Limbay Róbert: A megismerésre képes rendszerek funkcionális követelményspecifikációja - A tiszta megismerés kritikája - rendszerszervező szemmel 2009 - 19 o.

 

"(1. o.) ...a megismerés modellezés-központú megközelítése átfogó logikai medelljének kidolgozása, a megismerés lehetőségeinek és egyben korlátainak vizsgálata."   1. Feltételezések   "(1. o.) 1. A külvilág realitásának elfogadása. 2. A megismerés a világra irányul. 3. A megismerés természeti folyamat." "(1. o.) A megismerést a megismerő-rendszer fizikai működése teszi lehetővé, értelmezéséhez nem szükséges természetfeletti elem feltételezése. Ha szükséges lenne, nem is lenne értelme modellezni, hiszen egy természet felett álló jelenség bármikor figyelmen kívül hagyhatja a természet működési rendjét."   2. A megismerés általános meghatározása   "(2. o.) Egy rendszer akkor tekinthető megismerőnek, ha azonosíthatók benne a megismerés működéséhez feltétlen szükséges alapvető részfolyamatok és kapcsolataik megfelelnek a megismerés általános folyamatmodelljének." "(2. o.) Az általános modellel olyan eszközt kapunk a kezünkbe, amelynek segítségével egy tetszőleges rendszerről eldönthetjük, hogy képes-e a megismerésre."   3. A megismerés részfolyamatai   "(2. o.) Az észlelés olyan folyamat, mely során a megismerőt a megismerendő valamilyen hatása éri, amely megváltoztatja a megismerő állapotát. A hatás következtében a megismerőben létrejön az észlelés eredménye, az észlelet." "(3. o.) Az ismeret létrehozása olyan folyamat, mely során a megismerő észleleteiből és korábbi ismereteiből további ismeretek keletkeznek... A már létrejött ismeret csak akkor tud hatással lenni a megismerő későbbi működésére, ha a megismerő valameddig tárolja, ezért a megismerő kell, hogy rendelkezzen ismeret megőrzési funkcióval." "(3. o.) Az értelmezés olyan folyamat, amely bemenetként felhasználja az ismeretet. ...azt jelenti, hogy a megismerőnek van olyan működése, amely működés eredményét befolyásolja az ismeret." "(3. o.) Az ismeret értelmezése kapcsolatot teremt az ismeret és a megismerési környezet egy része között. ...az ismeret vonatkozik valamire, túlmutat önmagán." "(3. o.) A szelekció olyan folyamat, amely valamilyen szelekciós szempont szerint elveti, vagy tovább létezni hagyja a létrejött ismeretet... Ha nem lenne szelekció, akkor nem lenne lehetőség a megismerési modell pontosítására."   4. A részfolyamatok együttműködése   "(4. o.) Az értelmezés folyamatát megvalósíthatja a megismerő, de a megismerő környezete is. Létrejöhet megismerési folyamat észlelési folyamat nélkül is, ekkor a kölcsönhatást a megismerő és környezete között az értelmezési és/vagy a külső szelekciós folyamatnak kell biztosítani. Az ismeret létrehozása minden esetben a megismerő saját folyamata."   5. Az általános modell következményei   "(4. o.) A megismerés egyik alapvető tulajdonsága a hatásfüggőség:" • A megismerő csak a megismerési környezet hatása révén képes ismereteket szerezni a megismerési környezet állapotáról. • A megismerő nem tudja a megismerési környezet állapotát közvetlen vizsgálni, csak azt a hatást, ami a létezőtől a megismerőt éri. "(4. o.) Vizsgálat közben (mivel a hatást kibocsátotta) a vizsgált létező állapota is megváltozik."   6. Megismerési folyamatmodellek   "(11. o.) A viselkedés a megismerő reagálása az őt érő hatásokra... A megismerő ismereteinek állapota akkor változik, ha van olyan hatás, amelyre a megismerő eltérő módon viselkedik, mint az ismeret megszerzése előtt." "(11. o.) Evolúciós program optimalizáció esetén észlelés nincs, az értelmezés és a szelekció is külső folyamat... A megismerés eredményeképp olyan új programok jönnek létre, amelyek a korábbi programoknál jobban alkalmazkodnak környezetükhöz... A megismerésnek ez a módja igen lassú, több generáción keresztül tart a modell csekélyebb mértékű változtatása is. A szelekciót nem a megismerő valósítja meg, hanem a világ az által, hogy a megismerő módosult viselkedésével jobb válaszokat képes-e adni a világ hatásaira."   