Susan Blackmore: A mémgépezet - Kulturális gének

Susan Blackmore: A mémgépezet - Kulturális gének - a mémek 1999 - 368 o.

(Biztosan szükséges a gének és a mémek megszemélyesítő jelzőkkel való bemutatása, magyarázata? Az "önző gén", "önző mém" kifejezések megtévesztőek, amíg a szerzők külön el nem magyarázzák, hogy nem szó szerint kell érteni a megszemélyesítő jelzőket. Vajon nem lehetne máshogyan kezelni ezeket a tulajdonságokat, például az "önzés" helyett a "replikációs szükségszerűség" vagy valami hasonló elnevezéssel?)

Richard Dawkins: Bevezetés
"(9. o.) ...öntudatlanul utánozunk másokat, különösen a szüleinket vagy életünkben a szülői szerepet betöltőket és akiket csodálunk. De hihető-e valóban, hogy az utánzás válhatott az emberi elme és a robbanásszerűen növekvő emberi agy fejlődésének legfőbb elméleti alapjává...?"
"(21. o.) ...Susan Blackmore ...tézise aláássa az önazonosságról és a személyiségről szőtt legkedveltebb ábrándjainkat..."

Előszó

1. Furcsa teremtmény

1.1 Mi tesz bennünket eltérővé?
"(27. o.) ...utánzási képességünk tesz bennünket eltérővé."
"(28. o.) "Az állatok utánzóképességének hosszú éveken át folytatott beható vizsgálata arra a következtetésre vezetett, hogy ez rendkívül ritka.
"(29. o.) ...nincs külön szavunk a gyökeresen eltérő tanulási módokra. A "tanulás" szót használjuk a feltételes reflex kialakítására, vagyis a "klasszikus kondicionálás"-ra (amelyre csaknem minden állat képes), de a próba szerencse módszerrel való tanulásra is, vagyis a "mesterséges szoktatás"-ra (amire sok állat képes) és az utánzással való tanulásra (amelyikre szinte egyikük sem képes)."

1.2 Az utánzás és a mém
"(32. o.) Mindaz, amit utánzással tanultunk valaki mástól, mémnek számít."
"(32. o.) Mémnek tekintünk... mindent, ami átadódik egyik személyről a másikra. Ebbe beletartozik szókincsünk minden szava, idesorolhatók az általunk ismert történetek, mindazok a fogások és szokások, amelyeket másoktól vettünk át, és azok a játékok, amelyeket kedvelünk."
"(33. o.) ...a sikeres mémek másolódnak és terjednek, míg a sikertelenek nem."

1.3 A mémektől való félelem
"(35. o.) ...a tudományfilozófia szakemberei még mindig vitetkoznak arról, hogy egy tudományos elmélet mikor érvényes, legalább két, általánosan elfogadott elmélet létezik... Először: az elméletnek jobban kell magyaráznia a jelenséget, mint a vele vetélkedő elméleteknek; s lehetőleg gazdaságosabban vagy átfogóbban is. Másodszor: olyan kipróbálható előrejelzéseket kell adnia, amelyek azután helyesnek bizonyulnak."

2. Egyetemes darwinizmus

"(37. o.) Richard Dawkins nyelvezetét használva, ha egy replikátor olyan tökéletlen másolatokat készít önmagáról, amelyek közül csak némelyikük marad fenn, akkor egyszerűen be kell következnie az evolúciónak."

2.1 Az evolúciós algoritmus
"(39. o.) ...ha az evolúció csupán egyszerű algoritmust követ is, voltaképpen kaotikus rendszer, és eredménye hihetetlenül bonyolult lehet."
"(40. o.) Az önző replikátorok lemásolódnak, és ezt akarva-akaratlan oly hosszan teszik, ameddig rendelkezésükre áll a gépezet és a sokféle építőkocka, amely szükséges a másolatok készítéséhez. De nincs bennük jövőbe látás, nem zéznek előre, és nincsenek tudatos terveik vagy mintáik. Csak másolódnak. Ebben a folyamatban egyesek jobban, mások kevésbé boldogulnak - egyesek eltörölnek másokat -, és ily módon alakul ki az evolúciós tervrajz."

2.2 A mémek mint replikátorok
"(41. o.) Ha valami a replikátor szerepét akarja eljátszani, akkor be kell tartania azt az evolúciós algoritmust, amely a variáción, a szelekción és a retención (vagy öröklésen) alapul. A mémek között kétségtelenül létezik a variáció..."
"(41. o.) A memetikai szelekció (kiválasztódás) azt jelenti, hogy egyes mémek megragadják a figyelmet, pontosan emlékszünk rájuk, és így továbbítjuk őket másoknak..."
"(41. o.) Amikor a mémek átadódnak, bizonyos eszmék vagy magatartási formák megőrződnek abban a mémben - az eredeti mémnek ez a valamije kell hogy rögződjék bennünk, aminek a révén utánzásra, másolásra vagy például tanulásra ösztönöz bennünket. A mém tehát tökéletesen illik a darwini replikátorelméletbe és a darwini evolúciós algoritmusba."
"(42. o.) ...az igazság nem szükségszerű feltétele a sikeres mémnek. Ha egy mém terjedhet, meg is teszi."

