Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 1997 - 484 o.

 

(A történelem történései "nagy embereken" múlnak? Bebizonyosodik, hogy nem. Láthatjuk, hogy a történelem - az emberiség története - átfogó törvényszerűségek alapján haladt a kezdetektől az újkorig. A szerző célja a történelem mint leíró tudomány, történettudománnyá formálása: okok és magyarázatok tudományos igényű vizsgálatával, "természetes kísérletek" felkutatásával és elemzésével, általános elvek megállapításával. A szerző a járványokat hatásaiban hasonlóan "erősnek" mutatja be az emberi hódítások egyéb tényezőivel, ami kissé túlzónak tűnik. Habár láthatjuk, hogy az idegen földről érkező fertőzésekkel szemben védtelen népek körében óriási áldozatokat hoztak a "földrajzi felfedezések" során átadott betegségek, valószínűsíthető, ismerve az emberi természetet és az akkori korszellemet, hogy a történelem ezek nélkül is hasonlóképpen, népek leigázásával és kiírtásával haladt volna a maga útján. A mű eredeti címe, a "Guns, Germs, and Steel" egyértelműbben utal az acél alkalmazásának következményeire és az ebből eredő előnyökre.)   Előszó - Yali kérdése   "(9. o.) Az utolsó jégkorszak óta eltelt 13000 év során a világ egyes részein fémszerszámokat használó, írni-olvasni tudó ipari társadalmak emelkedtek ki, ugyanakkor másutt csak írástudatlan földművelő társadalmak, míg megint másutt a kőszerszámot használó, vadászó-gyűjtögető társadalmak maradtak fenn. Ezek a történelmi egyenlőtlenségek a modern világra is sötét árnyékot vetettek, mert a fémszerszámokkal rendelkező írástudó társadalmak leigázták vagy kiírtották a többit." "(11. o.) ...miért éppen így oszlott meg a vagyon és a hatalom, miért nem másképp? ...miért nem az amerikai, afrikai és ausztrál bennszülöttek voltak azok, akik megtizedelték, leigázták vagy kiírtották az európaiakat és ázsiaiakat?" "(11. o.) ...az 1500-ban már fennálló technológiai és politikai különbségek voltak a közvetlen kiváltó okai a modern világ egyenlőtlenségeinek. ...hogyan lett a világ 1500-ra olyan, amilyen?" "(15. o.) Ma a nyugati társadalmak bizonyos rétegei nyíltan elutasítják a rasszizmust. Mégis, sok nyugat-európai (ha nem a legtöbbjük!), titokban vagy tudat alatt, kész elfogadni faji magyarázatokat." "(16. o.) ...a pszichológusoknak minden igyekezetük ellenére sem sikerült meggyőzően kimutatni a nem fehér népek intelligenciaszintjének állítólagos genetikai fogyatékosságát." "(18. o.) ...főleg Észak-Európa lakói körében népszerű nézet szerint a szülőföld hideg éghajlata serkentő, míg a forró, párás, trópusi éghajlat gátló hatással van az emberi kreativitásra és energiára. ...az alapos tanulmányozást ez sem éli túl." "(19. o.) ...közvetlen tényezőket..., amelyek lehetővé tették, hogy az európaiak lemészároljanak vagy leigázzanak más népeket - ezek közül főként az európai fegyvereket, a fertőző betegségeket, az acélszerszámokat és a tömegcikkeket emelhetjük ki. Ezek azok a magyarázatok, amelyek jó úton járnak, mivel az említett tényezők tényleg közvetlenül és bizonyíthatóan elősegítették az európai hódításokat. ...miért az európaiak voltak azok, és nem az afrikaiak vagy az amerikai őslakosok, akiknél megjelentek a fegyverek..." "(21. o.) Logikusnak tűnhet az a feltételezés, hogy a történelem sémája az emberek eredendő különbségeit tükrözi." "(22. o.) Mindaddig, amíg nincs a kezünkben egy meggyőző, részletes és mindenki által elfogadott magyarázat a történelem átfogó sémájával kapcsolatban, az emberek többsége továbbra is arra fog gyanakodni, hogy a rasszista biológiai magyarázat mégis csak helyes." "(22. o.) A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt."   