Sós Vilmos: Modern igazságelméletek

Sós Vilmos: Modern igazságelméletek - Filozófiai-logikai elemzés 1978 - 242 o.

I. Bevezetés

I.1. Ismeretelméleti előfeltevések
"(6. o.) ...az igazság fogalmának nincs egyértelmű jelentése, bármely szóhasználat mellett és ellen - csaknem egyforma súllyal - felhozhatók helytálló érvek."

I.2. Miről szól az igazságelmélet?
"(14. o.) Meg kell különböztetnünk egymástól két kérdéscsoportot...:
1. milyen különböző definíciók, elképzelések, elméletek vannak az igazságról, és
2. milyen célra szolgál az igazságfogalom az ismeretelméletben?
Az 1-re adott válasz függ a 2-re adott választól... Az első kérdésre adott válasz voltaképpen az "igazság" terminus intenziójának (jelentésének), a második kérdésre adott válasz pedig a terminus extenziójának (a fogalom tartományának) a megadását jelenti."
"(14. o.) Az igazság terminus jelentése attól is függ, hogy mire vonatkozik, mit jellemzünk, mit akarunk kiemelni vele. ...választanunk kell, hogy mire kívánjuk alkalmazni, s csak ezután választhatjuk meg a használt jelentések közül kiindulópontunkat."
"(15. o.) Az igazságfogalom tartalmára vonatkozóan... Az elméleteket... két csoportba soroljuk:
1. ...három fő rivális igazságelmélet: a korrespondenciaelmélet, a koherenciaelmélet és a pragmatizmus. Ezeket rendszerint egymás tagadásának tekintik...
2. ...amelyek a fenti három elmélet közül nemcsak az egyikbe sorolhatók, valamint azok, amelyeknek egy-egy változata ugyan csak az egyikbe sorolható be, különböző változataik azonban nem egy és ugyanazon elmélethez tartoznak (például a redundanciaelmélet)..."

I.3. Milyen problémákat tárgyalunk
"(18. o.) Valamely fogalom definíciója nem hamis vagy igaz, hanem alkalmas vagy alkalmatlan eszköz egy elméleti rendszeren belül valamilyen valóság- vagy tudásterület racionális modellezéséhez."
"(19. o.) ...a filozófus sem teheti egyértelművé azokat a fogalmakat, amelyeket a köznapi nyelvben nem egyértelműen használnak, de választani tud és választania kell különböző használataik között. A tudományos fogalomhasználat így egyértelműbb és pontosabb lehet a köznapinál, de csakis az utóbbinak a szóhasználatán alapulhat."
"(20. o.) A fundamentumprobléma lényege így foglalható össze: Van-e olyan szilárd alapja az emberi tudásnak, amelyet nem illethet kétely, és amelyre éppen ezért egész tudásunk alapozható?"
"(22. o.) Tudásunknak van fundamentuma, de ezt nem bizonyosfajta ismeretek alkotják... Ismereteink fundamentumának formális kritériumai is vannak, amelyek az ismeretek megszerzésének hogyanjában, általános módszerében keresendők."
"(22. o.) A tudomány különböző területein különböző az ismeretek, állítások és elméletek megbízhatóságának mértéke... Nehezen vitatható, hogy a matematikát... rendkívül megbízhatónak, sőt, bizonyos értelemben elvileg kétségbevonhatatlannak tartják."

II. Az igazságfogalom extenziója

II.1. Az igazság értékfogalom
"(25. o.) Az igazság... mindenekelőtt érték. ...Azt kell megmagyarázni, miért célszerű értéknek tekinteni az igazságot. ...Az emberek az igazság kutatását, az igaz ismeretek megszerzését és kimondását hosszú távon hasznosnak, társadalmilag értékesnek tartották és tartják."
"(27. o.) A megbízhatóbb ismeretek... azt fejezik ki, hogy az emberi cselekvés szándékolt eredményei segítségükkel jobban, könnyebben elérhetők, mint a kevésbé megbízhatókkal."
"(27. o.) Az ismeret ebben a felfogásban egyfajta tevékenységnek... meghatározott információkat nyelvi-logikai eszközökkel rögzítő eredménye."
"(28. o.) Az igazság extenzióját tehát az általánosan társadalmi értéknek tekintett és megbízhatónak tartott, elfogadott és vallott ismeretek, állítások alkotják."