2.3 A mémek és a gének nem azonosak
"(46. o.) ...a mém olyan utasítás, amely az emberi agyba vagy tárgyi termékekbe van beágyazva (ilyenek például a könyvek, a képek, a hidak vagy a gőzmozdonyok)."

2.4 Másolj le!
"(49 . o.) Bármelyik mémplexnek az a lényege, hogy benne jobban másolódnak a mémek egy csoport tagjaként, mint önállóan."

3. A kultúra evolúciója

"(55. o.) A kulturális evolúció egész mémikus elméletének az a lényege, hogy a mémeket önálló replikátorként kezeli. Ez azt jelenti, hogy a mémikus kiválogatódás serkenti az eszmék fejlődését a mémek... másolásának érdekében."

3.1 A találmányok mémjei

3.2 Kinek előnyös?
"(62. o.) Az egész memetika lényege abban rejlik, hogy önálló replikátorként kezeli a mémet, amely saját önző másolásának javára működik."
"(63. o.) Ha a mémek replikátorok..., akkor nem fognak cselekedni a faj javára, az egyén javára, a gének javára vagy voltaképpen bárminek a javára, csak a magukéra. Ezt jelenti a replikáció fogalma."

3.3 Pórázon a szociobiológia és a kultúra
"(65. o.) A szociobiológia szemmel láthatóan még lejjebb lökte az embert maga alkotta piedesztáljáról, valamint aláásta a szabad akaratról és az önállóságról alkotott nézetét. Amint látni fogjuk, a memetika újabb lökést ad ebbe az irányba... Mégis - ahogy Cloak fogalmazott - "...ha "saját" jellemző kulturális vonásaink némelyikének rabszolgái vagyunk, nem lenne itt az ideje, hogy megismerjük ezeket?" (Cloak, 1975)."
"(65. o.) Egyértelműen rossz az a régi kép, amely szerint a gének tervrajzot vagy huzalozási diagramot adnak a test felépítéséhez... A gének fehérjék építésére szóló utasítások, s ennek a fehérjeszintézisnek az eredményeit minden szakaszban befolyásolják a rendelkezésre álló nyersanyagok és a környezeti feltételek. Semmi sincs pusztán genetikailag meghatározva, és semmi sincs pusztán környezetileg meghatározva. Az ember az összes többi élőlényhez hasonlóan mindkettőnek a bonyolult terméke, és ez éppúgy igaz a viselkedésmódunkra, mint a lábunk formájára."
"(69. o.) ...a memetikai evolúció azt jelenti, hogy az emberek különbözők. Utánzási képességük létrehoz egy második replikátort, amely a saját érdekében működik, és olyan magatartást vált ki, amely memetikailag alkalmazkodó (adaptív), de biológiailag rosszul alkalmazkodik."

4. A világ a mémek szemszögéből

"(72. o.) Igen kevés mém másolódik át sikeresen agyról agyra, agyról nyomtatásra, nyomtatásról nyomtatásra vagy hangról CD-re. Mi rendszerint csak a sikeres példányokkal találkozunk, amelyek megnyerték a másolódásért folytatott versengést. Kérdésem egyszerű: melyek ezek a mémek?"

4.1 Miért nem tudjuk abbahagyni a gondolkodást?
"(77. o.) Amikor egy kis gondolkodási kapacitás kínálkozik, a mémek megjelennek és kihasználják. Még ha valami egész másról szeretnénk gondolkozni, bármely más eszme, amely ennél is megragadóbb, könnyen kiszoríthatja az elsőt ebből a helyzetből, amivel megjavítja esélyét a továbbadásra, és így megnöveli annak a valószínűségét, hogy valaki más is megfertőződik általa."

4.2 Nem minden mém
"(81. o.) ...amíg a viselkedésformák nem adódnak át valaki másra utánzás útján, addig nem lesznek belőlük mémek, és a kiválogatódás nem mémikus kiválogatódás."

4.3 Utánzás, fertőzés és társas-tanulás
"(87. o.) ...rosszul használják a "majmol" igét az utánzásra, mert a majmok ritkán "majmolnak". Ezzel szemben az ember "tökéletesen sokoldalú utánzó" (Meltzoff, 1988)."
"(88. o.) Ha úgy határozzuk meg a mémeket, hogy utánzással adódnak át, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy csupán az ember képes kiterjedt memetikai átvitelre."

5. Mi a gond a mémekkel?

"(91. o.) Beethoven Ötödik szimfóniája vagy csak ennek első négy hangjegye egy mém?"

5.1 Nem tudjuk meghatározni a mém egységét
"(92. o.) Dennett (1995) úgy határozta meg a mémek egységeit, hogy "azok a legkisebb elemek, amelyek megbízhatóan és termékenyen másolódnak"..."
"(93. o.) Lehet-e valami haszna annak, hogy egész nap ezt énekeljük: "A kóla íze verhetetlen", vagy egy adott dallamot dúdolunk a Vad angyalból? A válasz a memetika szempontjából az, hogy nekünk semmi hasznunk sincs belőle, csak a mémeknek."
"(94. o.) ...a sikeres dallamok száma a többiek kárára növekedik a mémállományban."

