3.3 Sajátfüggvény, sajátérték
II.3.4 Hullámfüggvények
II.3.5 A Planck-állandó kulcsszerepe
"(69. o.) A mikrovilágról szerezhető információnkat az elnyelt és kibocsátott fotonok szolgáltatják, és emiatt a szerzett információ a hordozó tulajdonságaitól függ. ...A foton energiája arányos a frekvenciával, és az arányossági tényező a h Planck-állandó. ...A foton rendkívül fontos további tulajdonsága, hogy impulzusnyomatéka is van, mégpedig a redukált ℏ Planck-állandó, és ez az érték nem függ attól, hogy mekkora a foton energiája..."
"(69. o.) Az elektronok által elnyelt és kibocsátott foton az impulzusnyomaték-megmaradás törvénye miatt megköveteli, hogy az elektron fotonkibocsátás vagy -elnyelés során éppen ℏ nagyságban változtassa meg saját impulzusnyomatékát. Emiatt az atomban kötött elektron impulzusnyomatéka csak ℏ egész számú többszöröse lehet."
II.3.6 Valószínűség a kvantummechanikában
II.3.7 Jancsi és Juliska találkozása
II.3.8 A valószínűség szerepe a kvantummechanikában

II.4 Kvantummechanikai operátorok

II.4.1 Az energiaoperátor
II.4.2 Az impulzusoperátor
II.4.3 Az impulzusnyomaték operátora és a kvantálás
"(74. o.) A forgási tér... ismétlődő szerkezetű, azaz kvantumos, melynek egysége a teljes fordulat, amikor is 2π radián nagyságú forgás után visszajutunk a kiindulási irányba."
"(74. o.) A kvantummechanikai formalizmus operátorokkal fogalmazza meg a tér és az idő kapcsolatát a mozgási állapot jellemzőivel, de nem szerepel tömeg a definícióban. ...az elemi mozgás az elsődleges anyagi princípium, nem pedig a tömeg."
II.4.4 Miért nem rendel a kvantummechanika operátorokat az erőhöz is?
"(74. o.) ...a kvantummechanika nem pontokra felbontható pályákról, csupán állapotokról beszél..."

II.5 Diszkrét energianívók és a határozatlansági reláció

II.5.1 A határozatlansági relációk fizikai oka
"(75. o.) ...a határozatlansági, illetve a bizonytalansági reláció... csupán azt tükrözi, hogy a mikrovilágról nyert információ függ az információ hordozója, a foton tulajdonságaitól."
"(77. o.) ...nem a mikrovilág folyamatai bizonytalanok, hanem az innen nyerhető információnak vannak átléphetetlen korlátai."
II.5.2 Sajátértékek, sajátfüggvények

II.6 A kvantummechanika alapegyenletei

II.6.1 Nem-relativisztikus kvantummechanika: a Schrödinger-egyenlet
II.6.2 A Schrödinger-egyenlet megoldása két konkrét esetben

II.7 Atomok és molekulák spektroszkópiája

II.7.1 Molekulavibrációk kvantummechanikája
"(86. o.) ...a kvantummechanikában a jövő felé irányuló folyamatok is valószínűségi szinten határozhatók meg, tehát arra a kérdésre, hogy "mi lesz a jövőben", csak valószínűségi kijelentést tehetünk."
II.7.2 Miért kvantumos a mikrofizika?
"(87. o.) Az ok valójában a forgási tér periodikus szerkezetében rejlik."
II.7.3 Az s-pálya rejtélye
"(89. o.) ...a szomszédos atomok állapotfüggvényei... jelentősen átfednek, vagyis az elektron itt is lehet, meg ott is lehet. (De helytelen azt gondolni, hogy itt is van, meg ott is van!)"
"(90. o.) ...az irány fogalmának gömbszimmetrikus potenciál esetén nincs értelme."
II.7.4 A p-pályák rejtélye

II.8 A kvantummechanika misztifikált jelenségei

II.8.1 Az EPR-paradoxon és az összefonódott kvantumállapotok
II.8.2 Schrödinger macskája
II.8.3 Az idő irányának megfordulása
II.8.4 Kvanummechanikai alagúteffektus