II.2. A redundanciaelmélet
"(30. o.) ...A redundanciaelméletben az "igazság" terminus nem az ismeretekre... vonatkozik, hanem az ismereteket kifejező nyelvi formák helyes lingvisztikai használatára és a használati szabályokat kifejező mondatok analitikus voltának értelmezésére."

II.3. A szélsőséges leképezéselmélet
"(32. o.) A visszatükrözéselmélet két legfontosabb állítása a következő:
1. a megismerés tárgya objektív, azaz a tudaton kívül és attól függetlenül létezik;
2. az érzeteink külső forrását alkotó tárgyat a megismerő értelem lemásolja, tükrözi.
A megismerés az "objektíve létező valóság szubjektív tükröződése a megismerő elméjében. Az igazság (vagyis az igaz ítélet) hű - legalábbis bizonyos határokon belül - a valóságnak, olyan ítélet, amely megfelel a valóságnak" (A. Schaff) ...A valóságnak való megfelelést igaznak, a meg nem felelést hamisnak mondjuk."
"(36. o.) Ebben a felfogásban az ismeretek elvont célok és nem az emberi célkitűző tevékenység eszközei, az igazság eszmény, és nem rendelkezik tudományos orientatív funkcióval. A meglevő ismeretek nem igazak vagy hamisak, hanem az igazság felé törekvők."

III. Az igazságfogalom intenziója (jelentése)

III.0. Az ismeretek megbízhatóságának kritériuma
"(37. o.) Az ismeretek az emberi orientációs tevékenység során nyert információkat rögzítik és fejezik ki."
"(37. o.) Az ismeretek többnyire nyelvi-logikai szerkezetű állításokban fogalmazódnak meg, s így rögzítődnek."

III.1. Az érvényességprobléma (A koherenciaelmélet)
"(40. o.) ...lehetnek abszolút megbízható ismeretek: a verifikálható állítások. Ezzel foglalkozik a verifikációs elmélet. ...Carnap: "Egy mondat akkor és csak akkor értelmes, ha verifikálható, és jelentése verifikációjának módjával egyezik meg." ...egy állítás akkor értelmes, ha igazsága a logikai dedukció értelmében levezethető véges sok empirikus állításból."
"(41. o.) A megbízható ismeretek az ún. érvényes állítások. Ez az igazság koherenciaelmélete."
"(43. o.) Érvényes az az állítás, amelyik az adott nyelvben az adott nyelv szabályai szerint levezethető, azaz amelyik következmény. Érvénytelen, azaz hamis akkor lesz egy állítás, ha az adott nyelvben az adott szabályok szerint nem következmény, azaz ha az adott nyelvben nincs levezetése."
"(44. o.) Egy állításnak ahhoz, hogy igaz legyen, érvényes voltán túl még koherensnek is kell lennie a többi állítással. De mit jelent az, hogy egy nyelv valamely állítása koherens a nyelv egy másik állításával?... Csak annyit jelenthet, hogy nem mond ellent neki, azaz nem tagadása annak."
"(45. o.) Nem lehet, hogy egy állítás és ugyanennek az állításnak a tagadása egy adott, szintaktikailag helyesen konstruált nyelvben következményként előfordulhasson. "Az állítás (vagy mondat) koherens" kijelentés csupán annyit jelent, hogy az állítás (vagy mondat) egy szintaktikailag helyesen konstruált nyelv állítása (mondata).
A koherenciaprobléma így azonos a precízebb értelmű konzisztenciaproblémával. A konzisztenciakövetelmény viszont már egyértelműen állítás- vagy mondatrendszerekre van kimondva. ...X állítás vagy mondat megbízható, ha kimutatható, melyik nyelvhez tartozik és bizonyítható, hogy az adott nyelv konzisztens, és benne X érvényes állítás vagy mondat."
"(46. o.) A konzisztencia igazságkritériumként való felfogása azonban nagyon erős követelmény. Azt jelenti, hogy bizonyítani kell a szóban forgó állításrendszer konzisztens voltát... Nem arról van szó, hogy nem találunk, hanem arról, hogy nem is találhatunk két egymásnak ellentmondó állítást."
"(47. o.) A természettudományos állítások rendszere nem alkot formális vagy teljes egészében formalizálható nyelvet, sőt, nem lehet teljes egészében mesterséges nyelv sem. Ilyenformán a természettudományos állításokra vonatkozóan lehetetlen bizonyítani a nyelvi rendszer konzisztenciáját. ...a koherenciaelmélet alkalmatlan eszköznek bizonyul az igazságkritérium megadására."