5.2 Miért nem ismerjük azt a mechanizmust, amely másolja és tárolja a mémeket?
"(97. o.) Azok a mémek bizonyulnak életképesnek, amelyek megbízhatóak, és a hosszú távú emlékezetbe ágyazódnak be. A mémek széles körben terjedhetnek el sikeresen azárt, mert emlékezetesek, nem azért, mert fontosak vagy hasznosak."

5.3 A memetikai evolúció "lamarcki" útja
"(99. o.) ...akkor használjuk a "lamarcki" jelzőt, amikor a szerzett tulajdonságok öröklődésének elvéről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy ha életünk folyamán tanulunk valamit, vagy bizonyos változásokon megyünk keresztül, akkor a szerzett tulajdonságokat átadhatjuk utódainknak."
"(103. o.) Emlékezzünk... a memetika alapelvére: a gének és a mémek egyaránt replikátorok, de minden más szempontból különböznek ...azt a kérdést, hogy "lamarckinak tekinthető-e a kulturális evolúció?", legjobb, ha fel se tesszük."

5.4 Szakszókincs
"(108. o.) ...válogatás nélkül fogom használni a "mém" kifejezést, amikor a memetikai információ bármely formájára utalok; beleértve az eszméket; az agyszerkezeteket, amelyek példákkal szolgálnak ezekre az eszmékre; azokat a magatartásformákat, amelyeket ezek az agyszerkezetek hoznak létre; valamint változataikat könyvekben, receptekben, térképeken vagy kottákban. Ameddig ezek az adatok egy olyan folyamattal másolhatók, amelyet tágabb értelemben "utánzásnak" nevezhetünk, addig ezek mémeknek számítanak."

6. A nagy agy

6.1 Az emberi agy eredete
"(113. o.) ...az agy emészti fel az egész test energiaszükségletének húsz százalékát... Kisebb aggyal kétségtelenül sok energiát lehetne megtakarítani, és az evolúció nem pazarolja ok nélkül az energiát."
"(114. o.) ...a tények arra utalnak, hogy a háttérben erőteljes és következetes szelekciós nyomás érvényesült a nagyobb agy irányába, de azt nem tudjuk, mi volt ez a nyomás."

6.2 Elméletek a nagy agyról
"(118. o.) A "fegyverkezési verseny" hétköznapi jelenség a biológiában... A spirálisan fejlődő vagy öngerjesztő folyamatok bizonyos szempontból kétségtelenül azzal jellemezhetők, amit Christopher Wills (1993) az "elszabadult agynak" nevez..."
"(118. o.) ...az intelligencia evolúciójának társadalmi (szociális) elméletei rendkívül sikeresnek bizonyultak..."

6.3 Serkentették-e a mémek az agy növekedését?
"(119. o.) ...evolúciós történetünkben az volt a fordulópont, amikor utánozni kezdtük egymást. Ettől a ponttól kezdve egy második replikátor - a mém - avatkozott a játékba. A mémek megváltoztatták a környezetet, amelyben a gének kiválogatódtak, és így a változás irányát a memetikai szelekció kimenetele határozta meg. Így a mémek által beindított és serkentett szelekciós nyomás az agyméret döntő növekedését idézte elő."
"(122. o.) ...mind fontosabbá válik, hogy valaki jó utánzó legyen... "Utánozd a legjobb utánzókat!" Ebből pedig az következik, hogy amit az emberek a legjobbnak ítélnek, az terjed a leggyorsabban."
"(122. o.) Egy másik fontos döntés, hogy kivel párosodjunk, és itt ismét annak kell lennie a válasznak, hogy a legjobb utánzókkal, mert ők olyan gyermekekkel látnak el bennünket , akik nagyobb valószínűséggel lesznek jó utánzók... Ahogy tökéletesedik az utánzás, több új készség kibocsátására és terjedésére kerül sor, ezek pedig viszonzásul nagyobb nyomást fejtenek ki, hogy másolni lehessen őket. És ez így megy tovább. Néhány millió év alatt nemcsak a mémek változtak meg a felismerhetetlenségig, hanem a gének is egy olyan agy létrehozására kényszerültek, amely a terjesztésükre alkalmas: ez a nagy agy."
"(123. o.) A génekre ható szelekciós nyomást azok a mémek befolyásolják, amelyek éppen sokasodnak. A mémek fejlődnek, miközben meglevő mémekre épülnek; új szerszámok jelennek meg; új ruhák készülnek; új készítési módokra jönnek rá az emberek. Amint ezek a mémek terjednek, a legsikeresebbek azok az emberek, akik képesek elsajátítani a pillanatnyilag legfontosabb mémeket, illetve azokat az embereket másoljuk le, akiknek a legjobb mémjeik vannak."

