|
Richard Dawkins: Isteni téveszme 2006 - 438 o. |
|---|
|
A. Előszó a második kiadáshoz A.1 Nem bírálhatja a vallást a tudós teológiai könyvek részletes elemzése nélkül "(10. o.) ...Isten létezését illető központi kérdésemre. A teológiai írások túlnyomó többsége egyszerűen feltételezi, hogy ez így van, és ebből indul ki. Az én céljaimra elegendő azokat a teológusokat számba venni, akik komolyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Isten nem létezik, és ezt érvekkel próbálják cáfolni." A.2 Mindig a legrosszabbakat támadja a vallásban, a jóról pedig tudomást sem vesz A.3 Én ugyan ateista vagyok, mégis elhatárolódom az Ön harsány, bántó, féktelen, türelmetlen, hőbörgő kifejezésmódjától "(12. o.) Ha féktelennek tűnik, ez csakis annak a szinte egyetemesen elfogadott különös konvenciónak köszönhető..., mely szerint a vallásos hitet az a páratlan kiváltság illeti meg, hogy felette áll minden kritikának." A.4 Mi értelme, ha csak a saját nyájának prédikál? "(14. o.) Mindnyájunknak szüksége van a tudatosításra... Nincs olyan, hogy keresztény gyerek: csak keresztény szülők gyermeke." A.5 Ön éppen annyira fundamentalista, mint azok, akiket bírál "(15. o.) A fundamentalista... kijelenti, hogy a világ minden bizonyítéka sem téríthetné el álláspontjától. Az igazi tudós viszont, akármilyen szenvedélyesen "hisz" is az evolúcióban, pontosan tudja, mi késztetné álláspontja feladására: a bizonyítékok." A.6 Én is ateista vagyok, de a vallás nem fog elmúlni. Együtt kell élni vele. A.7 Én is ateista vagyok, de az embereknek szükségük van a vallásra "(17. o.) ..."ha X vigaszt nyújt", abból még nem következik, hogy "X igaz"." "(18. o.) ...a legtöbben főként azért ragaszkodnak a valláshoz, mert iskolarendszerünk cserbenhagyta őket, és azt sem tudják, hogy lehetőségükben áll, nem hinni." B. Előszó "(19. o.) ...ez a könyv... a tudatosítás szándékával íródott, hogy eszméljünk rá, ateistának lenni valóságos, ráadásul ragyogó, sőt bátor választás. Az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni." "(22. o.) ...az ateizmus miatt nem kell szégyenkeznünk. Éppen ellenkezőleg, kihúzott derékkal tekinthetünk a világba, mert az ateizmus szinte mindig az egészséges tudat egészséges autonómiájára utal." 1. Egy mélységesen vallásos hitetlen 1.1 Megérdemelt tekintély
"(32. o.) Az ember gondolatai és érzései az agyban lévő fizikai entitások rendkívül bonyolult kapcsolataiból alakulnak ki. Az ateista mint filozófiai naturalista tehát olyasvalaki, aki szerint a természeti, fizikai világon túl nincs semmi, a megfigyelhető világ mögött nem rejtőzik semmiféle természetfeletti teremtő intelligencia, nincs lélek, amely túlélné a testet és nincsenek csodák - csak mindeddig nem értett természeti jelenségek." "(32. o.) Korunk néhány vallásosnak tűnő nagy tudósáról, ha alaposabban megvizsgáljuk a hitét, kiderül, hogy egyáltalán nem az. Feltétlenül ez áll Einsteinre és Hawkingra." "(37. o.) Minden okunk megvan rá, hogy Einsteinnek azokban a híres mondásaiban, mint például: "Isten kifürkészhetetlen, de nem rosszindulatú", "Isten nem kockázik", "Volt-e Istennek más választása, mint megteremteni a világot?" panteista... kijelentéseket lássunk." Einstein: "Minden megtapasztalható mögött érzékelni, hogy van ott