|
Gulyás István: A modern filozófiai kozmológia alapjai Az idő, a tér és az univerzum axiomatikus elmélete 2017 - 197 o. |
|---|
|
I. Az idő, a tér és az univerzum lételméleti alapjai A) Mi a lét, mik a létezők? 1. A lét és a létezők fogalma 2. A létezők tapasztalható és nem tapasztalható tulajdonságai B) Lételméleti princípiumok 1. A lételmélet alapjai II. Az idő A) Mi az idő? 1. Az idő "arctalan" 2. Tudósok vélekedése az időről 3. Az 'idő' szó alkalmatlan tudományos terminusnak... 4. Mi hát az idő? Eseménysor? Mozgás? Változás? B) Az idő axiomatikus elmélete 1. Az idő elméletének alapjai 2. Az időmérés elméleti alapjai 3. A létezések egyidejűsége és az idődilatáció 4. Az időutazás 5. Múlt a jelenben-paradoxon és a kvázi- vagy buborékjelen(idő) III. A tér A) Mi a tér? 1. A létezők kiterjedése "kétarcú"... 2. A térről vallott tudományos nézetek 3. Voltaképpen mi a tér? B) A tér axiomatikus elmélete 1. A tér elméletének alapjai 2. Térgörbülés, tér-kontrakció és pályagörbe 3. A tér nagyságának meghatározása IV. Az univerzum A) Mi az univerzum? 1. Az univerzum látható és egyszersmind beláthatatlan 2. Az univerzumról kialakult vallásos és tudományos nézetek B) Az univerzum axiomatikus elmélete 1. Az univerzum elméletének alapjai 2. Az univerzum attribútumai 3. Az univerzum és a teológia 4. A generatív univerzum elve 5. Záró gondolatok I. Az idő, a tér és az univerzum lételméleti alapjai A) Mi a lét, mik a létezők? 1. A lét és a létezők fogalma "(17. o.) ...a lét ...az anyagot ...a tudaton kívül lévő, attól független valóságot jelöli. A lét hordozói... az anyaggal, kiterjedéssel bíró, változó és múlékony létezők." 2. A létezők tapasztalható és nem tapasztalható tulajdonságai (Létalap: valakinek, valaminek a létezéséhez feltétlenül szükséges tényező, feltétel - Magyar Értelmező Kéziszótár) "(18. o.) Az anyagi létezők (legyenek élők vagy élettelenek) létét/létezését, tulajdonságait - ha másképp nem, legalább műszerrel és/vagy közvetve - általában tapasztalja az ember... A létezők néhány főbb létalapja tehát múlékonyságuk, anyagi és kiterjedt voltuk..." (Ezzel együtt stabilitásuk, nem átmeneti voltuk.) B) Lételméleti princípiumok 1. A lételmélet alapjai 1.1 Princípiumok 1.11 Alapfogalmak "(19. o.) ...valami: (23. o.) konkrétan/közelebbről meg nem határozott létező (tárgy, dolog)." "(19. o.) ...semmi: a létezők és minden tulajdonságuk teljes hiánya." "(19. o.) ...létező: (Lásd az I-A)-1. pontban!)" "(19. o.) ...létállapot: (22. o.) a létező... alakja/formája és/vagy felülete és/vagy kiterjedése/tere és/vagy anyagösszetétele/fizikai/kémiai/biológiai sajátossága és/vagy szerkezete/anyageloszlása és/vagy mozgásállapota és/vagy tömege és/vagy sűrűsége/súlya és/vagy halmazállapota és/vagy hőmérséklete és/vagy fényessége és/vagy mágneses/gravitációs tere stb. mely a léte folyamán folyamatosa (létmomentumonként), gyorsan vagy lassan, de kontinuus módon változik." "(19. o.) ...anyag: (Lásd a I-B)-1.13 pontban!)" "(19. o.) ...mozgás: " "(19. o.) ...(relatív)nyugalom: (22. o.) egy másik létezőhöz és/vagy annak valamely részéhez képest fennálló nyugalom." "(19. o.) ...tömeg: " "(20. o.) ...kiterjedés: (Lásd az III-B)-1.13 pontban!)" "(20. o.) ...tér: (Lásd a III-B)-1.12 pontban!)" "(20. o.) ...a létezőkről... elmondhatók röviden az alábbiak: a. Egy létező vagy élő vagy élettelen. b. Az élő mindig természetes. c. Az élettelen vagy természetes vagy mesterséges (azaz: ember alkotta dolog) (Vagy állat alkotta dolog.) d. Létező, "mint olyan", minden konkrétum nélkül, csak úgy általában, nincs. Csak konkrét létezők vannak. e. Mindazonáltal a "létező" a különféle konkrét létezőkből elvonatkoztatott és általánosított, obektív tartalmat hordozó fogalom." 1.12 Definíciók "(20. o.) Létezés alatt a létező és létállapotainak keletkezését, változását, valamint múlását/elmúlását/elpusztulását értem." "(21. o.) A létmomentum (létpillanat/létállapot) egyetlen zérustartamú, nulldimenziós része a létezésnek." "(21. o.) Létszakasz (létmozzanat) a létezés zérustartamú elmúlt létmomentumaiból álló egydimenziós virtuális szakasza." "(21. o.) Léttartam (élet/élettartam) a létező minden elmúlt és aktuális létpillanatának az összessége/halmaza." 1.13 A létaxiómák és ekvivalenciáik "(21. o.) 1. A létezőknek van anyaguk, a semminek nincs" "(22. o.) 2. A létező és létezése folytonos és véges" "(22. o.) 3. Minden létező mozog és változik" "(22. o.) 4. A létező minden létállapota konkrét" "(22. o.) 5. A létező léttartama elpusztulásáig gyarapodik." "(23. o.) 6. A létezés egyirányú" "(23. o.) 7. A létező nem keletkezhet semmiből és nem válhat semmivé" "(23. o.) 8. A létezőnek van tömege; aminek van tömege az létező" "(23. o.) 9. Ha egy létező elpusztul és/vagy létállapota elmúlik, elveszíti léte és /vagy létállapota lényegét; ha egy létező elveszíti léte és/vagy létállapota lényegét, elpusztul és/vagy létállapota elmúlik" 1.2 A létezők néhány attribútuma 1.21 A létezők halmaza is létező "(26. o.) A létezők összetartozó csoportja (halmaza) létező. ...A létezők halmaza a létezők minden tulajdonságával rendelkezik." 1.22 A létezők mozognak és változnak, van anyaguk és tömegük "(27. o.) Ami (vagy része) a térben mozog, vagy relatíve nyugalomban van, és (relatíve vagy abszolúte) folyamatosan változik, az egy létező." "(27. o.) Aminek van anyaga, annak van tömege, mert létező; aminek van tömege, annak van anyaga, mert létező." |