7. A nyelv eredete

7.1 Miért beszélünk olyan sokat?
"(130. o.) A szakadatlan beszéd energiát fogyaszt - mégpedig sokat... Az élőlényeknek alaposan meg kell dolgozniuk az elfogyasztott energiáért, és a hatékony energiafelhasználás döntő tényező az életben maradás szempontjából... Miért hozott létre akkor a törzsfejlődés olyan teremtményeket, amelyek azonnal beszélni kezdenek, amint alkalom nyílik rá?"
"(131. o.) A beszélgetéssel terjednek a mémek... a sok beszédnek nem az az oka, hogy génjeinknek használjunk, hanem hogy mémjeinket terjesszük."
"(135. o.) ...a mémállomány fokozatosan feltöltődik a beszélgetést bátorító mémekkel. Mindnyájan belebotlunk ilyenekbe, és ezért beszélünk olyan sokat. A mémjeink késztetnek beszélgetésre minket... Ez a beszéd nem a mi javunkat szolgálja... és nem szolgálja génjeink javát. Egyszerűen csak elkerülhetetlen következménye annak, hogy olyan agyunk van, amely a beszéd utánzására képes."

7.2 A nyelv fejlődése
7.3 Talán az segítene, ha sejtenénk, hogy voltaképpen mire szolgál a nyelv

8. A mémek és a gének együttes fejlődése

"(143. o.) ...ha egyszer az utánzás kifejlődött, és a mémek megjelentek, akkor megváltoztatták a környezetet is, amelyben a gének kiválogatódtak, és így arra késztették ezeket, hogy egyre jobb mémterjesztő készüléket hozzanak létre... az ember nyelvi tehetségét a mémek ösztönözték, és a nyelvnek az a célja, hogy terjessza a mémeket."

8.1 Mire való a nyelv?
"(150. o.) ...Merlin Donald... (1991, 1993)... számára a nyelv feladata csupán a jelképi megjelenítés szélesebb szerepkörének egy része, de a jelképi megjelenítésből származó előny végső soron a géneket szolgálja."
"(151. o.) Amikor megváltozik a környezet, gyorsabban alkalmazkodhat egy olyan faj, amely beszékni tud, és továbbadhatja a másolás új módszereit, mint egy olyan faj, amelyik csupán genetikai módosulások sorával tud alkalmazkodni."

8.2 A nyelv terjeszti a mémeket
"(151. o.) A memetika a nyelv fejlődésének új megközelítéséhez vezet, amikor a darwini gondolkodásmódot nem egy, hanem két replikátorra alkalmazzuk. Eszerint a memetikai kiválogatódás... úgy működik, hogy megteremtse a nyelvet... az ember nyelvi képessége elsősorban a mémeknek - és nem a géneknek - nyújtott szelektív előnyt. A mémek ezután megváltoztatták a környezetet, ahol a gének kiválogatódtak, így a mémek arra kényszerítették a géneket, hogy egyre jobb mémterjesztő készüléket építsenek. Más szavakkal a nyelv feladata a mémek terjesztése."
"(154. o.) Ahogy Dennett (1995) megfogalmazza, a sikeres evolúció nem szól másról, mint a "jó trükkök" felfedezéséről. Amelyik replikátor túlságosan sok hibát követ el a másolásban, hamarosan elveszíti azokat a jó fogásokat és trükköket, amelyekre véletlenül akadt rá."
"(154. o.) Képzeljük el a korai emberféléket, amint felfedezték az utánzás biológiailag hasznos "jó trükkjeit". Kezdetben ezek a jó trükkök és fogások lehetővé tették egyesek számára, hogy hasznot húzzanak mások felfedezéseinek eltulajdonításából, ennélfogva ezek az egyedek adták tovább azokat a géneket, amelyek utánzóvá tették őket, amíg az utánzás nem vált széles körűvé. ...egy replikátor született, és az agy másológépét használva másolatok gyártásába fogott: lemásolt cselekvéseket, lemásolt magatartásformákat, lemásolt mozdulatokat és arckifejezéseket, valamint lemásolt hangokat... De vajon a másolható cselekedetek közül melyek bizonyulnak sikeresebbnek...? ...azok, amelyeknek kiváló a másolási megbízhatóságuk, bőséges a termékenységük, és hosszú az élettartamuk... láthatjuk, miért kínálkozik erre a szerepre a nyelv... éppúgy növeli a mémek termékenységét, mint a másolási hűségét."
"(158. o.) ...ez az egész önfenntartó folyamat. Ha egyszer a nyelv evolúciója beindul, mind a nyelv, mind a működését biztosító agy folyamatosan fog fejlődni a memetikai és a genetikai kiválogatódás együttes nyomása alatt."

9. A szociobiológia korlátai

"(162. o.) ...szeretném más összefüggésbe helyezni... miért vannak kudarcra ítélve azok az elméletek, amelyek pusztán biológiai előnyre támaszkodnak."

9.1 A gén-gén kölcsönhatás
"(163. o.) ...a gének rivális módosulatai (alléljai) versengenek egymással. De a gének az együttműködést is megvalósítják..."
"(163. o.) Egy élőlényen belül a gének hatást gyakorolhatnak egy másik lény génjeire is."