III.2. A pragmatista változat
"(48. o.) ...szinte az egész irányzatot abban a mondatban szokták összefoglalni, hogy igaz az, ami az egyén számára hasznos. "Egy ítélet igazságának kizárólagos kritériuma az ítélet praktikus használhatósága mint posztulátum." (A. O. Lovejoy) E posztulált igazságot kivéve nincs általános igazság."
"(51. o.) Miért tekintjük igaznak azt a kijelentést, amelyik szerint valaki bizonyos kijelentésben szilárdan hisz? Miért nem mondjuk azt, hogy ez a másodlagos kijelentés objektív értelemben igaz? Ha pedig ezt nem akarjuk kijelenteni, akkor az elméletben lesz egy kivétel, és ha van egy kivétel, miért ne lehetne több is..."
"(52. o.) ...ha azt mondjuk, hiszünk egy kijelentést, akkor ez nem azonos azzal, hogy igaznak is tartjuk ezt a kijelentést."
"(55. o.) Azért preferáljuk a tudományos módszert, mert ez felel meg legjobban a "társadalmi szükségleteknek". Az általánosan elfogadott hipotézisek megegyeznek az összes elfogadott experimentális tényekkel. Így az igazságot úgy definiálhatják, mint ami uralkodik, és a valóság az igazság korrelátuma."
"(56. o.) ...Pierce...: "Azt a véleményt értjük igazságon, amelynek az a sorsa, hogy végül minden kutató elfogadja, és e vélemény tárgyát nevezzük valóságosnak." Az általános fogalmakkal leírható dolgok törvényeknek alávetettek. Ám nincs biztosíték arra, hogy tetszőleges kérdésben egy közösségnek változatlan marad a véleménye... Egy kijelentés jövőbeni akceptálhatósága lesz a végső kritérium... azokat a kijelentéseket tekinti igaznak, amelyeket mindannyian elfogadnánk, ha kutatásainkat az eszményi határig folytathatnánk."
"(57. o.) ...a tények megbüntetnek. A világ úgy van megszerkesztve, hogy csak a nyilvánosan ellenőrizhető jelenségek bázisán... érhetem el, hogy predikcióim sikert eredményezzenek."
"(58. o.) ...William James...: "Igazak azok az eszmék, amelyeket képesek vagyunk asszimilálni, megerősíteni, igazolni. Hamisak azok, amelyekkel nem tudjuk ezt megtenni... Egy eszme igazsága nem az eszmében rejlő állandó tulajdonság. Az eszme igazzá válik, az eszmények teszik igazzá. Az eszme igazsága ténylegesen egy esemény, egy folyamat, mégpedig egy önmagát verifikáló folyamat, magának az eszmének a verifikálása... Az igazság - igen röviden - csupán gondolkodásmódunk célszerűsége, hasznossága, ahogyan a helyes csupán viselkedésmódunk hasznossága.""
"(64. o.) A pragmatista felfogásban... az ismeret igazsága vagy hamissága - mint Dewey hangsúlyozza - az elképzelt vagy tapasztalt következményekre vonatkozik. Az ismeret igazsága a jövő része. Igazság nincs, csak lesz."
"(66. o.) A pragmatizmust nem az érdekli, hogy adott körülmények között miként választ az egyén az orientációs értékekből, hanem - minthogy mindenkinek van saját értékrendszere - azt kutatja, miként lehet ezt összeegyeztetni mások értékrendszerével anélkül, hogy a tények megbüntetnék őket."

