Végh József: A pramána buddhista fogalma, avagy a buddhista megismerés tudománya és gyakorlata 2009 - 19 o.

 

"(1. o.) Buddha tanításait több bölcseleti iskola magyarázza. Ezek közül az egyik, a pramána, (nyugati értelmezésben "ismeretelméleti iskola") a megismerési folyamatok vizsgálatát tartja kiemelten fontosnak." "(1. o.) Ebben az iskolában a megismerés folyamatainak a megfigyelése út volt a megszabaduláshoz. A létforgatag változásaival folyamatosan keletkező szenvedés bilincseinek a nyitja. Egy módszer, amely segítségével végre olyannak láthatta az ember a valóságot, ahogyan az tényleg van..." "(1. o.) Az indiai bölcseleti iskolák közül több is leszögezte, hogy az emberi élet problémái a tudatlanságból, a valóságnak nem megfelelő ismeretekből származnak."   1. A pramána szó jelentése   1.1. Hétköznapi és buddhista szóhasználat "(2. o.) ...a pramána szó jelentése "az, amire építeni lehet". Ilyen értelemben lesz hiteles és mérvadó ismeretforrás, illetve az ennek nyomán kibontakozó helyes, a valóságnak megfelelő megismerés."   1.2. A pramána-iskola "(4. o.) A megismerés vizsgálata során olyan eszközöket kapnak kézhez a buddhista modell használói, amelyek segítségével megtalálhatják a helyüket az élet folyamatos változásai közepette."   1.3. A pramána mint a megismerési folyamat modellje "(8. o.) Azt mondják, "a helyes tudás minden korábbi emberi tapasztalat igazsága". A megfelelő tudás kétrétű: érzékelés és következtetés, amelyben a gondolat nem alapulhat nem helyes érzékelésre... A hiteles és mérvadó, ellentmondásmentes ismeret az a tudás, amely betölti a szerepét..."   2. A buddhista pramána gondolata alapján működő megismerési modell leírása   2.1. A modellhez szükséges alapfeltételek "(9. o.) A jelenségek pillanatnyiak." "(10. o.) A tapasztalatok közölhetőek..." "(10. o.) A jelenségek pillanatnyi szemléletéből következik, hogy vizsgálhatóságuk és létük nem válik szét. Annyiban léteznek, amennyiben észleljük őket... A pillanatok halmazaiból áll össze a tudatfolytonosság alapja, amit az állandó, mástól független énkép nélküli személyiségként kezelnek a különböző hagyományok." "(11. o.) A tapasztalás folyamán folytonosnak tapasztaljuk létünket..." "(11. o.) Az érzés és a gondolkodás a tudattényezők halmazában folyamatosan együttműködnek, egymással folyamatos kölcsönhatásban vannak."   2.2. A tudatfolytonosság nyitott halmaza, mint észlelő szerveződés "(12. o.) Szándék és érzékelés... a szándékot kell felmérni először, azt, hogy mit szeretnénk az aktuális elmélyülésben... A szándék elindítja a testi, tudati vagy szóbeli "mozdulatot". Ez ütközik, összekapcsolódik más szándékokkal, amelyek forrása lehet a saját magunk, vagy a másik lény tudatfolytonossága. ...a... szándék első megnyilvánulási formája, első tette az érzékelés." "(12. o.) Érzékelés és észlelés... az észlelt egyedi jelenség maga folyamatosan kisiklik a tudat fogalmi megragadására törekvő "markából". Ekkor érkezünk el az üresség közvetlen tapasztalásáig, vagyis a mulandóság, a változásnak kitettség, a változásnak magának a megtapasztalásához... Minden egyes észleléspillanat bevilágít valamit az addigi tapasztalatok folyamatosan átszerveződő egészéből."   2.3. A létező: megismerendő "(13. o.) Ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy minden létező megismerhető és megismerendő... Megismerésük alapja az itt és most megtapasztalt ismeretforrás, az éppen észlelt jelenség, amely jelenségként képes betölteni a szerepét, vagyis a tudattól független tárgyként aktivizálja a megismerőtevékenységet, és pillanatnyiságának feloldódásában, felvillantásában képes megtapasztaltatni a tudatfolytonossággal önmagát." "(14. o.) ...a következtetéshez fontos ok és okozat ebben a leírásban feltételrendszer... "ha ez van, akkor az is..." "ha ez megszűnik, megszűnik az is" A feltételek láncolatának kiindulópontja... a tudatlanság..., a valóság nem megfelelő látása..." "(14. o.) Ha episztemológiai oldalról nézzük, akkor a tudat számára a jelenség az észlelési folyamat adataként jelenik meg, belső szinten információként. Ha ontológiai oldalról, akkor minden egyes észleléspillanat fizikai esemény, az érzékszerv, az érzékelő képesség és a segítségével érzékelő tudat összekapcsolódása, és közösen történő változása."   2.4. Észlelő és észlelt összhangja "(15. o.) A pramána képzés szerves része, az évtizedes folyamat elején a külső és belső filozófiai diskurzus és annak módszertanának elsajátítása... A filozófiai vitát sokan hasonlítják a sakkhoz vagy más szellemi párviadalokhoz... Az alkalmazott buddhista ismeretelmélet célja: olyan módszereket, kérdésfelvetési módokat kifejleszteni, amelyekkel az adott, éppen vizsgált pillanatban ütköző jelenségek kapcsolatrendszere amennyire csak lehetséges, feltárható." "(15. o.) Ez a relativizmus vagy nyitottság sem jelenti az értékrend(ek) teljes hiányát, hanem csak megengedi a változásokat. A változásokkal sem tűnnek el a támpontok, csak folyamatos megújításra, ellenőrzésre szorulnak." (Mint a tudományos eredmények fejlődésében.) "(16. o.) A korabeli buddhista és hindu vitákban... (a hindu bölcselet) gyakran kritizálta a pramána és a többi buddhista iskola felfogását, amely szerint a fogalmaink nem állandó, hanem folyton változó tartalmú és vonatkozású elnevezések, szemben a hinduk egyetemes és örök kategóriáival." "(16. o.) Ezt csak tetézte aztán az ún. kizárásos megkülönböztetés, amely szerint a tudat természetes magatartása, hogy egy adott tárgyat negatív módon közelít meg, és a megnevezésével az össze stöbbi lehetőséget kizárja." "(16. o.) Az indiai nulla fogalmát több más kifejezésből nemzedékeken át tartó nyilvános és nem nyilvános filozófiai viták után az "üres"... szóval jelölték. Ez a szó... kulcsszerepet tölt be. ...azt mondhatjuk, hogy... a helyiérték fogalom alkalmazása a matematikán kívül, minden jelenségre. A kizárásos megkülönböztetés pedig, ennek a szemléletnek az alkalmazása a megismerési folyamatok vizsgálatában."   2.5. A megismerésben létezők helyi értéke "(16. o.) Ebben a helyiérték tanban, vagy "relativizmusban" egy adott jelenség találkozása az észlelő tudatával, éppen helyi értékének a tudatosításával túl kell hogy mutasson önmagán. ...az összpontosítás célja a tárgy minél pontosabb megragadása. Ezt azonban csak részben valósíthatjuk meg..." (Mint a tudományos megismerés során.)   3. Összefoglalás: Bizonyítás és ellenőrizhetőség   "(17. o.) A hiteles és mértékadó ismeretforrásoknak két szorosan összetartozó rétegét különböztették meg: az érzékelést... és a következtetést... Ennek fényében beszéltek az érzékeléssel befogadható egyedi ismertető jegyekről, és az általános jegyekről. A valóság észlelhető formái és a "bennük" rejtőző mintázatok a következtetés útján tárulnak fel." "(18. o.) ...a buddhista pramána iskola kidolgozott egy olyan, bármiféle szubsztancia feltételezése nélkül működő modellt, amely szerintük hosszas gyakorlás után alkalmas a valóság követlen, fogalom nélküli megragadására, anélkül, hogy közben saját fogalmi hátterét vagy a nyelvi közlés lehetőségét érvénytelenítené."

 

Vissza az oldal elejére