9.2 A mém-gén kölcsönhatás
"(165. o.) ...a mém-gén kölcsönhatások osztályozása érdekében két csoportot szeretnék megkülönböztetni: az egyikben a gének serkentik a mémeket, a másikban a mémek serkentik a géneket."
"(166. o.) Amikor a gének érdeke van túlsúlyban, az emberek úgy viselkednek, hogy ebből ilyen vagy olyan módon biológiai előnyük származik..."
"(166. o.) Amikor a mémek tartják kezükben az irányítást..., akkor a hatalom már a mémek érdekét szolgálja, és az eredmények is teljesen eltérőek lesznek. Az ilyen eredményeket nem lehet megjósolni pusztán a biológiai előny alapján... Éppen arról van szó, ami megkülönbözteti a memetikát az összes többi elmélettől..."

9.3 Az Állandó Társadalomtudományi Modell meghaladása
"(168. o.) Most már tisztában vagyunk azzal..., hogy miért kell ösztönösnek lennie oly sok magatartásformának. Túlságosan bonyolult lenne a világ ahhoz, hogy megbirkózzunk vele, ha tanulásunk a nulláról indulna. Önmagában a tanulás nem tudna elrugaszkodni az alapoktól bizonyos beépített képességek nélkül."

9.4 Mémikus ösztönzés és Dennett tornya
"(173. o.) ...a memetikai fejlődés által választott irány hatást gyakorol a gének által képviselt irányra. Ez a memetikai ösztönzés."
"(177. o.) Azok az elméletek, amelyek pusztán a biológiai előnyre támaszkodnak, nem tudják megmagyarázni, miért kényszerülnek arra a gének, hogy ilyen magas árat fizessenek az energiafogyasztás és a szülési veszélyek alakjában. A memetikai előnyön alapuló elméletek viszont könnyen megbirkóznak ezekkel a nehézségekkel."

10. "Egy orgazmus mentette meg az életemet"

"(180. o.) Lényegében elválasztottuk a szex élvezetét és piacát a szaporodás feladatától. Két alapvető indok... Az elsőt a szociobiológia szolgáltatja: a modern szexuális magatartást még a gének serkentik, ezért az általunk alkalmazott születésszabályozás (a gének szemszögéből) hiba, amelyet az tesz lehetővé, hogy a gének nem sejtik előre, mire fogjuk használni intelligenciánkat. A másodikat a memetika kínálja: a modern szexuális magatartást a mémek serkentik."

10.1 Szex és szociobiológia
"(181. o.) Az egykori evolúcióból olyan agyat kaptunk, amely arra készült, hogy foglalkozzék a szexszel, a táplálkozással és a hatalommal, ilyen eszmék uralkodnak mai társadalmunkban is, mert ezek a tényezők járultak hozzá a múltban, hogy génjeink fennmaradjanak."

10.2 Szerelem, szépség és a szülői befektetés
"(183. o.) ...a romantika és az igazi szerelem mélyén az a törekvés húzódik, nemi társat találjunk azzal a módszerrel, amint messzi múltunkban is sikerült növelnünk azt az esélyt, hogy génjeinket átadhatjuk a következő nemzedéknek."

10.3 Mémek és párok
"(192. o.) A biológus Geoffrey Miller szerint a művészi tehetség és alkotókészség a szexuális szelekció folyamán valóságos hirdetőtáblaként jelent meg, hogy magához vonzza a nőket... A memetika megadja a magyarázatot: az alkotókészség és a művészi teljesítmény az a mód, ahogyan a mémeket másolhatjuk, használhatjuk és terjeszthetjük; ebből kifolyólag egy jó utánzó figyelmeztető jeleinek tekinthetők."

11. Szex a modern világban

"(196. o.) Minél többféle úton-módon és minél gyorsabban szóródhatnak szét a mémek, annál kevésbé tarthatják őket kordában a gének szükségletei."
"(198. o.) ...számos vallás a szexet használja fel önmaga terjesztésére. A nagy családot támogató vallás... több olyan csecsemőt eredményez, aki ugyanebben a vallásos hitben nő fel..."
"(199. o.) A függőleges átvitel valószínűleg a memetikai másolódás (replikáció) legszélesebb ösvényének bizonyult hosszú evolúciós történetünk legnagyobb részében... Ilyen helyzetben a sikeres mémek jobbára azok lehettek, amelyek biológiai előnnyel is jártak."
"(199. o.) Ám az átvitel legnagyobb része manapság már nem függőlegesen halad... a biológiai előny egyre kevésbé jelentkezik."
"(200. o.) ...azt kellene várnunk, hogy... a szexuális tabuknak az ereje csökken a vízszintes átvitel szaporodásával - és valóban úgy tűnik, hogy ez a helyzet."

11.1 Papi nőtlenség és női szüzesség
"(202. o.) A mém szempontjából egyszerűen elvesztegetett időnek számít mindaz, amit valaki bármi mással tölt el... a házassággal csökken a pap energiája, amellyel befolyásolhatja híveit... Ebből az következik, hogy a cölibátus mémjének nagyobb túlélési értéke lehetett, mint a házasság mémjének..."