III.3. A korrespondenciaelméletek (A megfelelési elméletek)
"(68. o.) A megfelelési elméletek egyik típusa az igazságot tulajdonságnak, másik típusa pedig relációnak tartja."
"(69. o.) ...az igazság tulajdonságként való felfogása paradoxonra, részben üres tautológiára vezet."

III.3.A. AZ ÉSZLELÉSRE ALAPOZÓ KORRESPONDENCIA
"(72. o.) ...az azonosságelmélet szerint az észleletek, sőt, a gondolatok is azonosak az agy meghatározott állapotaival vagy folyamataival."

III.3.B. KOGNITÍV KORRESPONDENCIA
a) Kijelentés és valóság
"(86. o.) A kijelentés az igazság vagy a hamisság hordozója."
"(88. o.) Nem állíthatjuk, hogy egy mondatnak és a szavaknak a jelentése vagy értelme igaz lenne... Ha tehát a szavak jelentései nem a kijelentés alkotórészei, akkor mikből áll a kijelentés? ...A megfelelési elmélet hívei közül éppen ezért sokan elvetik azt az álláspontot, amely szerint a kijelentés mint objektív entitás az igazság hordozója."
b) Állítás és valóság
"(99. o.) Az emberek akkor állítják ugyanazt, ...amikor az általuk használt szavak és mondatok az adott szituációkban olyanok, hogy logikai értelemben mindannyiuknak, de csakis együtt, vagy igaz, vagy hamis állítást kell tenniök."
"(102. o.) ...Karl Popper...: "A tények a valóság és a nyelv valamilyen közös termékei, a tény a deskriptív állítások által rögzített valóság." ...pontosabb azt mondani, hogy nem a tényállás létezett, hanem egy fizikai esemény, mert az események természeti folytonosságából még nem különültek el tények vagy tényállások, és ténnyé csak akkor változott, amikor az adott eseményt vagy eseményeket leíró teoretikus magyarázat valamiképpen rögzítette."
"(105. o.) Most válaszolhatunk arra a korábban feltett kérdésre, hogy miért csupán a dolgok és az események tartoznak a világhoz, és miért nem tartozhatnak oda a tények és a szituációk... A korrespondenciaelmélet fő hibája... hogy hibásan értelmezi az állítás és a tény közötti relációt, mintha az a világban levő események és dolgok... közötti viszony lenne."

III.4. Összefoglalás
"(115. o.) A korrespondenciaelmélet elfogadása vagy elvetése nem von maga után közvetlen világnézeti következményeket..."

IV. Megadható-e általános igazságkritérium?

"(117. o.) Ha a megismerést valóban tevékenységformának tekintjük, akkor a megkülönböztetésnek talán a legfontosabb alapját is abban kell keresnünk, hogy milyen és mekkora az ismeretek információs-orientatív értéke, milyen ismeretekre építhetünk tevékenységünk során, milyen ismeretek alapján dönthetünk... valamely tevékenységforma, cselekedetsor mellett vagy ellen... Ha az ismeret megbízható, akkor... igaznak nevezzük, pontosabban, a megbízható állítást... nevezzük igaznak."

IV.1. Az ismeretek fundamentuma az igazság
"(120. o.) Ha a fundamentumproblémát úgy fogalmazzuk meg, hogy van-e olyan szilárd alapja az emberi tudásnak, amelyet nem illethet kétely, s amelyre éppen ezért egész tudásunk alapozható, akkor ez már mindenképpen összefügg az igazság kérdésével, jóllehet nem azonos vele... Nem lehet egy állítás igazságáról beszélni anélkül, hogy ne ismernénk el a fundamentumprobléma pozitív megoldásának lehetőségét."
"(150. o.) Elkerülhetetlen tehát, hogy a tudás fundamentumába beletartozzanak azok az eljárások, amelyeket bizonyos értelemben végső kognitív evidenciáknak tekinthetünk."