|
Vissza az oldal elejére |
|
II. Az idő A) Mi az idő? 1. Az idő "arctalan" 2. Tudósok vélekedése az időről (Newton, Mach, Einstein, Novobátzky, Hawking kritikája. Arisztotelész, Epikurosz, Szent Ágoston, Leibniz, Kant, McTaggart, E. Szabó László időfelfogása.) 3. Az 'idő' szó alkalmatlan tudományos terminusnak, mert nem utal a definiensre. Ez máig nehezítette a szó által jelölt tartalom feltárását és helytálló meghatározását "(36. o.) ...ha nem definiáljuk az idő fogalmat, akkor nem tudhatunk olyan kérdésekre válaszolni, mint például: mi az idő, van-e kezdete és vége; múlik-e, és hogyan múlik, mitől múlik? Egyirányú-e és ha igen, akkor miért; megfordítható-e az iránya vagy sem? Mérhető-e és hogyan és mi alapján mérhető? Átléphetünk-e a jelenből a múltba vagy a jövőbe, és ennek kapcsán megváltoztatható-e a történelem menete..." 3.1 A tudományos terminus rendeltetése, képzésének és használatának követelményei "(37. o.) ...a "tudományos terminus" (azaz a "tudományos fogalmat" jelölő szó)... rendeltetése a tudomány egzaktságának elősegítése, a tudomány/az elmélet koherenciájának (ellentmondásmentességének) biztosítása." "(37. o.) ...egy tudományos fogalom, ...csakis egyetlen dolgot "fedhet", többet nem!" "(10. o.) " 3.2 Az 'idő' szó nem felel meg a tudományos terminus rendeltetése, képzése és használata követelményeinek - ez az idő definiálatlanságának egyik oka "(41. o.) Az 'idő' szót csak azért kell... megtartani a tudományok terminusaként, mert évezredes használatával eltávolíthatatlanul belegyökeredzett nemcsak a mindennapok, de a tudományok nyelvhasználatába is..." 4. Mi hát az idő? Eseménysor? Mozgás? Változás? "(42. o.) Az idő tehát amolyan folyamféle valami ("időfolyam", "időár"), és egyáltalán nem diszkrét események sora. Az időpontok halmaza így nyilván kontinuus halmaz, s nem megszámlálható számosságú." "(44. o.) ...az 'idő' szóval... nem a mozgást jelöljük..." "(45. o.) Voltaképp tehát a létezők (az élettelen dolgok és az élőlények) léte, másképp: élete, illetve annak egy-egy mozzanata (létmozzanata) az, ami objektíve és folyton-folyvást létmomentumonként múlik, s hogy múlhasson, ezért folyton keletkezik is." "(46. o.) ...az idő nem a létezés mérhető mennyisége, hanem maga a létezés..." B) Az idő axiomatikus elmélete 1. Az idő elméletének alapjai 1.1 Princípiumok 1.11 Alapfogalmak "(47. o.) ...kiterjedés: (Lásd az III-B)-1.13 pontban!)" "(47. o.) ...tér: (Lásd a III-B)-1.12 pontban!)" "(47. o.) ...idődilatáció/időnyúlás: " "(47. o.) ...féreglyuk: " 1.12 Definíciók "(48. o.) Az idő maga a létezés." "(48. o.) ...idő = a létezés = a létező változékonysága/múlékonysága." "(48. o.) ...valójában nem is mondhatnánk azt, hogy "az idő múlik", mert az egyrészt önálló létezőként tünteti fel az időt, ami alaptalan, mert az idő a létező egyik alavető tulajdonsága, de nem önálló létező. Másrészt "az idő múlik" kijelentés közönséges tautológia, ami annyit tesz, mintha kijelentenénk: a múló múlik. ..."az idő múlik" valódi jelentése "az időegység vagy az időpont múlik/múlttá válik/eltelik"." "(49. o.) Az 'idő' szó, mint definiendum (meghatározandó), nem más, mint a létezők "létpillanatról létpillanatra", folyamatosan változó és egyben múló voltának rövid elnevezése." "(51. o.) A jelen (idő) az az egyetlen (amint létrejött máris elmúló) létmomentum, másképp: időpont vagy pillanat, amelyben az éppen létező(k) léte, illetve valamely létmozzanata elkezdődik, vagy folytatódik, vagy befejeződik." "(55. o.) A múlt (idő) az a virtuális (azaz: képzeletbeli, avagy nem valódi) idő, amelyik valamely elmúlt létező léttartamának, valamint a még létező elmúlt létmozzanata tartamának és/vagy elmúlt létmomentumának összege." "(55. o.) A jövő (idő) az a virtuális (azaz: képzeletbeli vagy nem valódi) idő, amely a múlttól és jelentől abban is különbözik, hogy elmúlt vagy jelenbeli létezők, elmúlt vagy jelenbeli létmomentumainak üres halmaza... A jövőben tehát még nincsenek létezők, így létezés sem." 1.2 Az idő attribútumai 1.21 A múlt-, a jelen- és a jövőidő szeparált a létezőkre nézve "(58. o.) A múlt, a jelen- és a jövő az idő szeparált (diszjunkt) részei a létezőkre nézve." "(60. o.) Aktuális jelenidő(pont) mindig csak egyetlenegy van." 1.22 Az idő örök "(61. o.) Az idő örök. ...bármely létező keletkezését megelőzően és elmúlását követően is mindig van, ami létezik." "(62. o.) Az időnek nincs sem kezdete, sem vége, sem szakadása." "(62. o.) Az idő az egyedi, konkrét és véges létezők végtelen áradatához tartozóan végtelen." "(62. o.) Az idő nem keletkezhet a semmiből és nem válhat semmivé." "(63. o.) A létező mindig az aktuális jelenidőpontot testesíti meg. A létező, valamint a jelen idő egymástól elválaszthatatlanok." 1.23 Az idő múlik "(63. o.) Az idő szakadatlan telik-múlik." 1.24 Az idő egyirányú "(64. o.) Az idő (és minden szakasza) egyirányú." "(64. o.) Az idő iránya: múlt -> jelen -> jövő." "(65. o.) Görbült idő sem elvben, sem a valóságban nem létezik... A valós (jelen)idő, csakúgy, mint pl. valamely görbe, vagy egyenes, vagy felület, avagy a "tér" bármely pontja, szintén nulldimenziós, azaz: zérus kiterjedésű. Egy ilyen pont elvileg sem tudhat görbülni..." "(67. o.) Időhurok nem létezik." "(67. o.) "Elliptikus idő" nem létezik." 