I. Az édentől Cajamarcáig   I.1 A rajtvonalig   (Az emberi faj története i.e. 10.000-ig.) "(41. o.) A dodo, a moa és talán az ausztrál és új-guineai óriások balszerencséje az volt, hogy váratlanul, minden evolúciós előkészítés nélkül találták magukat szembe a már jól vadászó emberrel." "(42. o.) Ezek kipusztulásával eltűnt az összes olyan nagytestű vadon élő állatfaj, amely egyébként alkalmas lehetett volna háziasításra, és így a bennszülött ausztráloknak és új-guineaiaknak nem lett egyetlen őshonos háziállatuk sem." "(45. o.) ...a legtöbb nagytestű emlős, amelyet az amerikai őslakosság később háziasíthatott volna, eltűnt."   I.2 A történelem egyik természetes kísérlete   "(54. o.) A moriori és a maori társadalmak... ugyanabból az őstársadalomból fejlődtek ki, csak nagyon különböző irányokban." "(55. o.) A végeredmény világosan mutatja, hogyan befolyásolhatja rövid idő alatt a környezet a gazdaságot, a technológiát, a politikai szervezettséget és a haditudományt." "(56. o.) A polinéz társadalmak... különbségeihez legalább hat olyan környezeti változó járult hozzá, amely a polinéz szigeteket jellemzi: a szigetek éghajlata, geológiai típusuk, a tenger gazdagsága, a terület nagysága, a felszín szakadozottsága és az elszigeteltségük." "(64. o.) ...Polinézia meggyőzően illusztrálja, hogy környezetük hatására hogyan lépnek különböző pályákra az emberi társadalmak."   I.3 A cajamarcai ütközet   "(74. o.) A lovaknak köszönhető harcmodorváltás háziasítással kezdődött i. e. 4000 körül, a Fekete-tengertől északra fekvő sztyeppéken." "(75. o.) Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit." "(79. o.) ...miért Európa jutott mindezeknek a közvetlen előnyöknek a birtokába...(?)"   II. Az élelmiszer-termelés kialakulása és elterjedése   II.4 A földművelés - hatalom   "(84. o.) ...az élelmiszertermelés közvetve előfeltétele volt a lőfegyverek, a baktériumok és az acél megjelenésének." "(86. o.) Azáltal, hogy úgy választjuk ki és termeljük meg a számunkra ehető néhány növány- és állatfajt, hogy azok az egy hektárnyi termőterületen található biomasszának ne 0,1%-át, hanem 90%-át tegyék ki, hektáronként jóval nagyobb mennyiségű elfogyasztható kalóriához jutunk. ...egy hektár föld sokkal több pásztort és földművest tud eltartani - általában 10-100-szor annyit -, mint vadászó-gyűjtögetőt." "(87. o.) A növények termesztése és az állatok háziasítása több táplálékot biztosított, mint a vadászó-gyűjtögető életmód, és ez közvetlen oka a sűrűbb emberi populáció kialakulásának." "(88. o.) A felhalmozott élelmiszer... fontos szerepet kap az élelmet nem termelő szakemberek eltartásában. ...politikai elit ...hivatásos katonák ...papok ...mesteremberek..." "(89. o.) A nagytestű háziállatok... szárazföldi közlekedésünk fő eszköözévé lettek..." "(89. o.) ...a hódító háborúkhoz legközvetlenebb módon az eurázsiai lovak járultak hozzá..." "(90. o.) Így a háziasított állatok és a növénytermesztés megléte magyarázatot ad arra, hogy a birodalmak, az írásbeliség és az acélfegyverek miért Eurázsiában jelentek meg legkorábban..."   II.5 A történelem gazdagjai és szegényei   "(102. o.) Azok a népek..., amelyeknek nagy előnyük volt az élelmiszertermelés megkezdésében, előnyhöz jutottak a fegyverekhez, baktériumokhoz és acélhoz vezető úton is. Ennek következménye a "gazdagok" és "szegények" összecsapásainak hosszú sora lett a történelem folyamán."   II.6 Művelni vagy nem művelni?   "(109. o.) ...az élelmiszertermelésre és a vadászó-gyűjtögető életmódra úgy kell gondolnunk, mint két egymással versengő alternatív stratégiára. ...mik voltak azok a tényezők, amelyek ebben a versenyben az utóbbitól az előbbi javára billentették a mérleget? ...a vadon termő élelem megfogyatkozása. ...a nemesíthető vadnövények egyre jelentősebb száma miatt termesztésüket egyre nagyobb siker koronázta. ...azoknak a technológiáknak az egyre erőteljesebb fejlődése volt, amelyek később az élelmiszertermelés alapjául szolgáltak. ...az emberi népesség növekedése..." "(112. o.) ...a világ legtöbb élelmiszertermelésre alkalmas részén a vadászó-gyűjtögetők két sors valamelyikére jutottak: vagy kiszorították őket a szomszédos élelmiszertermelők, vagy csak úgy menekültek meg, ha maguk is áttértek az élelmiszertermelésre."   