IV.2. Az igazság szemantikai koncepciója
"(163. o.) ...az arisztotelészi koncepció így hangzik: "Valamely mondat igazsága a valósággal való megegyezés" (Tarski)"
"(164. o.) ...a szemantika nyelvi kifejezések és tárgyak... közötti bizonyos viszonyokkal foglalkozik..."
"(167. o.) Szemantikailag sem a formalizált, sem a köznapi nyelv nem zárt."
"(168. o.) ...eljutottunk az igazság definíciójához: valamely mondat igaz, ha minden tárgy kielégíti, különben hamis... A definícióból néhány logikai törvény is levezethető, például az ellentmondás... törvénye. Továbbá, az igazság fogalma nem esik egybe a levezethetőség fogalmával, minden levezethető mondat igaz lesz ugyan, de nem minden igaz mondat lesz levezethető is. S végül minden ilyen nyelvrendszer konzisztens lesz, de nem lesz teljes."
"(169. o.) ...ha állítjuk vagy tagadjuk azt a mondatot, hogy "a hó fehér", akkor állítjuk vagy tagadjuk azt a vele korrelált mondatot is, hogy "a 'hó fehér' mondat igaz". Valójában ez a szemantikai koncepció lényege."
"(170. o.) A szemantikai definíció a köznapi állítások igazságának kritériumát teszi egyértelművé és pontosabbá."
"(170. o.) ...a köznapi szférában a szemantikai konvenciók betartása rendszerint elegendő az állítások igazságához... a nyelvi-szemantikai konvenciók akkor teljesülnek, ha helyesen sajátították el a nyelvet, és az adott szituáció megfogalmazására szemantikailag helyesen megalkotott mondatokat használnak."
"(171. o.) A tudományban a legegyszerűbb állítások igazsága sem adódik abból, hogy a szóban forgó nyelvet helyesen használják."
"(185. o.) ...valamely koncepció általánosan elfogadott volta korántsem jelenti a koncepció azonos értelmezését."

IV.3. Általános igazságkritérium nem lehetséges - A metaállítások inkommenzurabilitása
"(187. o.) A tudományos tevékenység szerkezete és nyelve nem független a köznapi tevékenység szerkezetétől és nyelvétől, sőt, nem lehet meg nélküle, felhasználja azt, épít rá."
"(202. o.) Az "igaznak lenni" és az "igaznak tartani" szoros összefüggése a tudományos állítások esetében lehetetlenné teszi, hogy a szemantikai kritériumot általános igazságkritériumként fogadjuk el. ...a tudományban az állítások igazsága nagymértékben függ attól az elméleti konceptuális sémától, amelyben az állítás megfogalmazódott."

IV.4. Összefoglalás
"(204. o.) Az állítások igazságának megállapításához nem találtunk és nem is találhatunk általános igazságkritériumot. ...valamennyi állítás igazsága elvileg megállapítható. Az elvi megállapíthatóság azonban nem feltételezi egy általános igazságkritérium létét."

V. Az igazságfogalom a matematikában

V.1. A matematika és a világ
"(208. o.) Ha a filozófust valami érdekli a matematikából, és ha egyáltalán van valami, amihez hozzászólhat, akkor ez az a kérdés, hogy integrálható-e valamiképpen a matemetika az emberi tudás egészébe, és ha igen, milyen szerepet játszik abban. ...tartalmaznak-e a világról szóló ismereteket ezek az állítások? Ez a matematika és a valóság viszonyának hagyományos kérdése."
A témához illő hivatkozások a könyvből:
Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról
Rényi Alfréd: Levelek a valószínűségről
Altrichter Ferenc: A matematika néhány filozófiai kérdéséről
"(214. o.) Annak, hogy a matematika analitikus állításait abszolút kétségbevonhatatlannak tartjuk, az az ára, hogy nem adnak ténybeli információkat, nincs empirikus tartalmuk, nincsenek "ténybeli következményeik". ...elvetjük azt a felfogást, hogy a matematika a legáltalánosabb empirikus tudomány."