11.2 Születésszabályozás
"(204. o.) ...azok a nők, akik több időt áldoznak a mémeknek, mint a géneknek, sokkal inkább az érdeklődés homlokterébe kerülnek, ennélfogva nagyobb valószínűséggel másolják őket... hatékonyan bátorítanak egyre több nőt arra, hogy szakítson a génterjesztéssel a mémterjesztés kedvéért."

11.3 örökbefogadás
"(208. o.) ...az örökbefogadásra váró emberek hosszú sora azt sejteti, hogy itt olyasvalami megy végbe, ami erősen próbára teszi a szociobiológiai szemléletet."
"(209. o.) ...a mémek szemszögéből kétségtelenül kihasználásra váró lehetőség egy embernek az a vágya, hogy továbbadja tapasztalatait és javait."

12.Az önzetlenség mémikus elmélete

12.1 Az önzetlenség a gének szolgálatában
"(214. o.) ...az önzetlenség azt jelenti, hogy olyasmit tesz valaki vagy valami a másiknak a kedvéért, ami időt, energiát vagy erőforrást emészt fel."
"(214. o.) A társadalompszichológusok és a közgazdászok jelentős részének azért okoz gondot az altruizmus, mert feltételezik, hogy az ember ésszerűen követi a saját érdekeit. Ez okoz fejtörést a darwinizmusnak is... az önzés az egyed számára kifizetődő."
"(215. o.) A választ végül az önző gén elmélete adta meg, amely sikeresen alakította át az önzetlenség problémáját. Ha az evolúció középpontjába a replikátort állítjuk, és a szelekciót úgy tekintjük, hogy az az egyes gének javát szolgálja a többiekével szemben, akkor az altruizmus számos formája tökéletes értelmet nyer."

12.2 Az emberi önzetlenség furcsaságai
"(221. o.) A különféle hatásokat kiváltó kísérletek arra utalnak, hogy az emberek azért segítenek, mert együtt éreznek a szenvedővel, nem pedig azért, mert rokonságban állnak vele, vagy bármilyen jutalmat várnának segítségükért (Batson, 1995)."
"(221. o.) ...lehető legönzetlenebb emberi cselekedet... a valódi altruizmus példájának tűnhetnek, de a szociobiológusok azt vethetik fel, hogy igazából mindez csak... jóságunkkal és megbízhatóságunkkal akarunk megbecsülést szerezni magunknak. Megfelelő ez a magyarázat?"
"(223. o.) A gond az, hogy a természetes szelekció könyörtelen, és az efféle nagyvonalúságnak a költsége valóban roppant nagy lehet."

12.3 Önzetlenség a mémek szolgálatában
"(225. o.) A lényeg a mémikus nézőpont: ha az emberek önzetlenek, népszerűvé válnak, és mert népszerűek, másolják őket, és mert másolják őket, mémjeik sokkal szélesebb körben terjednek, mint a kevésbé önzetlen emberekéi, beleértve magukat az altruizmus génjeit is."

12.4 Mémek a gének ellen
"(229. o.) Bármilyen cselekedet, amely a mémek által táplált önzetlenségen alapul, elvileg csökkenti a cselekvő személy genetikai rátermettségét... az emberi önzetlenség arénáját úgy tekinthetjük, hogy itt a mémek és a gének versengenek egymással."
"(229. o.) ...amikor az emberek másolni kezdik az altruistákat, a gének nem szükségszerűen képesek arra, hogy megakadályozzák őket ebben... Kicsúszhat-e teljesen az ellenőrzés alól a memetikai önzetlenség...?"
"(230. o.) ...a legjobb utánzók, illetve a legjobb mémek birtokosai túlélési előnyre tesznek szert azáltal, hogy a párválasztáskor ők az esélyesebbek... azokat az embereket választják társul, akiknek a legdivatosabb (és nem a leghasznosabb) mémjeik vannak. ...láthatjuk, hogy az önzetlenség az egyik tényező, amely meghatározza, melyik mém számít divatosnak."

13. Az önzetlenség trükkje

"(233. o.) ...az érdekel bennünket, mi történik, amikor a mémek óriási számban versengenek egymással, hogy beköltözzenek és ott is maradjanak az egyre műveltebb és túlhajszolt, de korlátozott számú agyban."

13.1 Önzetlenséggel terjesztett önzetlenség
"(237. o.) Az önzetlenségi trükk azon az egyszerű eszmén alapul, hogy amelyik mém átköltözik egy önzetlen vagy szeretetre méltó szeméélyre..., arról sokkal nagyobb valószínűséggel készül másolat, mint arról, amelyik átköltözik egy visszataszító fickóra..."

13.2 Az altruizmus látszata
"(237. o.) Amelyik mém azzal a látszattal ruház fel egy személyt, hogy az illető kedvesebbnek és nagyvonalúnak tűnik, ezzel növelni fogja a személy esélyeit, hogy utánozzák, és így ezek a mémek terjednek nagyobb költségbefektetés nélkül."
"(238. o.) Számos lélektani vizsgálat kimutatta, hogy az emberek igyekeznek csökkenteni az ellentmondást össze nem illő gondolataik között, ugyanakkor mások összehangolt elveit általában csodálják és utánozzák (Cialdini, 1994; Festinger, 1957)... Az összehangolás szükségessége és az ellentét elkerülése olyan környezetet teremt, ahol a mémek egyesülnek különféle emberekben. Ha valaki elkötelezte magát egy bizonyos mémkészlet mellett, más mémek több-kevesebb valószínűséggel találnak maguknak otthont ugyanennek a személynek abban a készletében, amelyet érvek, hiedelmek és magatartásformák alkotnak."

