Kutrovátz Gábor: Szakértő laikusok, laikus szakértők 2009 - 13 o.

 

1. Bevezető   "(1. o.) ...milyen speciális "szakértelemre" van szükség ahhoz, hogy valamilyen szakterület szakértői véleményeit megítéljük laikusokként..." "(1. o.) ...miként lehet laikusként viszonyulni... a tudományhoz."   2. A probléma kontextusa és háttere a tudománytanulmányokban   "(3. o.) ...a politikai döntéshozás üteme gyorsabb, mint a tudományos döntéshozás üteme. Míg a tudósoknak sokszor éveket vagy évtizedeket vesz igénybe, hogy egy-egy fontos, a nyilvánosságot vagy a gazdaságot is érintő kérdésekben konszenzusra jussanak, addig a politikai döntéshozóknak ennél jóval gyorsabban kell reagálniuk. Ebből következik az, amit Collinsék a legitimáció problémájának neveznek: hogyan lehetséges a technológiai döntéshozás az egyre növekvő társadalmi bizonytalanság mellett." "(3. o.) ...nem megoldott az, amit a kiterjedés problémájának neveznek: meddig vonhatók be a laikusok a döntéshozásba, és hol kezdődik a szakértők kizárólagos kompetenciája." "(4. o.) ...ún. deficit modell úgytekint a laikusra, mint aki híján van a tudományos ismereteknek, amelyek azonban áramlanak felé a tudományból, hogy amennyiben elsajátítja őket, úgy növeljék egyrészt tudományos műveltségét..., másrészt gondolkodása racionalitásának mértékét..., harmadrészt a tudomány iránti bizalmát és nagyrabecsülését..." "(4. o.) ...ún. kontextus modell... szerint a laikusnak nem tudományos ismeretekre van szükségeproblémáinak megoldásához, és ezeket képtelen is volna passzívan befogadni elméjébe, hiszen az zsúfolásig telve van a mindennapokra vonatkozó kérdésekkel és gondolatstratégiákkal, melyek a tudományhoz való viszonyának kontextusát adják. A laikus inkább a saját életének kontextusában megfogalmazódó kérdésekkel aktívan fordul a tudományhoz, pontosabban a tudományos szakértőkhöz, akiktől választ vár." "(4. o.) ...a laikus... gyakran találja magát szemben ellentmondó szakértői véleményekkel, ám az ezek közötti tájékozódás nem tudományos műveltség kérdése..., hanem szociális készségeké: hogyan tájékozódjunk ellentmondó szakértői vélemények szociális hálójában."   3. A meta-szakértelem a SEE-ben   "(6. o.) ...a laikusokénál mélyebb, de a szakembereknél felületesebb szakértelmi formával kell rendelkeznie... az adott terület kutatóit vizsgáló szociológusnak, ...a tudományos újságírónak vagy egy multidiszciplináris projekt vezetőjének is." "(7. o.) ...vannak olyanok, akik szakmájuk részeként... hivatottak más szakértők megítélésére: ilyenek a meta-tudományok képviselői (politológusok a politikusokról, irodalomkritikusok az irodalmárokról...)..." "(7. o.) ...laikusokként rákényszerülünk arra, hogy számtalan esetben tájékozódjunk a szakértők között..., hiszen a szakértőkre hagyatkozás kultúránk egy teljesen elterjedt és köznapi jelensége... mindnyájan elsajátítjuk a meta-szakértelem alapjait képező készségeket, "szociális intelligenciát"..." "(9. o.) ...a mai átlagos laikus nagyon kevés ismerettel bír a tudomány szociális dimenziójáról... ha rendelkezünk is szociális műveltséggel általában, ez a műveltség többnyire nem terjed ki a tudomány ismeretére, szemben az olyan társadalmi szférákkal, mint a politika, a gazdaság vagy a sport, amelyek működésébe jobban belelátunk, és így megbízhatóbb szociális ítéleteket hozhatunk ezekkel kapcsolatban."   4. A meta-szakértelem elemei   "(10. o.) ...a szakértők, különösen a tudományos szakértők megítélésének készségei fejleszthetők irányított képzés és tapasztalat segítségével." "(11. o.) A tudománnyal kapcsolatos meta-szaértelem elsősorban szociális tájékozottságot jelent. Ennek egy része kétségtelenül olyan, amelyre feltehetőleg szert teszünk társadalmi életünk és boldogulásunk során... például az érdekek vagy elfogultságok figyelembe vétele, vagy a jóhiszeműség általános kritériumainak megítélése... én nem sorolom őket a tudománnyal kapcsolatos meta-szakértelem területére." "(11. o.) Ahhoz például, hogy a szakértők megbízhatóságát diplomák, fokozatok, képesítések alapján ítéljük meg, laikusként tisztában kell lennünk a képesítések értékével és jelentésével..." "(12. o.) ...a nagyarányú tudományos oktatás mellett (és gyakran helyett) meta-tudományos oktatásra is szükség volna... a tudománnyal kapcsolatos történeti, szociológiai témák legalább annyi (ha nem több) releváns információval szolgálnak a tudományról, mint a tudományos tények..." "(12. o.) ...a tudomány elterjedt "hősi mítoszairól" reálsabb kép kialakítása azért is sürgető lehet, mert... a torz elvárások sorozatos sikertelenségének élménye alááshatja a tudományba vetett társadalmi bizalmat." "(13. o.) Mivel a tudomány autonómiájának ideálját ma fokozatosan felváltja a politika- és piacvezérelt koncepció, kívánatossá válik a nyilvánosság aktív szerepvállalása."

 

Vissza az oldal elejére