7. Alapmodell bővítés: ismeretlétrehozás belső visszacsatolással   "(7. o.) A megismerés hatékonysága növekszik, amikor a külső visszacsatoláson kívül a megismerőben megjelenik egy belső visszacsatolási folyamat is." "(8. o.) Az új ismeret létrehozására irányuló belső szelekciós visszacsatolási folyamatot nevezzük következtetési folyamatnak. ...Ez hatalmas előrelépés a külső kiértékelésű megismerési stratégiákhoz képest, mert nem kell a megismerőnek egy rossz döntés során esetleg elpusztulnia, hanem Karl Popper kifejezésével élve: "lehetővé teszi, hogy helyettünk hipotéziseink haljanak meg.""   8. Alapmodell bővítés: észlelés   "(10. o.) Az észlelési visszacsatolási folyamat a következő módon valósul meg: a megismerő viselkedése módosít a megismerési környezeten és ezt a változást a megismerő képes érzékelni." "(12. o.) Az észlelési visszacsatolási folyamat kiegészülhet egy belső visszacsatolási folyamattal, amelyet figyelemnek nevezünk. A figyelem egy speciális viselkedési funkció, amely befolyásolja az észlelési folyamatot, hogy a megismerő az észlelhető hatások közül melyeket válassza ki, tegye az ismeretlétrehozási folyamat bemenetévé."   9. Alapmodell bővítés: értelmezés belső visszacsatolással   "(12. o.) A megismerési folyamat hatékonyabbá válásának lehetősége az értékítélet hozatal folyamatának létrejötte. Ez egy újabb belső visszacsatolás, mely értelmezési változatokat hoz létre a viselkedés végrehajtása előtt és valamilyen szelekciós szempont szerint kiválaszt a megismerési modell alapján lehetséges viselkedési változatok közül."   10. A teljes folyamatmodell   "(14. o.) ...a modell szerint összesen... 144 különböző megismerési alapfolyamat kombinációval rendelkező megismerő típus létezhet." "(14. o.) A megismerési folyamatok változatosságát tovább növeli, ha azt is figyelembe vesszük, a megismerési modell milyen struktúrájú és milyen fizikai felépítésű."   11. Az absztrakt megismerés   "(16. o.) Tudatos az a megismerő rendszer, ahol a megismerő képes az ismétlődő tapasztalategyütteseihez egy rá vonatkozó megismerési modellbeli elemet, a neki megfelelő reprezentációt rendelni..." "(17. o.) Az absztrakt ismeret létrejöttének feltétele a korábbi tapasztalatok alapján létrejövő ismeretek hosszú távú elraktározása a megismerési modellben, hogy az újabb tapasztalatokat a korábbihoz tudja viszonyítani." "(18. o.) Az ítéletről sohasem mondhatjuk, hogy tisztán objektív, vagy szubjektív: mindkettő egyszerre, az adott megismerési helyzettől függően valahol elhelyezkedik az objektív/szubjektív skálán." "(18. o.) ...milyen viszonyban áll a világ a megismerés során azonosított reprezentációkkal? • ...a reprezentációk csak a megismerési modellen belül léteznek, tehát a világnak nincsenek megismerőtől független reprezentációi. Tehát a megismerésben használt megkülönböztetések "tulajdonosa" a megismerő és nem a természet. • A megkülönböztetések alapja a megismerő szubjektív értékítélete, akkor is ha közben objektivitásra törekszik. (Ha több, objektivitásra törekvő megismerő, külső adatrögzítési képességgel - írással - felszerelkezve, egyeztetések során egyesítik reprezentációikat, objektívebb lesz az eredmény? Többek folyamatos megismerési és egyeztetési munkájával közelíthetünk az objektivitáshoz? Ez a társadalom tudományos megismerési folyamata.) • A megismerés dinamikus folyamat, a reprezentációk folyamatos módosulásának folyamata akkor áll le, ha a megismerő megismerési egyensúlyba jut."

 

Vissza az oldal elejére