valami, amit az értelem nem képes megragadni, aminek a szépsége és magasztossága csak közvetve, halovány visszfényként jut el hozzánk: ez a vallásosság. Ebben az értelemben vallásos vagyok." "(37. o.) Ebben az értelemben persze én is vallásos vagyok, azzal a fenntartással, hogy ha valamit "az értelem nem képes megragadni", az nem feltétlenül jelent "örök megragadhatatlanságot". Mégsem szívesen mondanám, hogy vallásos vagyok, mert az félrevezető lenne. Súlyosan félrevezető, mert az emberek túlnyomó többsége számára a vallás a természetfelettit hívja elő." 1.2 Meg nem érdemelt tekintély "(41. o.) A vallásos hit egész lényege, ereje és sikerének legfőbb titka abban rejlik, hogy független a racionális igazolástól. Tőlünk, többiektől mindenki elvárja, hogy megvédjük az előítéleteinket. Ha viszont egy hívőtől hitének igazolását kérjük, máris "vallásszabadságába" gázoltunk." 2. Az Isten-hipotézis "(49. o.) Az ószövetség Istenéről joggal mondhatjuk, hogy... egy féltékenységére büszke, kicsinyes, igazságtalan, megbocsátani képtelen hatalommániás, bosszúvágyó, vérszomjas etnikai tisztogató, nőgyűlölő, homofóbiás, rasszista gyerekgyilkos, népírtó, halálosztó, megalomániás, szadomazochista, szeszélyes, rosszindulatú zsarnok." "(49. o.) Az Isten-hipotézist védhetőbb formában szeretném megfogalmazni: létezik egy emberfeletti, természetfeletti értelem, amely tudatosan megtervezte és megalkotta a világegyetemet, és benne mindent, így bennünket is. Ez a könyv ezzel szemben egy alternatív álláspontot képvisel: bármely olyan teremtő intelligencia, amely elegendő komplexitással rendelkezik, hogy egyáltalán bármit meg tudjon tervezni, csakis a fokozatos evolúció hosszadalmas folyamatának eredményeként jöhet létre." 2.1 Politeizmus 2.2 Monoteizmus 2.3 Szekularizmus, az alapító atyák és amerika vallásossága "(64. o.) Amerikában egy becsületes ateistának jóformán lehetetlen választott tisztségbe kerülnie. A Képviselőháznak 435, a Szenátusnak 100 tagja van. Feltéve, hogy ez az 535 személy a népesség magasabb képzettségű mintáját alkotja, statisztikailag úgyszólván elkerülhetetlen, hogy köztük jelentős számú ateista is legyen. Hazudniuk kellett, vagy hallgatniuk valóságos érzéseikről, hogy megválasszuk őket." 2.4 Az agnoszticizmus nyomora "(70. o.) ...gyakori hiba... Isten létezésének elvi megválaszolhatatlanságából arra következtetni, hogy létezése és nem létezése azonos valószínűséggel bír." "(70. o.) ...Bertrand Russel tanmeséje: "Sok ortodox úgy beszél, mintha a szkeptikusok dolga volna a felmerülő dogmák megcáfolása, nem pedig a dogmatikusoké azokat igazolni." 2.5 Illetéktelenség "(78. o.) Az "eltérő illetékesség" álláspontja csak azért népszerű, mert nincs olyan tudományos tapasztalat, amely az Isten-hipotézist támasztaná alá. Abban a pillanatban, hogy felbukanna a leghalványabb jel a vallásos hit igazolására, a vallás szószólói az "illetéktelenség" álláspontját rögtön kidobnák az ablakon." 