1.25 Az idő iránya megfordíthatatlan. Az idő, az entrópia és a létezés-megmaradás törvényének kapcsolata "(68. o.) ...az entrópia törvényszerűsége... a "létezések lefolyása irányában" is... tetten érhető, ámde mégsem az entrópia az oka annak, hogy az idő iránya megfordíthatatlan, hanem a létezés-múlás irreverzibilitása, valamint a létezés-megmaradás és a megszűnt létező helyreállíthatatlanságának törvénye... E három törvény hatása nem azonos a puszta entrópianövekedéssel... Másfelől: az entrópianövekedés munkabefektetés, energia árán entrópiacsökkenéssé fordítható, ámde a konkrét létező létezése, elmúlása, azaz az időmúlás, semmiféle munkabefektetés révén nem fordítható meg, az mindörökké azonos irányú marad." "(69. o.) Az idő iránya megfordíthatatlan." "(69. o.) A megfordíthatatlan időhöz, azaz a múló létezők párhuzamos, és/vagy átfedő és/vagy egymást követő létezéséhez hozzá tartozik az entrópia-növekedés és -csökkenés periódusainak gyakorta ismétlődő folyamata, mely azonban nem azonos a létezők, a létezés változása/múlása állandó irreverzibilitásával, illetve a genezis törvényének folyamatos érvényesülésével." 1.26 A létezők, valamint az idő és a tér egymástól elválaszthatatlanok "(69. o.) Minden létező (és/vagy valamely része) a térben - valamely másik létező (vagy része) terében - és a mindenkor aktuális jelenidőben mozog, vagy relatív nyugalomba van és/vagy folyamatosan, vagy relatíve szakaszosan változik." "(70. o.) A létező(k), valamint az idő és a tér egymástól elválaszthatatlanok." "(70. o.) Létező nincs idő és tér nélkül, de idő és tér sincs létező nélkül. Végül idő nincs tér és tér nincs idő nélkül, mert kettőjüket elválaszthatatlanul összeköti a létező, melynek ezek alapvető sajátságai." "(70. o.) Az időnek nincs anyaga." |
|
Vissza az oldal elejére |
|
2. Az időmérés elméleti alapjai 2.1 A szabályosan működő óra fogalma és tulajdonságai "(71. o.) Szabályosan működő órának nevezem az olyan létező, időmérésre alkalmas "óraszerű" dolgot vagy órát - anyagától, szerkezetétől, létrejöttétől és működési módjától függetlenül -, amely folyamatosan, és/vagy az időmértékegységek megfelelő kombinációjával diszkrét időegységenként, pontosan jelzi az aktuális jelenidőpontot, valamint azt, ahogy telik-múlik az idő." "(71. o.) A szabályosan működő óra megtestesíti a létezést, azaz az időt; mint időmérő eszköz, mutatja folyamatosan vagy időegységenként pontosan az aktuális jelenidőt, illetve annak múlását, valamint - amennyiben az elmúlt relatív időtartamokat is feljegyzi és számlálja - az elmúlt relatív időt az idő egyéb főbb vonásaival együtt." 2.2 Hogyan múlik az idő? 2.21 Az idő folyamatosan egyenletes "sebességgel", vagy ritmusosan múlik? "(72. o.) A 'lét múlása' alatt az értendő, hogy: A létező léttartamának elmúlt része folyamatosan gyarapszik az aktuális jelenidő elmúlásával, mint elmúlt létmomomentummal, míg az életéből elvileg még hátralévő léttartama nyilván pont ennyivel fogy..." "(73. o.) A 'létmúlás sebessége' alatt az értendő: Változnak-e (nőnek vagy csökkennek, és hogyan, avagy állandó hosszúságúak) a múltat gyarapító elmúló létmozzanatok?" "(74. o.) ...a létezők léttartama (azaz létezésük időtartama) mérését egy etalonnak megfelelő, azonos (lét/idő)mércével mérjük, mert így tudjuk megállapítani a különböző létezők eltérő léttartamát/élete időtartamát, illetve valamely létmozzanata/időszakasza hosszát." "(74. o.) ...változó létezési sebesség ismeretére, az idő múlásának méréséhez a) logikailag nincs szükség, b) továbbá a tudomány... az idő egyenletes sebességére, folytonos múlására alapozta/alapozza az "idő-koordinátatengelyt", mint a kontinuus időmúlás modelljét..." 2.22 Hogyan múlik az idő, ha a múló jelen egyetlen zérushosszú "időtartam"? 2.3 Az időmérés princípiumai 2.31 Alapfogalmak "(78. o.) ...irányított folyamat: " "(78. o.) ...tulajdonság: " "(78. o.) ...nagyság: " "(78. o.) ...intenzitás: " "(78. o.) ...hatás- és függvénykapcsolat: " "(78. o.) ...egység: " "(78. o.) ...többszörös: " "(78. o.) ...törtrész: " "(78. o.) ...szám: " "(78. o.) ...logikai művelet: " "(78. o.) ...plauzibilis: (82. o.) csak valószínűen igaz." "(78. o.) ...kvázi: " "(78. o.) ...adat: " "(78. o.) ...szinkronizált órák: " 2.32 Definíciók "(78. o.) A mérés olyan irányított folyamat, melyben egy objektíve létező dolog valamely tulajdonságának nagyságát, a folyamat eszközének (a mércének) a mérendő tulajdonságnagysággal azonos vagy más jellegű, de azzal ismert, effektív hatás- és függvénykapcsolatban álló valamely tulajdonságnagyságát választva egységül, annak többszöröseként és/vagy törtrészeként, számmal kifejezni törekszünk." "(79. o.) A közvetlen mérés olyan mérés, amikor a dolog mérendő tulajdonsága és a mérőeszköz méréshez figyelembevett tulajdonsága azonos jellegű és a dolog mérhető tulajdonságának nagysága a mérés közvetlen tárgya." "(79. o.) ...a közvetett mérés olyan mérés, amikor nem a mérendő dolog, hanem a mérőeszköz valamely tulajdonságának nagysága a mérés közvetlen tárgya, és ez a tulajdonság nem azonos jellegű a dolog mérendő tulajdonságával, ámde nagyságaik egymással, ismert függvény szerint tényleges hatáskapcsolatban állnak" "(79. o.) Méréskor tehát a dolgok, jelenségek számunkra érdekes, gyakran közvetlenül is