A. B. Migdal: Az igazság keresése
1983 - 261 o.
 
 
 
"(11. o.) Ha elszánjuk magunkat, és végigjárjuk a kétkedések, megszámlálhatatlan ellenőrzések, hibák és váratlan megvilágosodások kínnal teli útját, az út végén, a csúcson jutalomképpen feltűnik a legszebb sejtésnél is százszor szebb igazság."
 
I. A megismerés tudományos módszere
 
"(15. o.) ...tudósok és a tudományos foglalkozású emberek közötti közlekedésben nem a szakkifejezések az igazi akadály, s mégcsak nem is a fogalmak bonyolultsága, hanem az, hogy eltérően ítélik meg a tények hihetőségét és másként fogják fel a tudomány feladatait és módszereit."
 
I.1. A sejtéstől az igazságig
 
I.1.1 "Ki érthetné, ki vagy, mi vagy?"
"(19. o.) ...a tudomány fejlődése nem szünteti meg a korábban meghatározott összefüggéseket, csak tisztázza alkalmazhatóságuk tartományát."
 
I.1.2 Tudomány = valóság szorozva kételkedéssel
I.1.3 "Szeretném hinni, de nincs rá alap"
I.1.4 Legendák születése
"(22. o.) A titokzatos, szokatlan iránti érdeklődés, a "csodavágyás" éppúgy hozzátartozik az ember természetéhez, mint a vonzódás a széphez.
"A legeslegszebb és legmélyebb érzés, amit az ember megélhet: a titokzatosság érzése" - mondta Einstein. ...sajnos a titokzatosságra való törekvés az oka a sok tudománytalan mendemondának."
"(27. o.) A babonák egyik forrása: a statisztika katasztrofális elferdítése, a sikeres esetekről szóló mendemondák szélsebesen terjednek, a sikertelenek ismeretlenek maradnak."
"(27. o.) A tudomány feladata: kiválasztani a legvalóságosabbnak ható magyarázatokat és ragaszkodni hozzájuk, míg a kísérletek ki nem kényszerítik az elvetésüket."
 
I.1.5 "Baj, ha a cipész cipót süt..."
 
I.2. Megkülönböztethető-e az igaz a hamistól
 
I.2.1 "A kételkedés nem kisebb élvezetet okoz nekem, mint a tudás."
I.2.2 "Hogy ne hágjuk át, hogy ne bántsuk meg, hogy ne romboljuk, hanem építsük..."
"(34. o.) A tudományban érvényes a "korrespondencia elve": az új elméletnek át kell mennie a régibe, ha a feltételek olyanok, amilyenek között a régi elméletet felállították."
(Korrespondencia = kapcsolat és megfelelés együtt.)
 
I.2.3 "A civilek katonai, sőt hadvezéri dolgokról szeretnek beszélni, a mérnökök pedig filozófiáról és politikai gazdaságtanról."
"(37. o.) Az igazság megállapításához tudományos kísérlet kell, vagyis szakemberek által végzett, reprodukálható eredményeket adó és más kutatók önálló munkáival megerősített kísérlet."
 
I.2.4 "Láttam az erdőben a rókát..."
I.2.5 Hogyan születnek az elméletek?
I.2.6 Irányválasztás
"(48. o.) ...a tudományos kutatás módszere dióhéjban: megfigyelés, kísérlet, valószerű feltételezések, hipotézisek, elmélet, kísérlet, pontosítás, az alkalmazhatóság határainak ellenőrzése, paradoxonok felbukkanása, elmélet, intuíció, ihlet, ugrás, új hipotézisek és új elmélet, és újabb kísérlet..."
"(48. o.) A tudományos módszer bírálói szeretnek történelmi példákat hozni a tévedésekre és recepteket adni, hogy lehetett volna azokat elkerülni. Egy régi odesszai mondás jut róluk az eszembe: "Ha én olyan okos lehetnék előre, mint az asszony szokott - utólag!""
 
II. A megismerés eszközei
 
"(49. o.) ...a természettudományokban olyan elvek fejlődtek ki és igazolódtak a gyakorlatban, amelyekkel elkerülhetők a hibák és gyorsabban lehet eredményre jutni."
 
II.1. A tyúk vagy a tojás?
 
II.1.1 Nem erőszakolni kell a természetet, hanem kérdezni
II.1.2 "Csak a teljesség szül világosságot, de az igazság a mélységben rejlik"
 
II.2. Tévedések
"(60. o.) Hogyan állapítsuk meg, mi áltudomány és mi tudomány, főleg, ha még nem véglegesített igazságokról van szó? ...Mi az áltudomány?"
 