2.6 A nagy imádkozás-kísérlet 2.7 Az evolucionisták Neville Chamberlain-féle iskolája 2.8 Kis zöld emberkék 3. Érvek Isten létezése mellett 3.1 Aquinói Szent Tamás "Istenbizonyítékai" "(97. o.) Az első három ugyanazt állítja... a végtelen regresszus gondolatára épül, amelynek megszüntetésére Istent hívja segítségül. Azzal a... feltevéssel él, hogy maga Isten mentes a regresszustól. De még ha meg is engedjük magunknak azt a kétes luxust, hogy önkényesen feltételezzük a végtelen regresszus megszakítóját, és nevet is adunk neki, egyszerűen, mert szükségünk van rá, végképp nincs semmilyen alapunk felruházni, a rendesen Istennek tulajdonított tulajdonságokkal: nevezetesen, hogy mindenható, mindentudó, jó, leleményes tervező, nem is szólva az olyan emberi jellemzőkről, mint hogy meghallgatja az imát, megbocsátja a bűnt, és belelát legbelsőbb gondolatainkba." "(98. o.) ...a mindenhatóság és a mindentudás kölcsönösen kizárják egymást. Ha Isten mindentudó, előre tudnia kell, hogyan fog mindenhatósága révén beavatkozni a történelem menetébe, hogy azt megváltoztassa. Ez azonban azt jelenti, hogy erről a beavatkozásról később már nem dönthet másként, tehát nem mindenható." "(98. o.) 4. A fokozatosság érve... a maximális jóság nem lakozhat bennünk. Ezért kell lennie egy... maximumnak, amely a tökéletesség szintjét képviseli, és ezt a maximumot nevezzük Istennek... Ez talán érv?" "(99. o.) 5. A teleológiai érv vagy a megtervezés érve. A világ dolgai, különösképpen pedig az élőlények megtervezettnek tűnnek... Léteznie kell tehát egy tervezőnek és őt nevezzük Istennek... Az evolúció a természetes kiválasztódás révén kiválóan szimulálja a megtervezettséget..." 3.2 Az ontológiai érv és egyéb a priori érvek "(101. o.) Anselmus: "...létezik az a valami, aminél semmi nagyobb nem gondolható..."" 3.3 A szépség bizonyítéka "(106. o.) ...A mögötte húzódó logikát azonban sohasem fejtik ki és minél tovább gondolkozunk rajta, annál inkább kiderül, hogy nincs is." 3.4 A személyes "tapasztalat" érve "(112. o.) ...Istennek és más vallásos jelenségek személyes megtapasztalásáról. Akinek volt ilyen élménye, könnyen megeshet, hogy ettől kezdve szilárdan hisz annak valóságosságában. Csak ne várja, hogy mi többiek is higgyünk neki, különösen, ha van valami halvány fogalmunk az agy csodálatos működéséről." 3.5 A szentírás bizonyítéka "(112. o.) A tizenkilencedik századtól kezdve a tudós teológusok folyamatosan hoznak fel meggyőző érveket amellett, hogy az evangéliumok nem számolnak be megbízhatóan a valóságos történésekről." 3.6 Tekintélyes vallásos tudósok bizonyítéka "(119. o.) Nagy tudósokat, akik hívőnek vallják magukat, a huszadik században egyre nehezebb találni..." "(120. o.) A vallás pártfogóinak kétségbeesett erőfeszítését, hogy igazán kiváló mai vallásos tudósokat tudjanak felmutatni, az a jellegzetes kongó hang kíséri, mint amikor az üres hordó belsejét kapirgáljuk... azon amerikai tudósoknak, akiket kollégáik annyira kiválónak tekintettek, hogy a NAS (Amerikai Tudományos Akadémia) tagjává válasszák, mindössze 7 százalékuk hisz egy emberarcú Istenben." "(122. o.) ...a vallásosság valóban negatív korrelációban áll az iskolázottsággal (a magasabban iskolázottak kisebb eséllyel vallásosak)." "(123. o.) ...Bell következtetése így hangzik: "Az 1927 óta a vallásos hit és az egyéni intelligencia és/vagy iskolázottsági szint kérdésében elvégzett 43 kutatásból négy kivételével mindegyik fordított összefüggést talált. Vagyis minél magasabb az intelligencia és/vagy az iskolázottság szintje, annál kevésbé valószínű, hogy valaki vallásos vagy bármiféle "hitet" követ."" 