II.9 Relativisztikus kvantummechanika: A Dirac-egyenlet

II.9.1 Az elektron sajátforgása, a spin

III. Második kvantálás a mezőelméletben

III.1 Az anyag részecske- és hullámtermészete

"(102. o.) A valószínűségi leírás, és ebből fakadóan a hullámtermészet, gondolati konstrukció, amely nem tévesztendő össze a megfigyelt valósággal, ahol kötöttebbek a szabályok a logika által megengedett lehetőségekhez képest."

III.2 A kvantum-elektrodinamika szemléletmódja

"(103. o.) A QED legfontosabb elve, hogy a foton nemcsak az ugrások aktora, hanem a változatlan, stacionárius állapot fenntartója is, azáltal, hogy a töltött objektumokból állandóan kilép és visszanyelődik. Ezek a virtuális, tehát közvetlenül nem észlelhető, fotonok közvetítik a töltött objektumok közötti erőhatásokat, vagyis építik fel a potenciális energiát."
III.2.1 A QED részecskefogalma: harmonikus oszcillátorok
"(104. o.) Az elektronok és fotonok állapotát egyaránt harmonikus oszcillátorok képviselik, melyben a részecskék spinje is szerepel, ez 1 a fotonnál és 1/2 az elektronnál. A kibocsátó töltés előjele határozza meg a foton polarizácis fázisát. ...úgy is elképzelhetjük a vonzó és taszító hatásokat, hogy a töltések közötti tartományban azonos polarizáció esetén feldúsulnak a virtuális fotonok..., ellentétes esetben viszont ritkulni fognak... A lökésre azért képesek..., mert a foton... impulzussal rendelkezik, amit átad, vagy átvesz a töltéssel való kölcsönhatás során."
"(104. o.) A foton nem csak impulzussal, hanem ℏ impulzusnyomatékkal (azaz S=1 spinnel) is rendelkezik, és ez teszi képessé, hogy közvetítse a mágneses mezőt."
III.2.2 A valószínűség valószínűsége

III.3 Lamb shift és az elektron anomális mágneses momentuma

III.3.1 Mi a kvantumfluktuáció?
"(107. o.) ...a virtuális foton kibocsátása, illetve elnyelése az elektron pozícióját állandó "rázkódásban" tartja, fluktuációt okoz."
III.3.2 Perturbációs eljárás a QED elméletében
III.3.3 Van-e fizikai tartalma a matematikai közelítés egyes lépéseinek?
"(108. o.) A számítás egyes lépései csupán matematikai közelítési eszközök, nincs közük a realitáshoz."
III.3.4 Az anyag hullámtermészete

III.4 A rugalmas szórás és a fény lassulása optikai közegekben

III.4.1 Rugalmas és rugalmatlan kölcsönhatás
III.4.2 A hullámok fázis- és csoportsebessége
III.4.3 Mikor jönnek létre modulált hullámok?
"(113. o.) ...optikai közegekben a fény lassabb haladását megnövekedett impulzusa okozza."
"(114. o.) ...a fotonok szuperpozíciója energiacsere nélküli impulzusátadás."

III.5 Elektronok diffrakciója kristályokban

III.6 A fénysebesség állandósága vákuumban

III.7 Mit kell érteni az anyag hullám- és részecsketermészetén?

"(117. o.) A részecskékről rajzolt hullámkép elősegíti a fizikai jelenségek megértését, mégis csupán gondolati termék, a valóság olyan lenyomata, amit a virtuális fotonok építenek fel, hátrahagyva saját "kéznyomukat"."
"(117. o.) ...a virtuális fotonok építik fel az elektromágneses hatóerőket, a megfigyelhető fotonok pedig a mozgási állapotváltozásról adnak hírt."

IV. Harmadik kvantálás a fénysebességű forgások koncepciójában

IV.1 Miért van szükség harmadik kvantálásra?