II.7 Hogyan készül a mandula?   "(130. o.) A mesterséges kiválasztással történő növénynemesítés még mindig a legérthetőbb modell a fajok természetes kiválasztódására."   II.8 Az almák vagy az indiánok?   "(131. o.) ...miért nem alakult ki önállóan a mezőgazdaság... termékeny, és arra fölöttébb alkalmas területelken...? A mezőgazdaságot önállóan kialakító területek esetében... miért történt ez egyes vidékeken jóval korábban, mint másutt?" "(131. o.) ...csakis a megfelelő vadnövények hiányával magyarázható, hogy miért nem indult meg az élelmiszertermelés számos ilyen vidéken."   II.9 Zebrák, boldogtalan házasságok és az Anna Karenina-elv   "(176. o.) Az eurázsiai népeknek történetesen jóval több jutott a háziasításra alkalmas nagytestű növényevő emlősfajokból, mint a többi földrész népeinek."   II.10 Tágas terek és dőlt tengelyek   "(177. o.) ...Amerika fő tengelye észak-déli irányú. Ez Afrikára is igaz... Ezzel szemben Eurázsia fő tengelye kelet-nyugati irányú. Lehetett-e valamilyen hatása a kontinentális tengelyek irányának az emberi történelemre?" "(192. o.) Az eurázsiai mezőgazdaság sokkal gyorsabb terjedése az őslakos amerikai és a szub-szaharai mezőgazdasághoz képest fontos szerepet játszott... az eurázsiai írás, kohászat, technológia és a birodalmak gyors terjedésében."   III. Az élelmiszertől a háborúkig, a járványokig és a technikákig   III.11 A jószág végzetes ajándéka   "(196. o.) ...történelmünk legnagyobb hóhérai - a himlő, influenza, tüdőbaj, malária, pestis, kanyaró és a kolera - mind-mind állati eredetű ragályos betegségek..." "(198. o.) A természetes kiválasztódás annak a baktériumnak kedvez, amelyik könnyebben terjed és több utódot hagy maga után." "(199. o.) ...a mi szempontunkból a nemi szerv sebei, a hasmenés és a köhögés a "betegség tünetei"; a baktérium szempontjából viszont a terjedés ügyes evolúciós stratégiái. Ezért érdeke a baktériumnak a mi betegségünk. De vajon mi haszna származhat a baktériumnak abból a látszólag öngyilkos stratégiából, hogy elpusztítja saját hordozóját?" "(200. o.) Ha minden áldozat átlagosan egynél több újabb áldozatot fertőz meg, a baktérium képes terjedni..." "(201. o.) Mi és kórokozóink össze vagyunk zárva egy egyre fokozódó evolúciós vetélkedőben, amelyben a vesztes az életével fizet, és a természetes kiválasztódás játssza a döntőbíró szerepét." "(203. o.) ...igaz a többi jól ismert akut fertőző betegségre is, szerte a világon. Fennmaradásukhoz megfelelően nagy népességre van szükség... a kis vadászó-gyűjtögető vagy vándorló-erdőírtó csoportok körében nem képesek fennmaradni. ...szinte egész törzseket képes kipusztítani egy-egy idegennel érkező járvány - mivel a törzsben senkit nem védenek a mikroba ellen antitestek." "(206. o.) ...amikor az emberi népesség elég nagy és sűrű lett, eljutottunk történelmünknek abba a szakaszába, amikor kifejlődhettek és fennmaradhattak a csakis a mi fajunkra jellemző tömegbetegségek... De honnan jöttek ezek az új betegségek?" "(206. o.) ...amikor mi társas állatokat háziasítottunk, ...azokban már jelen voltak különböző fertőző betegségek, és csak arra vártak, hogy mi is lekapjuk őket." "(213. o.) Az eurázsiai baktériumok kulcsszerepet játszottak sok más vidék őslakosainak megtizedelésében... az eurázsiai baktériumoktól korábban mentes népeknek a tömeges elhalálozási aránya 50-től 100%-ig terjedt." "(214. o.) ...a kezdetben igen csekély számú európai bevándorló miképpen szoríthatta ki Amerika és a világ más részeinek népes őslakosságát...(?) Ez nem történhetett volna meg, ha Európa nem küldi el a többi kontinensre veszedelmes ajándékát - az eurázsiaiak és háziállatok hosszú, meghitt kapcsolatából származó baktériumokat." (Habár ezek a legtöbbször akaratlan biológiai "népirtások" kétségkívül megtörténtek, nagyon valószínű, hogy a "fejletlen" őslakosokat az "önző", könnyű hasznot kereső, technikai fölényben levő bevándorlók enélkül is kiszorították volna.)   