3.7 Pascal latolgatása "(123. o.) Jobb, ha hiszünk Istenben, mert ha igazunk van, örök üdvösségre számíthatunk, ha viszont tévedünk, akkor úgyis mindegy. Másfelől, ha nem hiszünk Istenben, és kiderül, hogy tévedtünk, örök kárhozat lesz osztályrészünk..." 3.8 A bayesi érv 4. Miért szinte bizonyos, hogy nincs Isten? 4.1 A legszuperebb Boeing 747 "(133. o.) A valószínűtlenségen alapuló érv kreacionista kisajátítása mindig ugyanazt az általános formát ölti... Kipécéznek valamilyen jelenséget... és - nagyon helyesen - nem győzik hangsúlyozni annak statisztikai valószínűtlenségét." "(134. o.) A valószínűtlenség érve azt mondja ki, hogy bonyolult dolgok nem jöhetnek létre véletlenül. Csakhogy a "véletlenül létrejön" fogalmát sokan éppen a tudatos "tervezés híján létrejön" szinonímájaként definiálják... A darwinizmus alapos megértése megtanít bennünket, hogy óvatosan fogadjuk azt a feltételezést, mely szerint a véletlennel csak a megtervezés állhat szemben..." 4.2 A természetes szelekció tudatosító hatása "(136. o.) A természetes szelekció nemcsak az élet egész jelenségére ad magyarázatot, de tudatosítja bennünk, hogy a tudomány arra is képes magyarázatot adni, hogyan alakul ki egyszerű elemekből, mindenféle tudatos irányítás nélkül szervezett összetettség." "(138. o.) Megdöbbentő, mennyire ráfér ez a fajta tudatosítás még a biológiától eltérő területen dolgozó tudósokra is. ...az embernek... el kell merülnie a természetes szelekcióban, meg kell mártóznia benne, körül kell úszkálnia, hogy valóban fel tudja fogni, mire képes." 4.3 Felbonthatatlan összetettség "(142. o.) ...a természetes szelekció felhalmozódó folyamat, így apró részekre tudja bontani a valószínűtlenség problémáját. Minden egyes lépés kissé, de nem elképzelhetetlenül valószínűtlen. Ha ezek a kissé valószínűtlen események láncolatba fűződnek, a felhalmozódó végeredmény tényleg nagyon valószínűtlen lesz, messze meghaladja a véletlen lehetőségeit." 4.4 A hézagok imádása 4.5 Antropikus elv: bolygószintű változat 4.6 Antropikus elv: kozmológiai változat 4.7 Egy kis cambridge-i közjáték 5. A vallás gyökerei 5.1 A darwini imperatívusz 5.2 A vallás közvetlen előnyei 5.3 Csoportszelekció 5.4 A vallás mint valami másnak a mellékterméke "(195. o.) Az éppen vizsgált jelenség (jelen esetben a vallás) esetleg nem is bír közvetlen fennmaradási értékkel, viszont mellékterméke valaminek, ami nagyon is bír..." "(196. o.) A vallásos viselkedés esetleg egy mögöttes pszichológiai hajlam téves működése, amely más körülmények között hasznos, vagy valaha az volt..." "(197. o.) ...a gyermeki agy számára szelekciós előnyt jelent az az ökölszabály, hogy kétkedés nélkül el kell hinni, amit a felnőtt mond..." "(199. o.) ...Ennek óhatatlan mellékhatása pedig a... kiszolgáltatottság... Ennek a bizalomnak automatikus következménye, hogy aki bízik, az nem tud különbséget tenni jó és rossz tanács között." "(200. o.) ...A vallási vezetők nagyon is tisztában vannak a gyermeki agy kiszolgáltatottságával és a korai sulykolás jelentőségével. Az a jezsuita kérkedés, hogy "adj egy gyermeket az első hét évre, kész embert fogsz tőlem visszakapni" akármennyire elcsépelt, ettől még semmivel sem kevésbé helytálló (és elvetemült). Újabban James Dobson...: "Aki meghatározza, hogy a fiatalok mit tanuljanak, mit tapasztaljanak - lássanak, halljanak, gondoljanak és higgyenek -, az egész nemzet jövőbeli sorsát kezében tartja."" 