13.3 A mémplexek és az önzetlenségi trükk
"(242. o.) ...a mémek olyan stratégiát találtak ki, amelynek a segítségével beférkőznek az önzetlen emberekbe anélkül, hogy voltaképpen önmaguk az önzetlenség mémjei lennének..."
"(242. o.) ...a mémplexeknek ez a lényege: belsejükben a mémek jobban másolódhatnak egy csoport részeként, mintha önállóan kellene boldogulniuk."
"(244. o.) Az altruizmus trükkje így működik. Végy egy politikai pártot, egy vallásos szekrár, egy kultuszt, egy helyi jótékonysági egyesületet vagy bármilyen bonyolult hiedelemrendszert. Ültesd el benne azt az eszmét, hogy követőinek jótettet kell végrehajtaniuk. Ez a jótett rokonszenvesebbé fogja tenni a vallás követői, és így az emberek másolni fogják őket: a folyamat során lemásolnak minden egyéb mémet is a hiedelemrendszerben."

13.4 Adósságok, kötelezettségek és csereüzletek
"(249. o.) ...egy nagylelkű modell kedvelésének mértéke akkor növekszik, ha a kísérleti alanynak lehetősége nyílik arra, hogy utánozza az illetőt, mert csökken az iránta való elkötelezettség érzése."

14. Az Új Kor mémjei

14.1 A földönkívüliek mint mémplexek
"(252. o.) A memetika akkor segíthet, amikor meg kell magyarázni a hamis, különös, sőt káros eszmék terjedését."
"(253. o.) ...az eltérítettek alvási zavaroktól szenvednek, egyebek között alvási bénulástól..."

14.2 A halál küszöbe és az igazság trükkje

14.3 Jövendőmondás

14.4 Egészséget vegyenek!

15. A vallások mint mémplexek

"(266. o.) Semmilyen módon nem szabadulhatunk a vallásoktól, de a memetika révén megérthetjük, hogyan és miért gyakorolhatnak ekkora hatalmat."
"(275. o.) Az általam leírt mémikus mechanizmusok lehetővé teszik, hogy a vallások teljesen hamis alapon is virágozzanak, de persze létezhetnek olyan igaz eszmék, amelyek beágyazódnak közéjük."

15.1 A vallások és a gének együttes evolúciója
"(277. o.) ...befolyást gyakoroltak-e a múltban virágzó vallásos mémek arra, hogy melyik gén legyen sikeres?"
"(279. o.) A "vallásos magatartásra késztető gének" eszméje egyáltalán nem valószínűtlen fejlődési irány: olyan géneket jelent, amelyek az embereket hajéamosabbá teszik a vallásos hiedelmekre és magatartásformákra."

15.2 Csoportszelekció
"(283. o.) Fiatal emberek azt hihetik, hogy jó dolog meghalni istenért, hősies tett, ha megölik őket egy vallásháborúban, mert akad egy hely számukra a mennyben. Az a társadalom, amelyben a merész fiatalok el vannak szánva, hogy meghalnak elveikért, valószínűleg megnyeri a háborút egy olyan társadalommal szemben, ahol többet törődnek saját maguk védelmével vagy családjuk megbosszulásával. Így a győzelem a mémek győzelme, amelyek elsősorban hozzák léte a különbséget, és a géneké, mert a fennmaradók továbbadják őket."

15.3 Tudomány és vallás
"(285. o.) ...bizonyos értelemben a tudomány fölötte áll a vallásnak... A tudományt - a valláshoz hasonlóan - mémplexek tömege alkotja. Vannak benne elméletek és feltevések, módszertani eljárások és kísérleti modellek, intellektuális hagyományok és régóta fennálló hamis nézetek. A tudomány tele van emberek által kiagyalt ötletekkel, önkényes megállapodásokkal és történelmileg beépült fanyar véleményekkel. A tudomány éppúgy nem "a végső igazság", mint bármely más mémplex."
"(286. o.) A tudomány alapjában véve folyamatnak tekinthető, olyan módszerek készletének, amellyel igyekszünk megkülönböztetni az igazi mémeket a hamisaktól."
"(286. o.) ...a tudomány lényegét az a módszer adja, hogy minden elképzelést alá kell vetni a gyakorlat próbájának."
"(287. o.) A vallások elméleteket dolgoznak ki a világról, és aztán megakadályozzák, hogy ezeket bárki ellenőrizze... Ennek tudható be, hogy olyan elméletek is terjedhetnek, amelyek hazugok, csúnyák vagy szörnyűek."