érzékelhető, de mindenképp kvantifikálható jellemzőit, mérőeszközt használva - közvetlen vagy közvetett módon - számszerűsítjük (természetesen az elmaradhatatlan mérési hibával)." "(80. o.) A számítás olyan irányított folyamat, amelyben valamely (tágan értelmezett) dolog számszerűsíthető tulajdonságának nagyságát, a dologra vagy a dolog és más dolgok számszerűsíthető tulajdonságára és/vagy ezek viszonyára, valamint a számszerűsítés lehető módszerére vonatkozó ismeretek birtokában, logikai műveletekkel és/vagy (logikai) segédeszköz (manapság: kalkulátor, számítógép, stb.) felhasználásával, számmal kifejezni törekszünk." "(82. o.) A kvázi-mérés fogalma alatt - ...a klasszikus méréssel ellentétben - olyan irányított folyamatot értek, amelyben a mérés logikai műveletekkel és/vagy számítással egészül ki/kombinálódik akként, hogy a mért adatok felhasználásával, megfelelő logikai műveleteket és/vagy számítás(oka)t elvégezve kapunk plauzibilis számszerű adato(ka)t valamely objektíve létező dolog, jelenség objektíve létező tulajdonságának - amúgy méréssel (legalábbis elvben) igazolható - nagyságáról, intenzitásáról." "(82. o.) ...a kvázi-mérés nem mérés, és eredménye nem biztos, csak plauzibilis, azaz csak valószínűen igaz (de legalább elvben méréssel igazolható) adat..." "(82. o.) ...a kvázi-mérés és a számítás eredménye plauzibilis a valóságra nézve. ...melyeket még kellő számú klasszikus méréssel igazolni kell." "(84. o.) Egy év alatt azt az önkényesen választott természetes időegységet értem, melynek tartama azonos a Föld emberi civilizáció alatti léttartamából a Föld egy-egy Nap körüli keringő mozgása révén elszeparált ("kimetszett") egyes Föld-létszakaszok átlagos tartamával, illetve más létezők azonos hosszú létszakaszával." "(84. o.) Egy nap alatt azt az önkényesen választott természetes időegységet értem, melynek tartama azonos a Föld emberi civilizáció alatti léttartamából a saját tengelykörüli forgó mozgásai révén elszeparált ("kimetszett") egyes Föld-létszakaszok átlagos tartamával, illetve más létezők azonos hosszúságú létszakaszával." "(85. o.) Egy hónap alatt azt az önkényesen választott természetes időegységet értem, melynek tartama szonos a Föld emberi civilizáció alatti léttartamából a Hold Föld körüli keringő mozgásai révén elszeparált ("kimetszett") egyes Föld-létszakaszok átlagos tartamával, illetve más létezők azonos hosszú létszakaszával." "(86. o.) Egy óra alatt azt az önkényesen megválasztott mesterséges időegységet értem, mely alatt például a mechanikus óra nagymutatója pontosan egy egész fordulatot tesz, s mely fordulata révén elszeparál ("kimetsz") akkora létszakaszt egy napnyi Föld-léttartamból, mely ezért azonos egy napnyi Föld-léttartam egy 24-ed részével, illetve más létezők azonos hosszú létszakaszával." "(86. o.) Egy perc alatt azt az önkényesen megválasztott mesterséges időegységet értem, mely alatt például a mechanikus óra nagymutatója pontosan egy fordulat 60-ad részét teszi meg, s mely fordulatrész révén elszeparál ("kimetsz") akkora létszakaszt egy órányi Föld-léttartamból, mely ezért azonos az egy órányi Föld-léttartam egy 60-ad részével, illetve más létezők azonos hosszú létszakaszával." "(86. o.) Egy másodperc alatt azt az önkényesen megválasztott mesterséges időegységet értem, mely alatt például a mechanikus óra másodpercmutatója pontosan egy fordulat 60-ad részét teszi meg, s mely fordulatrész révén elszeparál ("kimetsz") akkora létszakaszt egy percnyi Föld-léttartamból, mely ezért azonos az egy percnyi Föld-léttartam egy 60-ad részével, illetve más létezők azonos hosszú létszakaszával." "(86. o.) ...egy létező (objektum vagy folyamat) létének tartamát kifejezhetjük csak a léttartamát kitevő másodpercek, vagy percek, vagy órák, vagy napok, vagy hónapok, vagy évek... számával, illetve tört részével is..." "(87. o.) Az időtartam mérésénél a mérhető legkisebb tartamnak nyilvánvalóan vannak technikai határai. Ez a határ a méréselmélet jelenlegi álláspontja szerint a Planck-idő. Ez az időmennyiség azonban nem az idő részecskéje. Bevezetése mindössze arra mutat, hogy jelenleg az ennél kisebb léttartamok méréssel megállapíthatatlanok (bár e téren várható még fejlődés)." 2.33 Befolyásolhatja-e az idő múlását és tartamát, azaz az egyes étezők élettartamát a választott időmértékegység milyensége? "(88. o.) Röviden: nem." 2.34 Axiómák "(89. o.) 1. A kvázi-mérés eredménye plauzibilis." "(89. o.) 2. A létezés időtartamának mérőszáma függ az idő választott mértékegységétől." "(89. o.) 3. Az idő folyamatosan és egyenletes sebességgel múlik." 2.4 Az időtartam meghatározásának módszerei 2.41 A múló idő tartamának mérése a jelen időponttól kezdve valamely következő jelen időpontig (alias: stopper módszer) "(89. o.) A múló idő tartama... a jelenlegi időponttól... kezdve, valamely következő jelenidőpontig... egy szabályosan működő órával mérhető." "(93. o.) A szabályosan működő óra egyrészt 1. mérőeszköze az aktuális jelenidőponttól múló időnek..., másrészt 2. megtestesíti, s így pontosan meghatározza az idő fogalom tartalmát..., valamint 3. az aktuális létállapotával meghatározza az aktuális, nagymértékben pontos jelenidőt. 2.42 Az elmúlt idő tartamának meghatározása pl. a jelen időpontig kvázi-mérés alapján "(93. o.) A múltbeli időtartam nem mérhető." "(93. o.) Azaz: a múlt valamely két időpontja, vagy egy múltbeli és a jelen pillanat közötti idő tartamát méréssel nem lehet meghatározni, ha a "múltbeli jelenidőpont(ok)ban" elmulasztottuk a "stopper" módszer alkalmazását." "(94. o.) A múltbeli időtartam csak számítással vagy kvázi-méréssel, becsült értékben határozható meg." 2.43 A fizikusok által használt ún. "matematikai idő" és tartamának számítása 2.44 A létezők mozgásának, és a mozgásuk időtartamának értelmezése. A létezők mozgása időtartamának, sebességének, gyorsulásának mérése, számítása vagy kvázi-mérése. |