II.2.1 "A nemtudás nem ok, a tudatlanság nem érv."
"(61. o.) Áltudomány, ha nem tudományos módszerekkel, főképpen megismételhetetlen, kétértelmű kísérletből következtetve vagy a bebizonyosodott tényeknek ellentmondó feltevéseket téve kísérelünk meg igazolni egy állítást."
 
II.2.2 "Nehéz elképzelni, hogy egy lovon egerek éljenek..."
II.2.3 "Cseled csalétke a való csukáját Megfogja..."
"(68. o.) Ami pedig az utóbbi időben igen elterjedt oktalan - például... repülő csészealjakról szóló - előadásokat illeti, az ismeretterjesztés pozitív programját kell velük szembeállítani. Az ezekre az előadásokra eljáró fiatalok kedvvel fognak komoly szakembereket hallgatni. Érdekes lesz azt hallaniuk, hogy egyetlen anyagi test sem képes akkora sebességgel és gyosulással mozogni, amekkorával néha a csészealjak elmozdulnak: erre csak egy fényfolt képes."
"(68. o.) A római jog egyik alapelve: "Az köteles bizonyítani, aki állít, s nem az, aki tagad." Nem kell bizonyítani, hogy nincs különös, szokatlan jelenség; bizonyítani azt kell, hogy létezik."
"(68. o.) A tudománynak az a feladata, hogy kiválassza a legkézenfekvőbb magyarázatokat és mindaddig kitartson mellettük, amíg a kísérlet vagy elmélet nem kényszeríti ki az elvetésüket."
 
III. A tudományos alkotás pszichológiájáról
 
III.1. Indíttatás a tudományos alkotásra
 
III.1.1 Érdeklődés, önkifejezés, bizonyításvágy
III.1.2 A csodálkozás képessége és a tudományos paradoxonok
III.1.3 A szépség érzete
 
III.2. Zátonyok
 
III.2.1 "Fontosabb, hogy hogyan gondolkodunk, mint az, hogy miről"
III.2.2 A "nagy felfedezés" jellemzői
III.2.3 Hiedelmek és legendák
III.2.4 Kell-e előre érteni?
"(85. o.) Van egy ördögi kör, amelyből látszólag lehetetlenség kijutni: világos megértés nélkül nem lehet tudományos munkát végezni, de világos megértésig csak a munka végére jutunk (bár még akkor sem mindig). Minden elvégzett munkában sikerül leküzdeni ezt az ellentmondást. Ez általában nem ugrásszerűen történik: a megértéssel halad előre a kutatás, az pedig mélyebb megértésre ad módot."
 
III.2.5 "Múzsák szolgálata nem tűr kapkodást..."
III.2.6 Hány angyal fér el egy tű hegyén?
"(88. o.) Van egy vitán felül álló feltétel a tudományos és tudománytalan kérdések szétválasztására. nemtudományos egy állítás, ha nincs lehetőség a legalább elvi ellenőrzésre."
 
III.2.7 "Adjátok meg a zseninek, ami neki jár!"
III.2.8 "Nem a szakáll teszi a filozófust"
 
III.3. Műhelytitkok
 
III.3.1 A világnak láthatatlan könnyek
"(96. o.) A tudatos megoldáskeresés a tudatalattinak feladatul adja, hogy egy adott körben keresse a megoldást. Az összegyűjtött ismeretekből és kivált a személyes tapasztalat fegyvertárából tudat alatt olyan fogalomkapcsolódások jelennek meg, amelyek haszonnal kecsegtetnek. Ezek a tudat ítélőszéke elé kerülnek és vagy megmaradnak - ha hasznosnak bizonyulnak -, vagy újból eltűnnek a homályban."
 
III.3.2 Megnyergelt fantázia
"(97. o.) Tudvalevő mennyire fontos a másnapi munka eredményessége szempontjából, hogy előző nap este egy kicsit már dolgozzunk. Szinte házi feladatot adunk tudatalattinknak, s másnap világos cselekvési programmal ébredünk."
"(98. o.) ...hogy a diákokat képessé tegyük a tudatos és intuitív erőfeszítések váltogatására, igen hasznosak az improvizációs előadások, ahol az előadó, a hallgatóság segítségével, megpróbál megoldani egy neki magának is új problémát, és megmutatja, ő hogyan fogna neki a munkának."
 