V.2. A matematika rivális értelmezései

V.2.A. A LOGICIZMUS
"(216. o.) A filozófusok nagy többségénél mindmáig a logicista irányzat az uralkodó."
"(218. o.) A logika kívülről jött a matematikába, mégpedig az eleata filozófiából, és semmiképpen sem fordítva."
"(221. o.) A logicizmus egész hibája és nehézsége abban rejlik, hogy a matemetikai tételek bizonyossága nem lesz érthető attól, hogy azt mondjuk: ez alkalmazott logika."
"(223. o.) A logicizmus azt vallja, hogy a matematika természete szerint a logika egyik ága, és levezethető abból a következő értelemben: valamennyi matematikai, azaz aritmetikai, algebrai, analitikus fogalom definiálható tisztán logikai fogalmakkal, és minden matematikai tétel levezethető ezekből a definíciókból a logikai alapelvek révén..."
"(224. o.) A logicizmus egyik legfőbb nehézsége abból adódik, hogy az aritmetika és a halmazelmélet némely tételét nem bizonyíthatjuk az ismert logikai alaptételekkel, hanem bizonyításukhoz szükséges még az ún. kiválasztási és a végtelenségi axióma is."

V.2.B. AZ INTUICIONIZMUS
"(229. o.) Az intuicionista szerint a matematika nem más, mint elméjének természetes függvénye, terméke."
"(230. o.) A matematikai konstrukciónak nincs szüksége logikai megalapozásra, mert közvetlenül az elméből származik, eredményei tiszták, alapja önmaga, sőt, a logika csak része a matematikának."
"(230. o.) A. Heyting: "A matematikai gondolkodás jellegzetessége, hogy nem szolgáltat igazságot a külső világról...""

V.2.C. A FORMALIZMUS
"(235. o.) A formális felfogás bizonyításelmélete mindig a következő sémát követi: van a klasszikus matematika valamely fejezete vagy egy elmélet, azután van egy formális rendszer, amely a maga eszközeivel leírja ezt az elméletet, és végül van az e formális rendszerről szóló bizonyításelmélet vagy metaelmélet."
"(236. o.) ...a formalista matematika középpontjában mindig is a formális rendszer ellentmondásmentességének bizonyítása, azaz a rendszer megbízhatóságának igazolása állt."
"(236. o.) Gödel 1931-ben... minden "valamire való" formális rendszerben, amelyben hamis formulát nem lehet levezetni, létezik olyan formula, amely bár igaz, de nem levezethető..."
"(237. o.) Gödel eredményei... bebizonyítottak két alapvető dolgot. Az egyik az, hogy a matematikában elfogadott egzakt módszerekkel bizonyos matematikai tételek se nem bizonyíthatók, se nem cáfolhatók, vagyis eldönthetetlen matematikai tételek... tisztán matematikai eszközökkel sohasem lehet bizonyosságot szerezni arról, hogy a matematika nem tartalmaz ellentmondást..."
"(238. o.) Ha a matematika axiomatizált rendszerei ellentmondásmentesek, akkor a bennük foglalt állítások igazsága definiálható formális eszközökkel."
"(238. o.) A matematikában... az érvényes állítást tekintjük igaz állításnak, a matemetikai állítás megbízhatóságát így érvényessége jelenti."
"(239. o.) A rendszer ellentmondásmentességére azért van szükség, mert bizonyítható, hogy ha a rendszerben két egymásnak ellentmondó állítás érvényes, akkor bármi levezethető."
"(242. o.) A kutatásban minden tudósnak magának kell vállalnia a kozkázatot..., hogy érdemes-e az általa kijelölt problémával... foglalkozni. A tudományban a zsákutcák sem károsak, mert elősegíthetik, hogy mások ne ezen az úton haladjanak. Ezzel szemben gyakran voltunk tanúi annak, hogy egy adott korban zsákutcát jelentő probléma kutatása, miután ismét elővették, új kutatási területeket és alternatívákat nyitott."

Vissza az oldal elejére