|
Vissza az oldal elejére |
|
3. A létezések egyidejűsége és az idődilatáció 3.1 A létezések egyidejűsége abszolút "(99. o.) A létezők - bárhol is vannak a térben - mind azonos (jelen)időpontban léteznek." "(100. o.) A létezők - bárhogyan is mozogna a térben - mozgásuk közben is mind egyazon (jelen)időpontban léteznek (a létezők egyidejűsége abszolút)." "(102. o.) A létezők - bárhogyan is mozognak a térben - mozgásuk közben is egyazon (jelen)időpontban léteznek, akár azonos, akár tetszőleges mértékben különböző a nagyságuk és/vagy az anyaguk és/vagy a tömegük és/vagy az alakjuk, stb." "(102. o.) Einstein: az egyidejűség relatív... Az einsteini felfogás kritikája..." "(108. o.) A létezők egyidejűsége független attól, hogy a létezőket egyidejűeknek, vagy nem egyidejűeknek látjuk." "(108. o.) A létezőkre nézve van "univerzális most", azaz a létezők egyidőben léteznek, melynek ténye a mozgásuk és állapotváltozásaik megfigyelésével és regisztrálásával, a sebességüktől és a távolságuktól függő idő elmúltával, utólag megállapítható (tesztelhető)." 3.2 Nincs idődilatáció és nincs a mozgó létezőknek sebességfüggő saját (helyi) ideje sem. "(110. o.) Einstein: a mozgó óra ideje megnyúlik, azaz a mozgása miatt idődilatáció keletkezik... Az einsteini felfogás kritikája..." "(112. o.) Nincs a különböző módon létezőknek "saját", más létezők idejétől különböző ún. "helyi" idejük." "(112. o.) Az univerzumban végtelenül sokféle élő és élettelen (makró és mikró) létező van, s e létezők, egymáshoz képest különböző sebességgel mozognak. Nem lehet és értelmetlen feltételezni végtelen sokféle "saját", más létezők idejétől különböző "helyi" időt, ami - ha volna - az idő mérését értelmetlenné és lehetetlenné tenné." "(112. o.) Nincs a mozgó létezőknek "saját", ún. "helyi" idejük, azért sem, mert a létezés, azaz az idő nem önálló létező, csak annak egy tulajdonsága, így nincs nyújtható-zsugorítható teste sem." 4. Az időutazás 4.1 Az időutazás hipotézise 4.2 Az oksági paradoxon - mint az időutazás gyenge cáfolata 4.3 Az időutazás lehetetlenségének bizonyítása "(115. o.) Az úgynevezett "időjellegű világvonal" távoli múltban, illetve távoli jövőben lévő pontjainál való önmagába záródása, miképp a "görbült" vagy "elliptikus" idő léte... lehetetlen. Másképp: egy ilyen struktúra létével a két, elemeiben merőben különböző és így egymástól elszeparált jövő, illetve múlt idő olvadna egybe, azaz a jövő egyben a múlt lenne, a múlt pedig egyben a jövő is - ami képtelenség." "(115. o.) Nem változtatható meg a múlt, így a történelem menete sem." "(115. o.) Nem szerezhető teljes és pontos információ sem a múltról, sem a jövőről - csak részleges és plauzibilis." "(116. o.) A létezők számára mindig csak a jelen van." "(116. o.) Nem létezik olyan objektum (pl. ún. féreglyuk), amelyen a jelenből a múltba vagy a jövőbe lehet átlépni." 4.4 Miért emlékezünk a múltra, a jövőre miért nem? "(116. o.) Alapfogalmak: ...tudat: ...éber állapot: ...tudati lenyomat: "(116. o.) Emléknek nevezzük az éber állapotban lévő élő létezők (főleg az ember) tudatában, a múltban (főleg a közelmúltban) volt létezők és változásaik felidézhető lenyomatát (képét, hangját, stb.)." "(116. o.) Az álom(kép) az emlékek és/vagy egyes elemeiknek véletlenszerű kombinálódása a tudatban, akkor, amikor a létező éppen alszik, következésképp nem azonos az emlékkel." "(116. o.) A jövő történéseire nem tudunk emlékezni." 5. Múlt a jelenben-paradoxon és a kvázi- vagy buborékjelen(idő) 5.1 Princípiumok 5.11 Alapfogalmak "(118. o.) ...fény: " "(118. o.) ...fényjel: " "(118. o.) ...vizuális információ: " "(118. o.) ...foton: " "(118. o.) ...hang: " "(118. o.) ...hangjel: " "(118. o.) ...hanghullám: " "(118. o.) ...auditív információ: " "(118. o.) ...sebesség: " "(118. o.) ...horizont: " 5.12 Definíció "(118. o.) Kvázi- vagy buborékjelen(idő)nek nevezem az az... időtartamot, amely alatt vizuális és/vagy audio és/vagy más (vegyi és vagy erő jellegű, stb.) hatás/információ éri az élőlényt az adott pillanatbeli tartózkodási helyének ama R sugarú gömbi környezete valamely pontjából,,, úgy, hogy az élőlényhez... az... észlelési időnél kisebb/egyenlő időtartamon belül... jut el ez a hatás/információ." 5.13 Axiómák "(119. o.) A fény csak fényforrásból indulhat ki." "(119. o.) A fény 300.000 km/s egyenletes sebességgel terjed vákuumban (közelítőleg a levegőben is) gravitációmentes térben." "(119. o.) A hang 340 m/s egyenletes sebességgel terjed a levegőben." "(119. o.) A fény és hanghullámok együttes észlelési ideje embernél kb. 0,15 s." 5.2 A kvázi- vagy buborékjelen és "működése" "(119. o.) Foton akkor is csak létezőről indulhat, ha egy létezőbe ütközve elnyelődik vagy megváltozott irányba halad tovább." "(120. o.) Ha a B térpontba foton érkezik valamely A... térpontból, akkor a foton egy múltban létező objektumról indult, s megérkezése B-be mindig a múltbeli létezés tényét jelzi." |