"(119. o.) ...az a megválaszolatlan alapkérdés, hogy ha a fotonnak nincs tömege, honnan származik az impulzus és a spin, hiszen bizonyítottan van saját impulzusnyomatéka, továbbá miért miért nem tartozik hozzá valamilyen fizikai kiterjedés, valamilyen "erőkar"?"

IV.2 Elemi mozgások és a relativitáselmélet

"(119. o.) ...nem a foton mozog fénysebességgel, hanem a fénysebességű mozgások egyik formája a foton. A fénysebességű mozgás lehet forgás is, meg egyenes vonalú haladás is..., és ezek a mozgásformák teremtik meg az összes részecskét..."
"(120. o.) ...nem is elemi részecskékről kell beszélni, hanem az elemi forgások világáról."
"(120. o.) ...a c sebességű mozgás privilégiuma a részecskealkotás."

IV.3 Ahol nyomaték van, ott van sugár is

"(121. o.) ...hogyan lehet impulzus- és mágneses nyomatéka az elektronnak, ha a szóráskísérletek szerint nulla a hatáskeresztmetszete?"
"(123. o.) A Lorentz-kontrakció értelmében... a felület nullára zsugorodik, ezt igazolják vissza a szóráskísérletek."
IV.3.1 Kettősforgás és kiralitás
"(123. o.) A bozonok esetén egytengelyű elemi forgásról beszélünk... Kettősforgásoknál... két csoport... az egyik jobbsodrású, a másik balsodrású rendszert alkot. A fermionoknak ezért két típusa van, az anyag és az antianyag..."
IV.3.2 A fénysebességű forgások fotonmodellje
IV.3.3 A fény is anyag
"(125. o.) ...hogyan lehet egy nulla tömegű objektumnak impulzusa?"
"(125. o.) ...a részecskék nyugalmi energiája nem más, mint a fénysebességű elemi forgás kinetikus energiája."
"(126. o.) ...a tömeg nem szükségszerű velejárója az anyagnak. Az anyaghoz viszont mindig tartozik impulzus és energia."

IV.4 A relativisztikus kovarianciaelv értelmezése fénysebességű forgásokkal

IV.4.1 Hogyan adódik össze a külső és belső mozgások impulzusa?
IV.4.2 A Klein-Gordon egyenlet

IV.5 Gravitáció és elektromos töltés

IV.5.1 Tehetetlenségi erők gyorsuló rendszerekben
"(129. o.) Gyorsuló rendszerekben a tömegnek tehetetlensége van. Ilyen gyorsuló rendszer a körmozgás is..."
"(129. o.) ...a forgás az elsődleges princípium, amely kiváltja a gravitációt... a részecske belső sajátforgása virtuális külső forgásokat indukál. ...mind a tehetetlen tömeget, mind a gravitációt virtuális forgások hozzák létre."
"(130. o.) A gravitációt előidéző virtuális forgások maximális sebessége nem érheti el a c fénysebességet, ezért nem válhat részecskeformáló elemi mozgássá, például bozonná."
IV.5.2 Kepler-forgások és a gravitáció
"(130. o.) ...az elemi mozgások létrejöttéhez nem kell külső energia, a részecskék létrejötte a tér lokális szerkezetének átalakulási folyamata, amelyben egyensúly alakul ki a görbült tér negatív potenciális energiája és az elemi forgás pozitív kinetikus energiája között. Részecskék párkeltési folyamatban alakulnak ki lokális egytengelyű forgások kapcsolódásakor, ennek feltétele az impulzusmomentumok, vagyis a spinek összeadódása, miközben a képződő fermionok kiralitása kiegyenlíti egymást."
IV.5.3 Belső mozgások Coriolis-erője és az elektromos töltés
"(132. o.) A Coriolis-erő iránya ellentétes a két királis szimmetriánál, amiért a két esetben a kibocsátási és visszanyelési periódusok és ezzel együtt a fotonok forgási iránya (polarizációja) is fordított lesz. A fotonok kétféle polarizációja okozza, hogy két fermion között vonzás és taszítás is lehet, az előbbit ellentétes polaritású fotonok közötti kioltás, az utóbbit azonos polaritású fotonok összeadódása idézi elő."
IV.5.4 Elektromágneses sajátenergia és mágneses nyomaték
"(133. o.) Arra a kérdésre, hogy miért azonos az elemi részecskék töltése, a Coriolis-erő adja meg a választ, ugyanis ez az erő nem függ a részecskét alkotó forgási frekvenciától."