5.5 Pszichológiai fogékonyságunk a vallásra "(202. o.) Paul Bloom pszichológus, a vallás "melléktermék"-elméletének másik képviselője arra mutat rá, hogy a gyerekek természettől fogva hajlamosak a tudat egyfajta dualista elméletére... A dualista alapvető különbséget tételez fel az anyag és a tudat között..." "(203. o.) Bloom kísérleti bizonyítékokkal alátámasztja állítását, amelyek tanúsága szerint a gyerekek, különösen az egészen kisgyerekek, még a felnőtteknél is nagyobb valószínűséggel dualisták... az agyukba be van építve a dualizmus hajlama... ez magyarázza a vallásos eszmék iránti természetes fogékonyságukat." "(212. o.) ...mindegy, hogy az értelmetlenség melyik speciális formája fertőzi meg a gyermeki agyat. Ha viszont megfertőződött, miután felnő, maga is ugyanezzel az értelmetlenséggel fogja megfertőzni a következő generációt..." 5.6 Puhán lépj, mert mémeken tapodsz "(215. o.) Legáltalánosabb formájában a természetes szelekciónak egymással versengő replikátorok között kell választania. A replikátor olyan kódolt információ, amely pontos másolatokat készít önmagáról, néha kevésbé pontos másolatok vagy "mutációk" kíséretében... A replikátor véletlenségből jobban másolódó változatinak számaránya meg fog nőni a kevésbé jól másolódó replikátorok rovására." 5.7 Rakománykultuszok 6. Az erkölcs gyökerei: mitől vagyunk jók? 6.1 Az erkölcsi érzékünk is darwini eredetű? "(240. o.) ...a természetes szelekció egysége (vagyis az önérdek egysége) nem az önző organizmus, sem pedig az önző csoport, önző faj vagy önző ökoszisztéma, hanem az önző "gén". Információ formájában a gén marad vagy nem marad fenn több generáción keresztül. A génnel... ellentétben a csoport, a faj ebben az értelemben véve nem a megfelelő egység, mert ezek nem hozzák létre önmaguk pontos másolatait, és nem versengenek egymással a hasonló önlemásoló entitások állományában." "(245. o.) ...A szelekció nem részesíti előnyben annak a tudatos felismerésnek a kialakulását, hogy mi a jó a génjeinknek... A természetes szelekció olyan ökölszabályokat részesít előnyben, amelyek a gyakorlatban úgy hatnak, hogy kedveznek az őket kialakító géneknek... A természetes szelekció az ősi időkben, amikor a páviánokhoz hasonlóan kis, stabil csoportokban éltünk, altruista késztetéseket is programozott az agyunkba a szexuális, éhséggel kapcsolatos, idegengyűlölő stb. késztetések mellett. Ha egy intelligens pár elolvassa Darwint, tudni fogja, hogy szexuális késztetéseik végső célja az utódnemzés. Azt is tudják, hogy a nő nem eshet teherbe, mert pirulát szed. Ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy ez a tudás semmivel sem csökkenti vágyukat... ugyanez érvényes a kedvesség - az altruizmus, nagylelkűség, empátia és szánalom késztetéseire." "(247. o.) A természetes szelekció... ökölszabályokat telepített az agyunkba. Az ökölszabályok ma is ezek, és ott is hatnak, ahol a mai körülmények közepette eredeti funkciójukban már egyáltalán nem adekvátak. ...befolyásolják viselkedésünket... az irodalom, a szokások, törvények, hagyományok - no és persze a vallás - civilizáló hatásain átszűrődve." 