|
Vissza az oldal elejére |
|
III. A tér A) Mi a tér? 1. A létezők kiterjedése "kétarcú" - egyrész tapasztalható, másrészt nem "(125. o.) Egyrészt: jelenti a konkrét - élő vagy élettelen - létezők anyaggal bíró testének szélességét, hosszúságát, magasságát/vastagságát. Másrészt: jelenti az egyes konkrét létezők "teste" közötti anyag látható kiterjedését..." 2. A térről vallott tudományos nézetek 3. Voltaképpen mi a tér? B) A tér axiomatikus elmélete 1. A tér elméletének alapjai 1.1 Princípiumok 1.11 Alapfogalmak "(129. o.) ...létező: (Lásd az I-A)-1. pontban!)" "(129. o.) ...kiterjedés: (Lásd az III-B)-1.13 pontban!)" "(129. o.) ...anyag: (Lásd a I-B)-1.13 pontban!)" "(129. o.) ...mozgás: " "(129. o.) ...nyugalom: " "(129. o.) ...pályagörbe: " "(129. o.) ...fény sebessége: " "(129. o.) ...idő: " "(129. o.) ...koordinátarendszer: " "(129. o.) ...(hajlás)szög: " "(130. o.) ...tér dimenziói: " "(130. o.) ...dimenziós: " "(130. o.) ...euklideszi tér: " "(130. o.) ...nem-euklideszi tér: " "(130. o.) ...euklideszi tér koordinátái: " "(130. o.) ...Minkowski-féle tér: " "(130. o.) ...Minkowski-féle térkoordinátái: " 1.12 Definíciók "(130. o.) Dimenziónak nevezem a létezők (ill. részeik vagy halmazaik) és a belőlük absztrakció révén kigondolt geometriai alakzatok méreteit (azaz: hosszát és/vagy szélességét és/vagy magasságát, mint a megfelelő irányú virtuális vagy valós egyenes(ek) méretét) jellemző számadato(ka)t." "(130. o.) Nulladimenziósnak nevezem a létező bármely pontjának és a belőle absztrakció révén kigondolt geometriai pontnak a méreteit (hosszát, szélességét és magasságát) jellemző számadatot, mely a pont esetében mindhárom tekintetben nulla, azaz a pont kiterjedés nélküli." "(130. o.) Egydimenziósnak nevezem a létező bármely körvonalának, illetve a két, vagy több, de nem azonos hajlásszögű metszésével keletkező metszeti élvonalának (álljon egyenesszakasz(ok)ból vagy legyen valamilyen görbe) és a belőle absztrakció révén kigondolt hasonló geometriai vonalnak a méretét (azaz: a hosszát) jellemző számadatot." "(130. o.) Ami egydimenziós, annak nincs szélessége és nincs vastagsága, csak hossza van." "(130. o.) Kétdimenziósnak nevezem a létező bármely felszínénak, illetve egy, vagy több, de nem azonos hajlászszögű metszésével keletkező felületének és a belőlük abstrakció révén kigondolt geometriai alakzat (felület) méreteit (vagyis: a hosszát és szélességét) jellemző számadatot." "(131. o.) Ami kétdimenziós, annak nincs vastagsága, csak szélessége és hossza van." "(131. o.) Háromdimenziósnak nevezek minden létezőt, vagy annak részét, illetve bármely létezőhalmazt és a belőle absztrakció révén kigondolt geometriai alakzat méreteit (azaz: a hosszát, szélességét és magasságát/vastagságát, mint három, páronként egymásra merőleges virtuális vagy valós egyenes méretét) jellemző számadatot." "(131. o.) ...a létezők három, kettő, egy, vagy nulladimenziósnak tűnő egyszerű vagy összetett része csak közelít valamely virtuális geometriai alakzatot. ...kvázi kettődimenziós bármely vékony papírlap vagy hártya felülete, azonban ha nagyítóval nézzük, nem felel meg a sík fogalmának. Nagyítóval nézve ugyanis láthatólag van vastagsága, s emiatt a kétdimenziósnak tűnő felület valójában igen vékony háromdimenziós test. Kvázi egydimenziós valamely létező éle... és kvázi nulldimenziós valamely létezőn lévő csúcs "végső pontja"..., mert valójában mind igen kicsiny háromdimenziós "testrésze" az adott létezőnek." "(132. o.) Tér elnevezéssel illetjük bármely létező (vagy annak egy része, avagy összetartozó létezők egy csoportja, azaz: valamely létezőhalmaz és részhalmaza) 3D szerinti kiterjedésének (szélességének, hosszúságának, magasságának/vastagságának) hosszmértékben kifejezett konkrét nagyságát." 1.13 Axiómák "(134. o.) 1. A létezőnek van kiterjedése/tere." "(134. o.) 2. Minden létező (és/vagy része) egy nagyobb létező (vagy része) terében van." "(134. o.) 3. A mikro- és makrolétezők mozgása összetett: rezegnek és/vagy tengelyük körül forohnak, eközben más létező hatására parabola- vagy hiperbolapályán haladnak, avagy másik létező(k) körül körszerű pályán keringenek." 1.2 A tér attribútumai "(135. o.) A térnek nincs anyaga." "(135. o.) Nincs üres tér (vagy térrész)." "(136. o.) A tér örök." "(136. o.) A tér nem keletkezhet a semmiből, és nem válhat semmivé, amint a létező sem, mert a tér a létező sajátsága." "(136. o.) A térnek nincs sem időbeli kezdete, sem időbeli vége, sem szakadása." "(136. o.) Tér csak a mindenkori jelenben van." "(136. o.) Tér a múltban már nincs, a jövőben még nincs." "(136. o.) Mivel a tér csak a mindenkori jelenben van, ezért a térből a múltba vagy a jövőbe átlépni nem lehet; ezért sem lehet időutazás a múltba vagy a jövőbe." 