16. Behatolás az internetbe

"(288. o.) ...a könyveket, a telefonokat és a faxkészülékeket a mémek alkották a saját másolásuk érdekében."
"(288. o.) ...az információ olyan replikátor, amely szelekciónak van kitéve. Ez azt jelenti, hogy fut egy evolúciós algoritmus, és az evolúciós algoritmus hozza létre a szerkezeti terveket. A memetikai kiválogatódással megtervezett számítógép ebben az értelemben semmivel sem rejtélyesebb, mint a genetikai kiválogatódással megtervezett erdő. A tervező tudata egyik folyamatban sem szerepel oksági tényezőként. A tervrajz teljes egészében az evolúciós algoritmus játékából bontakozik ki."

16.1 Az írás

16.2 Hírközlés

16.3 A termékmásolástól az utasításmásolásig
"(300. o.) Az adatok számszerűsítése (digitalizálása) helyes útnak kínálkozik a megbízhatóság növelésére, mert csökkenti a hibákat a tárolás és az átvitel során."
"(301. o.) A második lépés azt jelenti, hogy inkább utasításokat, mint termékeket másolnak."

16.4 A háló vonzásában

17. A végső mémplex

17.1 Ki vagyok én?
"(310. o.) ...úgy látszik, énünket magunkának tekintjük, és konokul ragaszkodunk hozzá. Úgy tekintünk magunkra, mint valamire, ami elkülönül agyunktól és testünktől."
"(312. o.) Minél többet tudunk az emberi személyiségről és a biológiai emlékezetről, annál inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy ezek az élő agy manyilvánulási formái, és elválaszthatatlanok tőle."

17.2 Hol vagyok én?
"(316. o.) ...ez minden, ami vagyunk - ...egy jóindulatú felhasználó illúziója. És az illúzióknak nincs meghatározható helyük."

17.3 Mit csinálok én?

17.4 Az én (self) szerepe

17.5 Az énplex
"(323. o.) Az én nem más, mint egy mérhetetlenül óriási mémplex... Az énplex átitatja minden tapasztalatunkat és minden gondolatunkat, így képtelenek vagyunk tisztán látni azt, ami valójában egy halom mém. Azért jön létre, mert agyunk eszményi gépezetet szolgáltat szerkezetének felépüléséhez, társadalmunk pedig olyan válogató környezetet biztosít, amelyben zavartalanul tenyészhet."
"(324. o.) ...a mémplexek olyan mémek csoportjai, amelyek a kölcsönös előnyök kedvéért állnak össze. Egy mémplex belsejében a mémek könnyebben fennmaradnak a csoport részeként, mintha önmagukban kellene boldogulniuk. Amikor már egymásra találtak, létrehoznak egy önszervező és önvédő szerkezetet, amely keblére ölel és megvéd más mémeket, ha azok illeszkednek a csoporthoz, és elutasít olyan mémeket, amelyek nem tesznek eleget ennek a feltételnek."

18. Túl a mémversenyen

"(329. o.) A gének kiharcolják maguknak, hogy belekerüljenek a következő nemzedékbe, és ennek a folyamatnak a során létrejön a biológiai tervrajz. A mémek kiharcolják, hogy átkerüljenek egy másik agyba, könyvbe vagy egyéb tárgyba, és ennek a folyamatnak a során kulturális és szellemi tervrajz jön létre. ...nincs szükség semmilyen más tervezőerőre, nincs szükség olyasmire, amit a "tudat alkotóerejének" neveznek, mert a tudatnak nincs semmiféle mozgatóereje. Nincs szükség... arra sem, hogy kitaláljuk a szabad akarat eszméjét. A szabad akarat - akárcsak az én, amelyik ezt "birtokolja" - csupán illúzió."

18.1 Szabad akarat
"(331. o.) ...minden emberi cselekedet - akár tudatos, akár nem - azokból a bonyolult kölcsönhatásokból ered, amelyek a mémek, a gének és ezek valamennyi termékei között játszódnak le egy sokrétű környezetben."

18.2 A tudat
"(331. o.) ...a tudaton én a szubjektivitást értem: milyen érzés olyannak lenni, amilyen most én vagyok."
"(333. o.) A kulturális és a társadalmi módosulásokat a replikátorok, valamint környezetük tényezői irányítják, nem pedig olyasmi, ami mindezektől elkülönül, és "tudat"-nak nevezik."

18.3 Az alkotóképesség
"(334. o.) ...e kreativitás mögött a valódi alkotóerő a replikátorok közötti versengés, nem pedig egy mágikus, a semmiből támadó erő, amilyennek sokszor a tudatot tartják. Az emberi kultúra alkotói sikereit a memetikai evolúció termékei adják, ahogyan a biológiai világ alkotó sikerei a genetikai evolúció termékei. A replikátorerő az egyetlen tervezőfolyamat, amelyről tudjuk, hogy képes erre, és meg is teszi."
"(334. o.) ...ami az alkotóképességet illeti, az én sokszor több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, mert az alkotótevékenység számtalan alkalommal öntudatlan állapotban vagy az éntudat elvesztésének idején jelenik meg, amikor úgy tűnik, hogy az én félreáll az útból."

18.4 Emberi előrelátás

18.5 A végső lázadás
"(342. o.) A memetika azzal az új látásmóddal ajándékoz meg bennünket, hogy miként élhetjük életünket."

Vissza az oldal elejére