III.12 Modellek és kölcsönbetűk   "(215. o.) A tudás hatalommal jár. Így az írás hatalmat ad a modern társadalmak kezébe, mert lehetővé teszi, hogy a tudást jóval nagyobb pontossággal, sokkal nagyobb mennyiségben és részletességgel adják tovább, távolabbi vidékekről és időkből." "(216. o.) ...miért csak bizonyos népek fejlesztették ki, mások miért nem?" "(236. o.) ...önállóan feltalált írások mindegyike... társadalmilag rétegzett, és komplex, központosított politikai intézményekkel rendelkező társadalmakban bukkant fel... A korai írás ezen politikai intézményeknek az igényeit szolgálta ki..." "(237. o.) ...az írástudó társadalmak túlnyomó része az írást csak átvette szomszédaitól, vagy legalábbis azok hatására alakította ki..." "(238. o.) Az írás története jól szemlélteti, hogy a földrajzi és környezeti akadályok hasonlóképpen gátolták az emberi találmányok és technikák terjedését is."   III.13 A szükség szülőanyja   "(241. o.) A fegyverek és a közlekedés technológiája az a közvetlen eszköz, amelynek segítségével egyes népek kiterjesztették birodalmukat és leigáztak más népeket; ezáltal válik a történelem legátfogóbb sémájának fő alakítójává a technika." "(242. o.) ...miért fejlődött a technológia az egyes földrészeken oly eltérő mértékben?" "(245. o.) ...a technológia halmozottan fejlődik, nem egy-egy elszigetelt hősi tett eredménye... egy találmány felhasználhatósága jórészt feltalálása után derül ki, és nem jó előre felismert igényeket szolgál ki." "(262. o.) ...egyenlő feltételek mellett a technológia azokon a nagy, termékeny területeken fejlődik leggyorsabban, ahol népes populációk élnek, sok potenciális feltalálóval és sok versengő társadalommal."   III.14 Az egalitarianizmustól a kleptokráciáig   "(267. o.) A modern világot azoknak a társadalmaknak az utódai uralják, amelyek legkorábban jutottak el a központosított kormányzat és a szervezett vallás szintjére." "(279. o.) Az intézményesített vallás amellett, hogy igazolja a javak kleptokratákra történő átruházását, még két fontos szempontból hasznos a központosított társadalmak számára. ...a közös ideológia vagy vallás segít megoldani azt a problémát, hogy miként élhetnek együtt rokoni kapcsolatban nem álló emberek anélkül, hogy egymás életére törnének... indíttatást ad az embereknek arra, hogy saját önös érdeküket figyelmen kívül hagyva életüket áldozzák másokért. Azon az áron, hogy a társadalom néhány tagja katonaként életét veszti a csatákban, a társadalom egésze sokkal hatékonyabban tud más társadalmakat leigázni, vagy támadásokat visszaverni." "(286. o.) ...a népesség méretének, sűrűségének, vagy a népesség nyomásának van valami köze a komplex társadalmak kialakulásához." "(288. o.) ...az a társadalom, amely a konfliktusok megoldását az egyénekre hagyja, menthetetlenül szétesik. Ez a tényező önmagában is magyarázatot ad arra, hogy sokezres társadalmak miért csak akkor létezhetnek, ha központosított kormányzatot hoznak létre a karhatalom monopolizálására és a konfliktusok megoldására." "(289. o.) ...a közösségi döntéshozatal a népesség méretének növekedésével egyre inkább kivitelezhetetlen." "(289. o.) A nagy társadalmak csak akkor működhetnek gazdaságosan, ha a gazdaság nemcsak a cserén alapul, hanem az újrafelosztáson is. Az egyén szükségleteit meghaladó árumennyiségnek egy központi hatalomhoz kell kerülnie, amely azután szétoszthatja a javakat az abban hiányt szenvedők közt." "(290. o.) ...a hatalom centralizálása... lehetővé teszi azok számára, akiké a hatalom..., hogy az ebből adódó lehetőségeket kihasználva önmagukat és családjukat részesítsék előnyben." "(290. o.) Azok a társadalmak, amelyek hatékonyan oldják meg a viszályokat, hoznak döntéseket, és amelyekben a gazdasági újrafelosztás harmonikusan működik, fejlettebb technológia létrehozására képesek, jobban tudják haderejüket összpontosítani, nagyobb és termékenyebb földterületeket tudnak megkaparintani és