2. Térgörbülés, tér-kontrakció és pályagörbe "(136. o.) A v sebességgel mozgó M tömegű/energiájú... létező "térgörbülést/tértorzulást" nem okoz." "(137. o.) A mozgó M tömegű/energiájú... létező "térgörbülést/tértorzulást" nem okozhat, ezért... nem okozhat a tér "görbítése/torzítása" révén gravitációs hatást..." "(137. o.) A tér - amiért nem görbülhet/torzulhat - ugyanazért nem is nyúlhat és nem zsugorodhat (a tér kiterjedése/dilatációja és/vagy kontrakciója nem lehetséges)." "(139. o.) Valós (fizikai) görbült tér nincs." "(144. o.) Térhullám nincs." "(145. o.) A Minkovski-Einstein-féle téridő..." "(146. o.) A Minkovski-Einstein-féle téridő nem egy létező, és nem is valóságos létezői tulajdonság." "(146. o.) A téridő nem a tér és az idő "szövete", mert a tér és az idő a létező(k) különálló és merőben különböző, bár azoktól elválaszthatatlan tulajdonsága." "(147. o.) A létezők mozgásának pályagörbéje abszolút." "(148. o.) Einstein nézete: a létezők pályagörbéje relatív." "(149. o.) Az einsteini felfogás kritikája." "(151. o.) A létezők mozgásának pályagörbéje összetett és nem egyenes." 3. A tér nagyságának meghatározása "(154. o.) Valamely létező terének nagysága (mérőszáma) klasszikus méréssel pontosan (de az elmaradhatatlan mérési hibával), míg kvázi-méréssel, vagy különféle elvi megfontolásokon alapuló becslésekkel - plauzibilis jelleggel - határozható csak meg - melyek a valósággal való közelítő egyezése korrekt, tudományosan megalapozott mérésekkel igazolandó." |
|
Vissza az oldal elejére |
|
IV. Az univerzum A) Mi az univerzum? 1. Az univerzum látható és egyszersmind beláthatatlan "(155. o.) Az univerzum (másképp a világegyetem, vagy a világmindenség, avagy egyszerűen csak a világ) az összes élő és élettelen létezőt magában foglaló halmaz - maga is létező, a létezők összes lényeges tulajdonságával." "(155. o.) ...az univerzum az ember által csak részben látható." "(150. o.) ...az univerzum ugyanakkor beláthatatlan..." 2. Az univerzumról kialakult vallásos és tudományos nézetek B) Az univerzum axiomatikus elmélete 1. Az univerzum elméletének alapjai 1.1 Princípiumok 1.11 Alapfogalmak "(165. o.) ...létező: " "(165. o.) ...halmaz: " "(165. o.) ...halmaz eleme: " "(165. o.) ...lét: " "(165. o.) ...élő létező/élőlény: " "(165. o.) ...anyag: " "(165. o.) ...tömeg: " "(165. o.) ...gyorsuló, lassuló, egyenletes mozgás: " "(165. o.) ...rezgés, hullámzás, forgás:" "(165. o.) ...relatív nyugalom: " "(165. o.) ...tömegközéppont: " "(165. o.) ...gravitációs hatás/erőhatás:" "(165. o.) ...erő: " "(165. o.) ...erőkar: " "(165. o.) ...forgatónyomaték: " "(165. o.) ...forgásállapot: " "(165. o.) ...perdület: " "(165. o.) ...Hold: " "(165. o.) ...Föld: " "(165. o.) ...egyenlítő: " "(165. o.) ...árapály-jelenség: " "(165. o.) ...dagály: " "(165. o.) ...apály: " "(165. o.) ...súly: " "(165. o.) ...ivartalan/ivaros szaporodás: " "(165. o.) ...evolúció: " 1.12 Definíciók "(165. o.) Az univerzum az összes (élő és élettelen) létező halmaza." 1.13 Axiómák "(166. o.) 1. A létezőknek van gravitációs kölcsönhatásuk." "(166. o.) 2. A létezőn forgatónyomaték működik, ha a testében, valamely pontjától vagy a tömegközéppontjától kezdődő erőkaron más létező keltette külső erő hat." "(166. o.) 3. Ha egy létezőn külső erő hatására forgatónyomaték érvényesül, akkor megváltozik a forgásállapota (perdülete)." "(166. o.) 4. Ha egy létező perdülete állandó, de megváltozik a tehetetlenségi nyomatéka, akkor a szögsebessége fordított arányban változik." "(166. o.) 5. A létezők gravitációs hatása egymáson... periodikusan árapály jelenséget okoz, mely a tengelykörüli forgásuknak megfelelő nagyságú kerületi sebességgel mozog." 2. Az univerzum attribútumai 2.1 Az univerzum jellege, keletkezése, működése, megszűnése és terjedelme "(167. o.) Az univerzum maga is létező." "(167. o.) Az univerzumnak, mint létezőnek van anyaga." "(167. o.) Van az univerzumnak "éter"-nek is nevezhető anyaga." "(169. o.) Az univerzum, mint létező, anyaga helyről helyre és jelenpillanatról jelenpillanatra változik az anyagfajták szerinti összetételét, valamint homogenitását, sűrűségét, fényességét, stb. tekintve." "(169. o.) Az univerzumra is, mint az összes létező halmazára, érvényes a létezés-megmaradás természeti törvénye: eszerint, egyetlen eleme sem keletkezhet a semmiből és nem válhat semmivé sem." "(170. o.) Az univerzum, mint létező, pillanatról pillanatra változik, akként, hogy az aktuális létállapota... rendre megszűnik létezni, ámde egyúttal új létállapotban, mint "utóduniverzum", rendre "megszületik". Ekként az univerzum az egyes létállapotait tekintve véges, mint minden más létező, ugyanakkor újabb és újabb létállapotú "utóduniverzum"-ként való megszületése folytán - mint "utóduniverzum"-ok áradata - egyszersmind időben végtelen (örök), csakúgy, mint az idő és a tér." "(170. o.) Az univerzumban érvényesülnek a természet különféle megmaradási törvényei." "(170. o.) Üres univerzum vagy univerzumrész nincs." "(171. o.) Az M-teória szerinti üres univerzumok létezése és ütközése lehetetlen, az M-teória tehát merő fikció." "(171. o.) Csak egyetlen univerzum van." "(171. o.) Nincs multiverzum." "(171. o.) Nincs ún. párhuzamos univerzum." "(171. o.) Az univerzum tere (kiterjedése) mindenkor végtelen nagyságú." "(172. o.) Az univerzum nem keletkezett a nagy bumm (az ősrobbanás) során egy atomnál is kisebb 3D-s kiterjedésű, anyaggal bíró létezőből, és nem szűnik meg majd a nagy reccs következtében (a végtelen tágulása miatti semmivé válással)." "(172. o.) Az univerzum tere (vagy terének része) euklideszi." "(173. o.) Univerzum csak a mindenkori jelenben van." "(173. o.) Az univerzumban a... tömeggel