IV.6 Fotonok képződési mechanizmusa

IV.7 Távolhatások és kontaktkölcsönhatások

IV.7.1 Megfigyelhető és virtuális fotonok
IV.7.2 Vákuumfluktuáció
IV.7.3 Vonzás, taszítás és a fotonok polaritása
"(137. o.) ...a részecskét körülveszi egy virtuális fotonfelhő, ami létrehozza az elektromágneses kölcsönhatást. Ez a felhő dinamikus egyensúlyban van az állandóan távozó és visszanyelt fotonok miatt."
IV.7.4 Mágneses mező: az elektromos mező kiegészítőja mozgó töltések esetén

IV.8 Vákuumfluktuáció a fénysebességű forgás elméletében

IV.8.1 A foton Compton-sugara optikai közegben
"(139. o.) Ha a foton lassabban halad, lassabb lesz e a körforgás kerületi sebessége is, mert nem rendelkezhet a foton egyidejűleg kétféle sebességgel."
IV.8.2 Az elektronsugár definíciója
"(140. o.) Amikor részecskesugárról beszélünk, meg kell különböztetnünk kétféle definíciót, az egyik a hatáskeresztmetszetből, a másik a nyomatékokból származtatható."
IV.8.3 Az elektron mágneses nyomatéka
IV.8.4 Virtuális fotonok és a fluktuációs amplitúdó
"(142. o.) ...kettősforgások esetén fellép a Coriolis-erő is, amely ugyan átlagértékben nulla, de periodikusan módosítja a kifelé ható erőt, amiatt az egyik félperiódusban nagyobb lesz annál, mint amit az erős gravitáció képes ellensúlyozni, míg a periódus másik felében megfordul a helyzet, ahol is az erős gravitáció befelé húzó ereje lesz nagyobb. Az előbbi esetben történik a fotonkibocsátás, míg az utóbbinál az elnyelés... Mivel a fotonok impulzussal rendelkeznek, a kibocsátás és elnyelés az elektron meglökődésével jár együtt, ami a pozíció állandó fluktuációját idézi elő."
IV.8.5 A fluktuáció által megnövelt mágneses nyomaték
IV.8.6 A fluktuációból és sajátforgásokból eredő impulzusok összegzése
IV.8.7 Az elektront alkotó sajátmozgások energiamérlege
"(143. o.) ...a részecske sajátmozgásából származó energiának két összetevője van: az egyiket a fénysebességű forgások, a másikat a fluktuációk hozzák létre..."
"(144. o.) A tér fizikai struktúráját a fermionok építik fel, melyek pozíciója jelöli ki a tér pontjait. Az üres tér részecskék nélkül csupán matematikai absztrakció, fizikai realitássá a részecskék teszik."
IV.8.8 Az s elektron különös viselkedése: a Lamb shift
IV.8.9 S elektron az atommagban: Fermi-féle kontaktkölcsönhatás

IV.9 Tehetetlenségi és elektromágneses erők ekvivalenciája

IV.9.1 Elektromos töltés és a virtuális fotonok intenzitása
"(152. o.) ...az elemi részecskéket létrehozó sajátmozgásoknak két fontos állapotjellemzője van: az elemi töltés és az elemi köráram. Az előbbi a fermionok tömegétől független tulajdonsága, míg az utóbbi a részecsketömeggel fordítottan arányos mágneses dipólusnyomaték."
IV.9.2 Lorentz-erő
IV.9.3 A mágneses dipólusnyomaték tömegfüggése
"(153. o.) ...a nagyobb tömegű töltött részecskék körül gyengébb a mágneses erőhatás."