6.2 Esettanulmány az erkölcs gyökereiről "(248. o.) ...ahogy az emberek... az erkölcsi kérdésekre reagálnak, és amennyire nem tudják megfogalmazni az indokaikat, nagymértékben független vallási meggyőződésüktől vagy annak hiányától." "(251. o.) ...az ítéleteknek a meghozatalában nincs statisztikailag szignifikáns különbség ateisták és hívők között... nincs szükségünk Istenre ahhoz, hogy jók - vagy rosszak - legyünk." 6.3 Miért legyünk jók, ha nincs Isten? "(252. o.) ...Einstein mondta: "ha az emberek csak azért jók, mert félnek a büntetéstől és jutalomra vágynak, akkor bizony elég szomorú népség vagyunk." Michael Shermer... Aki úgy gondolja, hogy Isten nélkül "rabló, erőszaktevő, gyilkos lenne", az csak azt árulja el magáról, hogy immorális ember, "és legjobban tesszük, ha messziről elkerüljük". Másfelől, aki elismeri, hogy akkor is ugyanolyan jó ember lenne, ha nem állna isteni felügyelet alatt, végzetes csapást mér arra a feltevésre, mely szerint szükség van Istenre, hogy jók legyünk." "(258. o.) Jó és rossz kérdésében a morálfilozófusok a szaktekintélyek... Az abszolutisták hisznek a jó és rossz abszolút imperatívuszában, amelyek igazsága nem függ a következményektől. A konzekvencionalisták viszont pragmatikusabb módon azt vallják, hogy egy cselekedet erkölcsös voltát következményei alapján kell megítélni." 7. A "jó" könyv, a Zeitgeist és a változó erkölcsök Sean O'casey: "A politika legyilkolta a maga ezreit, a vallás viszont a maga tízezreit." "(263. o.) Aki az erkölcseit szó szerint a Bibliára kívánja alapozni, az vagy nem olvasta, vagy nem értette, amint John Shelby Spong püspök... jegyzi meg." 7.1 Ótestamentum 7.2 Mennyivel jobb az Újtestamentum? 7.3 Szeresd felebarátod! 7.4 Az erkölcsi Zeitgeist "(292. o.) Minden társadalomban létezik egy némileg rejtélyes konszenzus, amely az évtizedek során megváltozik, és amelyre nem nagyképűség a német Zeitgeist (korszellem) kifejezést használni." 7.5 Mi a helyzet Hitlerrel és Sztálinnal? Nem voltak-e ők is ateisták? 8. Mi a baj a vallással? Miért kell annyira ellenségeskedni? 8.1 Hogyan ássa alá a fundamentalizmus a tudományt? "(314. o.) A fundamentalista vallás eltökélte, hogy tönkreteszi sok ezernyi ártatlan, jóravaló, fogékony ifjú lélek tudományos nevelését. A nem fundamentalista, "értelmes" vallás talán ezt nem teszi. Csak éppen kipárnázza a fundamentalizmus útját, mert arra tanítja a gyerekeket, hogy a kételkedéstől mentes hit - erény." 8.2 Az abszolutizmus árnyoldala 8.3 Hit és homoszexualitás 8.4 Az élet szentsége és a hit 8.5 A nagy Beethoven-mese 8.6 Hogyan lesz a "mérsékelt" vallás a fanatizmus táptalaja? "(335. o.) ...Voltaire réges-régen jól megfogalmazta: "Akik rá tudnak venni, hogy abszurd dolgokban higgy, rá tudnak venni kegyetlenkedésre is." Vagy Bertrand Russel: "Sok ember inkább meghalna, mint hogy elgondolkozzon. Sikerül is nekik."" 9. Gyermekkor, bántalmazás és menekülés a vallástól 9.1 Testi-lelki bántalmazás 9.2 A gyermekek védelmében 9.3 Egy iskolai botrány 9.4 Újabb tudatosítás 9.5 A vallásoktatás mint az irodalmi kultúra része 10. Fontos hézag? 10.1 Binker 10.2 Vigasztalás 10.3 Inspiráció 10.4 A legburkább burka |
| Vissza az oldal elejére |
|---|