egyenként meg tudják semmisíteni a kisebb önálló társadalmakat." "(291. o.) ...a nagy egységek előnyt élveznek a kisebb egységekkel szemben, ha... képesek megoldani azokat a problémákat, amelyek a nagy méret velejárói, például örök fenyegetettséget a hatalom egyre újabb követelőitől, a köznép elégedetlenségét a kleptokráciával szemben..." "(291. o.) Kisebb egységek nagyobbakká való összeolvadására sok történelmi és régészeti bizonyítékunk van. ..az ilyen egyesülések sosem úgy jöttek létre, hogy biztonságban élő kis társadalmak szabadon az egybeolvadás mellett döntöttek polgáraik boldogsága érdekében. A kis társadalmak vezetői ugyanolyan féltékenyen őrzik függetlenségüket és kiváltságaikat, mint a nagyoké." "(293. o.) ...a háború, vagy a háború veszélye, a legtöbb, vagy akár minden esetben kulcsszerepet játszott abban, hogy a társadalmak összeolvadtak."   IV. Öt fejezet alatt a Föld körül   IV.15 Yali népe   "(322. o.) ...hogyan magyarázható..., hogy a fehér angol gyarmatosítók... létrehoztak egy írástudó, élelmiszertermelő ipari társadalmat, néhány évtizeddel azt követően, hogy gyarmatosítottak egy kontinenst, amelyek lakói több mint 40000 év elteltével is írástudatlan, nomád vadászó-gyűjtögetők voltak?" "(323. o.) A fehér angol gyarmatosítók nem Ausztráliában hozták létre... ipari demokráciájukat, hanem annak minden elemét Ausztrálián kívülről importálták..."   IV.16 Hogyan lett Kína kínai?   "(326. o.) ...valaha Kína is sokszínű volt, ahogyan napjainkban is minden népesebb ország az. Kína csak abban különbözik, hogy az egységesítés ott sokkal korábban ment végbe." "(331. o.) ...Kína volt a világ egyik első központja a növénynemesítés és az állatok háziasítása terén." "(331. o.) ...az élelmiszertermelés Kínában is fokozatosan elvezetett a "civilizáció" egyéb jellegzetességeihez..." "(333. o.) ...aminek csúcspontja Kína politikai egyesítése volt..."   IV.17 Motorcsónak Polinéziába   "(340. o.) A hasonló nyelvek bősége a Fülöp-szigeteken és Indonéziában... azt a tényt tükrözi, hogy a szigetek soha nem mentek keresztül olyan politikai és kulturális egyesülésen, mint Kína." "(344. o.) A duplakivetős vitorlás kenu feltalálása az a technológiai áttörés, amely kiválthatta az ausztronéz terjeszkedést a kínai anyaország felől."   IV.18 A két félteke összecsap   "(355. o.) ...miért az európaiak jutottak el az amerikai őslakosok földjére és hódították meg, nem pedig fordítva?" "(358. o.) ...1492-ben az európai mezőgazdaság... átlagosan több kalóriát és fehérjét biztosított, mint az amerikai őslakosok mezőgazdasága." "(358. o.) A veszélyes baktériumok... különbsége a két földrészen... a haszonállatok különbségéből adódott. ...Eurázsia sok háziállatfajnak adott otthont, s így sok ilyen mikroorganizmust "tenyésztett" ki, míg az amerikai kontinensen mindkettőből kevés volt." "(368. o.) Eurázsia induló előnye... az, hogy az állatok, növények, gondolatok, a technológia és az emberek könnyebben juthattak el egyik területről a másikra..."   IV.19 Hogyan lett Afrika fekete?   "(403. o.) ...Afrika európai gyarmatosításának semmi köze sem volt az európai és az afrikai népek különbségeihez, ahogy azt a fehér rasszisták feltételezik."   Utószó - Az emberiség története természettudományos megközelítésének jövője   "(410. o.) ...a környezeti különbségeknek az említése... arra ösztönöz néhány történészt, hogy a sok dühöt kiváltó "földrajzi determinizmus" megjelölést használja. Úgy tűnik, ennek a kifejezésnek kellemetlen mellékjelentései vannak, például hogy az emberi találékonyság semmit nem számít, vagy hogy mi, emberek, passzív robotok vagyunk, akik... követik az éghajlat, a növény- és állatvilág által betáplált programot. ...ezek a félelmek alaptalanok. ...Minden emberi társadalomban vannak találékony emberek. ...arról van szó, hogy bizonyos környezetben több alapanyag és kedvezőbb feltételek találhatók a találmányok alkalmazásához, mint másutt."

 

Vissza az oldal elejére