IV.10 Folytonos átmenetek a részecskehatáron

IV.10.1 Folytonosság és a gyenge kölcsönhatás
"(156. o.) ... milyen mechanizmus magyarázhatja azt a különös... jelenséget, amikor mikrofizikai objektumok átalakulásuk során... saját tömegük százszorosát is meghaladó tömegű W részecskét hoznak létre."
"(158. o.) ...a nagy tömeghez rendkívül kis... sugár tartozik, ezt úgy értelmezhetjük, hogy létezik a tér görbületi sugarának egy alsó határa."
"(158. o.) A W bozon képződését nem külső erő okozza, hanem a fermion felületén működő belső erő, amit azonban ellensúlyoz a görbült tér extrém gravitációja."
IV.10.2 Neutrínók, töltés- és tömegsemlegessége
"(161. o.) ...a neutrínók elemi forgását úgy kell felfogni, mint a jobb és bal kiralitású kettősforgások szuperpozíciós állapotát, melyben nemcsak az ellentétes előjelű töltések, hanem az ellentétes előjelű tömegek is kompenzálják egymást."
IV.10.3 A tömeg és a töltés előjelének kapcsolata
"(162. o.) ...ha egy elemi részecskének van töltése, akkor van tömege is, ha nincs töltése, akkor nincs tömeg sem."
IV.10.4 Neutrínóoszcilláció
IV.10.5 Kevert és tiszta királis állapotok
"(164. o.) ...a fénysebességű kettősforgás anyagképző mozgás. Azonban anyagképződésen elsősorban nem a tömeg létrejöttére kell gondolni, hanem impulzusra és energiára. Tömegképződésről akkor van szó, amikor töltött objektumok jönnek létre..."
IV.10.6 Kvarkok, gluonok és a Cukahara-szaltó
"(165. o.) Kvarkok esetén is két forgás kombinálódik, de ezek már nem síkforgások, hanem összetettek..."
"(167. o.) Mivel szabad kvark nem figyelhető meg, így törttöltésük nem valódi, hanem kalkulált érték, és tömegük sem mérhető..."

IV.11 A gyenge kölcsönhatás kettős arca: távolhatás és kontakthatás

"(168. o.) ...a kölcsönhatási távolságot a közvetítő részecske tömege szabja meg."
"(168. o.) Sok szempontból a neutrínó a foton fermionpárjának tekinthető: ugyanúgy nincs töltése és tömege, ugyanúgy fénysebességgel terjed a térben, és ugyanúgy rendelkezik impulzussal és impulzusnyomatékkal. ...különbség, hogy a foton S=1 spinű egytengelyű forgás, míg az 1/2 spinű meutrínó állapotát két tengely körül történő forgás kombinációja valósítja meg."
IV.11.1 Az elektroncsalád három tagja
IV.11.2 Lehet-e közvetítő részecskéje a gravitációnak?
"(171. o.) ...a részecskét alkotó kettősforgás nem marad teljesen belül, hanem ennek parányi hányadát az Euler-erő kibocsátja, majd visszanyeli, létrehozva a részecskét körülölelő forgási rendszert és görbületi struktúrát."
IV.11.3 Gravitációs és elektromágneses kölcsönhatás

IV.12 A királis kvantumszám

IV.12.1 Négyspinoros Dirac-felbontás
IV.12.2 Nyolcspinoros felbontás
IV.12.3 Az elemi részecskék osztályozása királis kvantumszámmal
IV.12.4 Az általános fermion egyenlet