bíró... létezők közötti "gravitációs kölcsönhatás", azaz e létezők egymás felé gyorsuló mozgása kölcsönös "vonzóerőnek tűnő" erőhatáson alapul, s nem e létezők tömege által torzított/görbített térrész hatására." "(173. o.) A "gravitációs kölcsönhatás" miatt egymás felé gyorsulva mozgó létezők - ha más erő nem hat rájuk - idővel ütköznek, majd létállapotuk és lényegük megváltozik, azaz: elpusztulnak és anyagukból új létező/létezők keletkezik/keletkeznek." "(174. o.) A létezők - tengelykörüli forgásuk periodikussága szerint - árapály jelenséget (torzulást) okoznak egymás testében/testfelületén, a "vonzerő" jellegű "gravitációs kölcsönhatás" következtében - ez az egyik tapasztalati bizonyítéka az erő alapú gravitációs hatásnak." "(174. o.) Az univerzum (vagy része) új létállapotának, "ezen belül" az univerzumot alkotó létezők keletkezésének, mozgásának és létállapotuk változásának, majd pusztulásának/elmúlásának első vagy eredendő oka a "gravitációs kölcsönhatás", mint erő." "(176. o.) Az univerzumban egyetlen létező sincs soha abszolút nyugalomban hanem mindig mozog." "(176. o.) Az univerzum, mint létező, maga is folyamatosan változik/mozog..., mert részei, az univerzumot alkotó létezők maguk is változnak/mozognak..." "(176. o.) Az univerzumban bármely... létező forgó (rotációs) mozgását a testében... forgatónyomatékot eredményező, másik létező által keltett külső... erő, míg... forgásállapota (perdülete) megváltozását... forgatónyomaték és/vagy a... létező tehetetlenségi nyomatékának megváltozása okozza." "(177. o.) Az univerzumbangalaxis/csillag/csillagrendszer/bolygó létező keletkezését a "szülő" gáz- és porfelhőt, illetve a törmelékeket összehúzó/sűrítő gravitációs hatás, míg a gáz- és porfelhő, a törmelékek és az égitestek forgását/forgása változását másik létező által keltett külső... erő hatására ébredő... forgatónyomaték és/vagy a létező... tehetetlenségi nyomatékának megváltozása okozza." "(177. o.) Az univerzumban van legkisebb létező." "(178. o.) Az univerzumbeli fekete lyukak anyaggal bíró létezők." "(178. o.) A fekete lyukaknak van 3D-s kiterjedése/tere." "(178. o.) A fekete lyuk véges élettartamú, ámde elmúlásával nem válhat semmivé." "(178. o.) A fekete lyuknak, mint létezőnek van tömege és van gravitációs hatása is." 2.2 Az élet és keletkezése az univerzumban 2.21 Axiómák "(178. o.) 6. Az univerzumban bármelyik élő létező csak élettalan létezőből jött/jöhet létre." "(179. o.) 7. Az univerzumban az élő létezők csak ivartalan vagy ivaros úton szaporodnak." "(179. o.) 8. Az univerzumban a változatos élővilág evolúció révén alakul(t) ki." "(179. o.) 9. Az univerzumban az első ember(ek) élő nem emberi létezők ivaros szaporodásával születtek." "(179. o.) 10. Az univerzumban az élő ember, mint létező, intelligenciájával kiemelkedett(kiemelkedik a Föld élőlényei közül." "(179. o.) 11. Az univerzum ismert létezőinek legmagasabb rendű létformái az élőlények." "(179. o.) Az univerzumban az első élő létező/létezők nem keletkezett/keletkeztek a semmiből; és minden további élőlény csak az éklők ivartalan vagy ivaros szaporodásával jött (jöhet) létre - az evolúció révén változatos élővilágga alakulva -, a semmiből nem." "(181. o.) Az univerzumban az első ember/emberek az őt/őket megelőző élő nem-ember létezőkből ivaros szaporodással jött(ek) létre, nem a semmiből. Majd tovább szaporodva létrejött az emberiség, mely nem volt és most sem mentes az evolúciótól. Ugyanakkor minden egyes ember elpusztulását követően élettelen létezővé vagy élettelen létezők halmazává vált, illetve válik és nem születhet újjá, nem reinkarnálódhat." "(181. o.) Az univerzum ismert élő létezőinek legmagasabb rendű faja az intelligens lény - a Földön az ember." "(181. o.) Nem kizárható, hogy az univerzumban az emberen kívül volt, vagy van, vagy lesz másik intelligens élőlény is." "(181. o.) Az univerzum, mintegy önmagára ismer a részét képző intelligens élőlény, például az ember által." 3. Az univerzum és a teológia 3.1 Az univerzum és az Isten 3.2 A teológus rémálma 3.3 Bertrand Russel filozófus és az első (vagy végső ok) kérdése 3.4 Az antropikus univerzum elve "(185. o.) Az univerzum erős antropikus elve alatt az értendő, hogy Isten olyannak teremtette az univerzumot, úgy állította be annak "paramétereit", hogy az univerzum megfeleljen a tudatos (pl. az emberi) élet kialakulásának" "(185. o.) Az univerzum erős antropikus elve fikció." "(185. o.) Az univerzum gyenge antropikus elve alatt az értendő, hogy nem feltétlenül Isten teremtette/teremti olyannak az univerzumot, állította/állítja be úgy annak "paramétereit", hogy az univerzum megfeleljen a tudatos (pl. az emberi) élet kialakulásának, hanem ez a "finomhangolás" az univerzumunkat is tartalmazó multiverzumbeli "szelekciós" hatás következménye." "(185. o.) Az univerzum gyenge antropikus elve fikció." 3.5 E. Szabó László: Miért téves az antropikus elv a kozmológiában? 4. A generatív univerzum elve 4.1 Az élettelenből élőt, az élőből élettelent folyamatosan generáló univerzum - röviden - generatív univerzum elve "(190. o.) Az univerzum generatív, vagyis az élettelenből élő, az élőből élettelen létezőt/létezőket generál folyamatosan az anyaggal/tömeggel bíró létezők gravitációs kölcsönhatása folytán" 5. Záró gondolatok |
| Vissza az oldal elejére |
|---|