|
Pavlovits Tamás - Hol a filozófia helye a tudományok palettáján 2022-ben? Előadás - 2022 - 50 perc |
|---|
|
"(8. p.) A filozófia és a tudomány közös vonása: mindkettő a tudást és az igazságot keresi." "(13. p.) Ma a hiteles, megalapozott, igazolt tudás módszerét és eszméjét a tudományok képviselik. A tudománynak nincsen alternatívája a tudás megszerzése területén. A tudományos vizsgálódás, kutatás a létezés minden területét lefedi. • Az élettelen természet. • Az élő természet. • Az emberi természet. • Az ember által létrehozott jelenségek. • Az ember által alkotott dolgok. (Vajon az ember nem az élő természet témakörébe tartozik? Hiszen az ember is élő. Hiszen az állati társadalmak is az élő természet részeiként kerülnek vizsgálatra. Ezek szerint az utóbbi három pont besorolható az élő természet témakörébe.) A tudományok osztályozása: • természettudományok • társadalomtudományok • bölcsészettudományok • elvont tudományok • alkalmazott tudományok" "(15. p.) Hol a helye a filozófiának? Ha a tudomány lefedi az igazság kutatásának minden területét, akkor van-e helye a filozófiának ezen a palettán? A 19. századi tudományos fejlődés következménye: a filozófia fokozatosan átaadja a helyét a tudományoknak. A tudományok különböző kutatási területekre specializálódnak, és leválnak a filozófiáról. A 19. századi pozitivista gondolkodás jóslata: a jövőben a filozófia feleslegessé válik, helyét teljes egészében a tudományok veszik át. Ez nem következett be!" "(19. p.) Tudománytörténet dióhéjban A filozófia és a tudomány születése: i.e. 6. század. (Bizonyos, hogy Thálész előtt nem volt logikusan, ok-okozati viszonyokban gondolkodó ember vagy inkább gondolatsor? Ha volt, akkor a filozófia nem az i.e. 6. században kezdődött. Hiszen Thálész, aki kora legnagyobb tudósa lehetett, is tanult valakiktől, és azok is valakiktől...) Szakítás a mitológiai, vallási magyarázatokkal. (Ami nem egy konkrét időpontban ment végbe, hanem a logikus gondolkodás fokozatosan teret nyert a néphiedelmek mellett, sajnos ez a térnyerés még ma sem fejeződött be, ma is erősen tartja magát számos nem tudományos magyarázat, vélekedés; a "tudomány" berkeiben (teológia), a közéletben (vallás) és az egyes emberek szintjén is (vallás, babonák).) Meggyőződés: a világ mélyén az emberi ésszel megérthető racionális rend van. A filozófia és a tudomány azonos." "(26. p.) a) Antikvitás: filozófia = tudomány b) Középkor: a filozófia a teológia szolgálólánya c) Kora modern kor (17. század): a filozófia emancipációs kísérlete: önállósodás a teológiától • A filozófia = tudomány • A filozófia: a modern tudomány létrehozása, módszertanának kidolgozása d) A modern tudományok önállósodása és fokozatos leválása a filozófiáról • 18. század: a modern természettudományok megszületése (fizika, kémia, biológia) • 19-20. század: a társadalomtudományok megszületése • A tudományok gyakran a filozófia ellenében határozzák meg magukat e) 21. század: a filozófia a tudomány szolgálólánya?" "(29. p.) A filozófia intézményesülése a 19-20. században • A filozófia felvértezi magát a tudományos eszköztárral • Kutatócsoportok • Tudományos folyóiratok • Egyetemi tanszékek, doktori iskolák • Akadémiai bizottságok, osztályok • Kortárs kutatási irányok: • Elmefilozófia • Tudományfilozófia • Etika • A filozófia a modern értelemben (is) tudomány: filozófiatudomány • A filozófia: társadalomtudomány, bölcsészettudomány, szellemtudomány "(30. p.) Kérdés: Vajon a filozófia nem több-e, mint a társadalom- vagy bölcsészettudományoknak egy ága?" "(31. p.) Tudomány és filozófia Érdemes felfigyelni arra, hogy minden tudományágnak van filozófiai megfelelője!
"(34. p.) A filozófia kérdező és megalapozó jellege A filozófia: olyan alapvető kérdéseket tesz fel, amelyeket a tudomány nem tesz fel (mert nem ez a feladata) • Ezek a kérdések sokszor az adott tudományterület középpontjában álló fogalmak természetére kérdeznek rá: Mi a nyelv? Mi a történelem? Mi a természet? Mi a matematika? Stb. Ezek a kérdések, és a nyomukban járó vizsgálódások más jellegűek, mint a tudományos vizsgálódások. • Nem empirikusak (nem laboratóriumban zajlanak, nem kell hozzá empirikus megfigyelés), viszont nagyon fontosak! • Ezek a vizsgálódások alapozzák meg a tudományt. Ezért a filozófia megalapozó funkciót tölt be a tudományok palettáján." "(39. p.) Tudomány és tudományfilozófia A tudományfilozófia kérdései: • Mi a tudomány? • Mi a tudomány lényege? • Mi a tudás? • Hol a határ a tudomány és áltudomány között? • Vajon vannak-e a tudományos fejlődésnek korlátai? • Vajon a valóságra vonatkozó minden kérdésünkre választ tud-e adni a tudomány? "(41. p.) Tudományfilozófia • Mit jelent a fejlődés? • Mit jelent a tudás? A tudományfilozófia két szélsőséget segít elkerülni: a) A szkepticizmust = tudás nem lehetséges. Nincsen minőségi különbség tudomány és áltudomány között. b) A túlzott dogmatizmust = a tudomány ideológiává válását. Amikor nem látjuk a tudományos tudás határait és korlátait." "(47. p.) Az igazságosság mint a legalapvetőbb érték A tudománynak nem célja az igazságosság kutatása • A tudomány nem teszi fel a kérdést: mi az igazságosság? • Mit kell tennünk ahhoz, hogy igazságosan éljünk? A filozófiának az igazság mellett az igazságosság is központi kérdése." "(49. p.) Filozófia és igazságosság |
| Vissza az oldal elejére |
|---|