IV.13 A bővített Schrödinger-egyenlet

IV.13.1 Zeeman-kölcsönhatás
IV.13.2 Spin-pálya kölcsönhatás

IV.14 Elemi részecskék kvantumstatisztikái és a szupravezetés

IV.14.1 Fermionok és bozonok spinje
IV.14.2 Fermi-Dirac- és Bose-Einstein-statisztika
IV.14.3 Klasszikus és kvantumfizikai elvek kapcsolódása
IV.14.4 Fermionok belső szimmetriája
IV.14.5 Bozonok belső hengerszimmetriája
IV.14.6 Összetett szerkezetű fermionok és bozonok
IV.14.7 Dipólusok polarizálása mágneses mezőben
"(188. o.) A Larmor-precesszió... az elektront alkotó belső kettősforgásra ráépülő külső, térbeli, egytengelyű forgás, amit a mágneses dipólus hajt végre."
IV.14.8 Kémiai kötés és kicserélődési energia
IV.14.9 Mezonok hengerszimmetriája
IV.14.10 Hogyan jön létre a szupravezetés?
IV.14.11 A szupravezetés típusai
IV.14.12 Szupravezetés és termodinamika
IV.14.13 Atommagok héjszerkezete
"(193. o.) ...az atommagok nukleonjai is héjakat alkotnak..."
IV.14.14 Csillagvilág és a Pauli-elv
IV.14.15 Összefoglaló megállapítások

IV.15 Kvarkok renormált tömege

IV.15.1 Kvarkokból felépülő struktúrák: a hadronok
IV.15.2 Részecskék indirekt megfigyelése és a királis valószínűség
IV.15.3 Ismerkedés a mezonok kvark felépítésével
IV.15.4 Mezonok triplett-szingulett szeparációja
IV.15.5 A pozitrónium tánc
IV.15.6 Barionok kvartett-dublett szeparációja
IV.15.7 Kvarkok renormált tömege
IV.15.8 Renormálás a fénysebességű forgások modelljében: négyzetes tömegösszegzési szabály
IV.15.9 Kvarkok kicserélődési kölcsönhatása
IV.15.10 Kvarkok kicserélődési energiája barionokban
IV.15.11 Mezonok tömege
IV.15.12 Barionok tömege
IV.15.13 Összefoglalás
"(214. o.) Az M² modell alapján számított és a kísérletileg mért tömegek közötti kis eltérések alátámasztják a fénysebességű forgásokra alapozott részecskemodell helyességét."

IV.16 A másodiktól a harmadik kvantálásig

"(215. o.) ...a QED-elmélet új szintre emeli a tér és anyag kapcsolatát, amelyben egyaránt oszcillátorok képviselik a fotonokat és elektronokat... Ezen lép tovább a fénysebességű forgások elve, amikor "materializálja" az oszcillátorokat, melyeket egy- és kéttengelyű forgásokra vezet vissza. A materializáció azt fejezi ki, hogy az anyag primer formája nem a tömeg, hanem a tömeget létrehozó fénysebességű forgás."
IV.16.1 A térgörbület részecskestabilizáló ereje
"(215. o.) ...fénysebességű kerületi sebesség nélkül nem jöhet létre tömeg, nincs impulzusnyomaték se, és így kvantált kölcsönhatásról sem beszélhetünk."

IV.17 A négy fizikai kölcsönhatás és a közvetítő elemi forgások

IV.17.1 A fizika és a filozófia határvidékén
"(217. o.) Létezik... ötödik erő... amikor egy anyagi és antianyagi részecske annihilál, ha azonos a tömegük. ...működéséhez nem kell közvetítő..."
"(217. o.) A fénysebességű forgások koncepciója szemléletesen értelmezi az annihilációt, amikor azonos frekvenciájú, de ellentett kiralitású kettősforgások ütköznek, a szembefutó forgások kioltják egymást, miközben az azonos irányúak megmaradnak."

IV.18 Az anyag dominanciája az antianyag felett

V. Epilógus

V.1 A mozgás elsődlegessége

"(221. o.) ...nem az elemirészecskék alkotják a legmélyebb szintjét világunknak, hanem van egy még mélyebb entitás, mégpedig az anyag megfigyelhető objektumait megteremtő fénysebességű forgás." (Már csak az a kérdés, hogy: mi az, ami forog?)

V.2 Harmadik kvantálás és a főáramú fizika

V.3 Milyen érvek támasztják alá a fénysebességű forgások koncepcióját?

V.4 A cáfolhatóság kritériuma

V.5 Merre tovább, fizika?

Vissza az oldal elejére