III.3.3 A tudományos munka stílusa
III.3.4 "Biztosra menő" és "kockázatos" munkák
III.3.5 A XX. század munkastílusa
III.3.6 A számítógépek szerepe
III.3.7 A józan ész
III.3.8 "Nem adok tanácsot, de azért azt mondom, hogy..."
III.3.9 Néha a hiba azonnal látszik
III.3.10 Logikai analízis
 
IV. A tudomány szépségéről
(Innentől tudománytörténeti és atomfizikai ismeretterjesztő munka.)
 
IV.1. A szépség keresése
 
IV.1.1 Algebra és harmónia
IV.1.2 A logikai szerkezetek szépségei
IV.1.3 Rejtett szépség
IV.1.4 Szimmetria
IV.1.5 A természet nem tűr hibátlan szimmetriát
IV.1.6 Átfogni az átfoghatatlant
 
IV.2. Szimmetrikus-e a tér?
 
IV.2.1 A megmaradási törvények következnek a tér és idő szimmetriáiból
IV.2.2 Miért van a szív baloldalt?
IV.2.3 A tükörszimmetria sérülése a gyenge kölcsönhatásokban
IV.2.4 Töltési-tükrözési szimmetria. Antivilágok
 
IV.3. Belső szimmetria
 
IV.3.1 Mértékinvariancia
IV.3.2 Az azonos részecskék megkülönböztethetetlensége
IV.3.3 Izotópszimmetria
IV.3.4 Ritkaság
 
IV.4. Egy szimmetria története
 
IV.4.1 A történet kezdete
IV.4.2 Kvarkok
IV.4.3 A kvarkokat ki kell színezni!
IV.4.4 A kvarkok nem élhetnek egymás nélkül
IV.4.5 A kvarkokat összeragasztó tér
IV.4.6 Az elfelejtett kincs
 
V. Hogyan dolgoznak a fizikusok?
 
V.1. A fizika feladatai
 
V.1.1 Kísérletezők és elméletiek
V.1.2 Fizika és matematika
V.1.3 A fejlődés útjai
 
V.2. Hogyan keletkezett a kvantumelmélet?
 
V.2.1 A kvantumkorszak kezdete
V.2.2 Részecske vagy hullám?
V.2.3 Niels Bohr posztulátumai
V.2.4 De Broglie sejtése
V.2.5 A kvantummechanika
V.2.6 Hely vagy sebesség?
V.2.7 A hullámfüggvény fizikai jelentése
V.2.8 Sérül-e az oksági elv?
V.2.9 A részecske állapotát megváltoztathatjuk anélkül, hogy hozzáérnénk?
V.2.10 "Meg lehet igazítani, de csak rosszabb lesz..."
 
V.3. Számítások számolás nélkül
 
V.3.1 Dimenzióvizsgálat
V.3.2 Általánosított oszcillátor
V.3.3 Hogyan találjuk ki a megoldást?
V.3.4 Az elektrodinamika korrekciói erős terekben
 
V.4. Részecskék és terek kvantumelmélete
 
V.4.1 Az atom kvantálása
V.4.2 A forgás kvantálása
V.4.3 Kvantumoszcillátor
V.4.4 A tér kvantálása
 
VI. Vákuum, atommagok, csillagok
 
VI.1. Hogyan épül fel a vákuum?
 
VI.1.1 Lehet-e taszítani érintés nélkül?
VI.1.2 A vákuum elektromágneses tulajdonságai
VI.1.3 Meghalt az éter - éljen az éter!
VI.1.4 Vákuumterek kvantummechanikája
VI.1.5 Részecskezáporok
VI.1.6 A geometria remegése
 
VI.2. A vákuum instabilitása és a maganyag szokatlan állapotai
 
VI.2.1 Fázismenetek
VI.2.2 A vákuum fázismenetei
VI.2.3 Pionkondenzáció
VI.2.4 A nagysűrűségű maganyag instabilitása
VI.2.5 Pion szabadsági fok
VI.2.6 Szupersűrű magok és neutronmagok esetleges létezése
VI.2.7 Az anomális magok keresésének útjai
 
VI.3. A neutroncsillagok sorsa
 
VI.3.1 Száz milliárd napnál is fényesebben
VI.3.2 A neutronfolyadék
VI.3.3 A pulzárok felfedezése
VI.3.4 A pulzárok: neutroncsillagok
VI.3.5 Pionkondenzáció neutronfolyadékban
VI.3.6 Fekete lyukak
VI.3.7 Kvarkcsillagok
 
Szakszótár
 
 
Vissza az oldal elejére