Paksi Dániel: Személyes tudás, személyes tudomány - mégis objektív?
2009 - 13 o.
 
 
 
1. Bevezetés: szubjektív és objektív tudás
 
"(1. o.) ...a XX. század második felében a relativista filozófiai irányzatok (Kuhn, tudásszociológia, stb.) komoly kihívást intéztek a tudás és a tudomány objektivitásába vetett hitbe. Mert ha az emberi tudás szükségszerűen viszonylagos, vagyis szubjektív, akkor kétségessé válik, hogy lehetséges-e olyan szubjektív emberi tudásra alapozott tudományos módszer, amely objektív tudományhoz vezet bennünket."
"(1. o.) Polányi Mihály átvágja ezt a gordiuszi csomót, és a tudás és tudomány alapvető jellegét nem az évezredes múltra visszatekintő objektív-szubjektív dichotómia felől vizsgálja, hanem utat nyit egy teljesen új filozófiai megközelítésnek; állítása szerint ugyanis az emberi tudás és tudomány se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes, amely "túl van az objektív és a szubjektív szembeállításán"."
"(1. o.) ...minden olyan ismeret, amely függ egy adott, konkrét szubjektum viszonylagos ítéletétől, szükségszerűen szubjektív tudás. Ezzel ellentétben, ha egy ismeret... mindenki számára egyformán ("elme-függetlenül") hozzáférhető, akkor objektív tudás..." (Biztos, hogy a szubjektív tudás ellentéte az objektív tudásnak? Nem lehet része, vagy előzménye? Van olyan szubjektív tudás, ami később, ha bebizonyosodik igazsága, objektív tudássá válik? Tudományos igazolással a szubjektív tudás átalakulhat objektív tudássá?)
 
2. Polányi ismeretelmélete: hallgatólagos megismerés
 
"(2. o.) Polányi: "Amikor figyelmünket valamely konkrét objektumra összpontosítjuk, számos olyan dolognak is tudatában vagyunk, amelyekre az adott pillanatban nem figyelünk oda közvetlenül, mégis kényszerítő erejű eligazító jelként hatnak annak meghatározásában, ahogy figyelmünk tárgya érzékeink számára megjelenik." (Itt célszerű lenne pszichológiai bizonyítással igazolni az állítást.) A megismerésünk tehát olyan háttérben megbúvó eligazító jelek által vezérelt, amelyekre bár nem figyelünk oda, ...mégis meghatározzák megismerésünk tárgyát... Ennek következtében megismerésünk szükségszerűen hallgatólagossá válik, hiszen az eligazító jeleknek pusztán járulékosan vagyunk a tudatában."
"(3. o.) ...az emberi tudás szükségszerűen szubjektív..."
"(4. o.) ...akkor a tudomány is szükségszerűen az."
 
3. Tudásunk hierarchikus szerkezete: hallgatólagos és személyes tudás
 
"(4. o.) A tudományos ismeretszerzés kapcsán... a készségek kulcsfontosságú szerepét állapíthatjuk meg, hiszen maga a tudományos intuíció is egy készség. A készség pedig egy explicit módon teljes egészében nem meghatározható képesség."
"(4. o.) ...nem létezik explicit tudás hallgatólagos tudás nélkül... "Mivel minden tudás vagy hallgatólagos vagy hallgatólagos tudásban gyökeredzik. Teljesen explicit tudás elképzelhetetlen.""
"(5. o.) Az explicit tudás azonban elme-független, mindenki számára egyformán hozzáférhető, kommunikálható ismeret, amely akár igaz is lehet, tehát... akár objektív is lehet..."
 
4. A megismert dolgok szerkezete: a határfeltételek elmélete
 
"(10. o.) Polányi tehát azt állítja, hogy a biológiai élővilág és az emberi kultúra egymásra épülő gép típusú határfeltételek sorozatából áll, amelyek az evolúciós folyamat eredményei... Az alapvető evolúciós szintek, vagyis a gép típusú határfeltételek...
5. kultúra...
4. idegrendszer
3. többsejtű
2. sejt
1. kompartment (=elkülönülés)
0. alapvető fizikai szint"
 
5. Konklúzió: mégis objektív?
 
"(11. o.) A kritérium tehát, amely alapján eldönthetjük, hogy explicit tudásunk mely elemei igazak és mely elemei nem, vagyis hogy szűkebb értelemben mit tekinthetünk belőlük objektívnek és mit nem, az az objektív evolúciós folyamatnak való megfelelés."
"(11. o.) A szem egy összetett, többsejtű szerv; a figyelem, amely egy megismerendő dologra fókuszálja, egy specifikus idegrendszeri folyamat; a tudományos eljárás pedig, amely értékeli a látottakat, nem más, mint egy különleges kulturális tevékenység, stb. A megismerésünk szerkezete így nem csak hogy visszatükrözi a számunkra adott, összetett realitás szerkezetét, de lényegét tekintve egy és ugyanaz, ugyanannak az evolúciós folyamatnak az eredménye."
"(12. o.) Polányi szerint tehát a tudás hagyományos értelemben vett objektív és szubjektív szembeállítása nem helytálló. ...minden tudás szükségszerűen személyes, az adott megismerő ontológiai pozíciója és megismerő-képességének jellege által meghatározott."
 
 
Vissza az oldal elejére