Sissela Bok: A hazugság - A köz- és magánélet válaszútjai 1978 - 429 o.

 

Bevezetés "(15. o.) ...jóllehet kevés olyan erkölcsi döntés van, amely közönségesebb és egyben problematikusabb lenne, mint az, amely a megtévesztés legkülönfélébb formáit illeti, korunkban mégsem elemezte szinte senki sem ezt a problémát."   I. Elérhető-e a "teljes igazság"?   I.1 A "teljes igazság" "(23. o.) ...A teljes igazság persze valóban elérhetetlen. Ennek azonban édeskevés köze van ahhoz a választásunkhoz, hogy hazudjunk-e vagy őszintén beszéljünk, mit mondjunk, s mit hallgassunk el... Éppen abban rejlik arrogancia, ha valaki ellentmondást nem tűrve leszól mindent, ami nem a "teljes igazság"... talán azért vonakodunk megküzdeni a megtévesztéssel, mert örökösen az igazság fennkölt gondolatával foglalkozunk.   I.2 Igazság és őszinteség "(25. o.) Azt az erkölcsi kérdést, hogy valaki hazudik-e vagy sem, nem oldottuk meg azzal, ha megállapítjuk, vajon igaz-e vagy hamis, amit állít. A kérdés megoldásához tudnunk kell, hogy vajon az illető félrevezetni szándékozott-e kijelentésével. ...az igazság és az őszinteség éppoly kevéssé azonos egymással, mint a hamisság és az őszintétlenség." "(33. o.) ...a maguk hazugságait igazolni kívánók visszaélnek a szkepticizmussal, teljesen hamis érvethasználnak. Ez így szól: lévén, hogy soha semmiről nem tudhatjuk, igaz-e vagy hamis, ha jó okunk van hazudni, mit sem számít, hogy hazudunk-e vagy sem." "(35. o.) Igen gyakran kiegészítik egy másik érvvel is: Minthogy végtelen sok a fokozat a között, ami őszinte és ami megtévesztő, nem lehetséges megvonni közöttük a határt; ennélfogva mindenkinek azt kell tennie, amit más okokból a legjobbnak tart." "(36. o.) Igenis meghaladható az a felfogás, hogy az ismeretelméletnek valamiképpen elsőbbsége volna az etikával szemben. A kettő egymásra van utalva, de egyikük sem követelhet magának elsőbbséget."   I.3 A szándékos megtévesztés és a hazugság meghatározása "(36. o.) Ha szándékosan meg akarunk téveszteni másokat, közlésünknek az a célja, hogy félrevezessük őket, azaz hogy elhitessünk velük valamit, amit mi magunk nem hiszünk." "(37. o.) A megtévesztés tehát szélesebb kategória, melybe a hazugság is beletartozik." "(39. o.) ...semlegesebb és ennyiben szélesebb hazugságdefiníciót fogok használni: kijelentés formájú, szándékosan megtévesztő közlés."   II. Őszinteség, csalás, bizalom   II.1 Hazugság és választás "(45. o.) ...a megtévesztésben rejlő kényszerítő elem és az a tény, hogy oly sebezhetők vagyunk általa, súgja meg nekünk, hogy az őszinteségnek alapvető szerepe van. Persze gyakorolhatjuk a megtévesztést - ugyanúgy, ahogy az erőszakot is - önvédelemként puszta életünk védelmében. Lehet azután egészen jelentéktelen is, mint az ártatlan hazugságok esetében. Az erőszak és a rombolás olyan lehetőségeit rejti azonban magában, hogy a társadalom aligha funkcionálhat szóban és tettben megnyilvánuló őszinteség nélkül." "(47. o.) A hazugságok kizárhatnak vagy elhomályosíthatnak számba jövő alternatívákat... Időnként azt a hitet keltik, hogy több alternatívánk van, mint valóságban; máskor meg azt eredményezhetik, hogy megalapozatlanul meginog a bizalmunk a legjobb alternatívában. Hasonlóképpen a sikeres megtévesztések döntően megváltoztathatják egy adott cselekvés ráfordítása és haszna közötti arányt illető becslésünket." "(48. o.) ...a megtévesztés befolyásolhatja annak a bizonytalanságnak a fokát, amelynek jegyében választásainkra tekintünk. A megtévesztés egy szituációt hamisan bizonyossá, s éppígy hamisan bizonytalanná tehet. Hatással lehet a kívánt célokra, a lehetségesnek tekintett alternatívákra, a kockázat és haszon felmérésére. A bizonyosság dimenziójának effajta manipulálása az egyik legfőbb útja annak, hogy hatalmat nyerjünk a megtévesztettek választásai felett."   II.2 A megtévesztett perspektívája "(51. o.) ...a megtévesztés kényszerítő lehet. Ha sikeres, hatalmat adhat a megtévesztőnek, olyan hatalmat, melyről azok, akik a hazugságok következményeitől szenvednek, nem szeretnének lemondani. Ebből a perspektívából világos, milyen ésszerűtlen lenne ezt a jogot fenntartani még azok között az igen korlátozott körülmények között is, amikor a hazugok azt állítják, hogy jó okuk van a hazugságra."   II.3 A hazug perspektívája "(53. o.) A hazugok, akárcsak azok, akiket megtévesztenek, arra törekszenek, hogy ne legyenek megtévesztve. A hazugság választásának jogát szeretnék fenntartani a maguk számára, ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy mások feltétel nélkül tisztességesek legyenek." "(58. o.) Ahogy terjednek a hazugságok... kárt szenved a bizalom. A bizalom azonban úgy tartozik társadalmi javaink közé, mint a levegő, melyet szívunk, vagy a víz, amelyet iszunk. Ha meginog, a közösség mint egész szenved miatta; ha megsemmisül, társadalmak alapjai rendülnek meg és társadalmak omlanak össze." "(60. o.) ...Machiavelli magabiztos, individualista felfogása...: "Az emberek olyan együgyűek és annyira a pillanatnyi szükség irányítja magatartásukat, hogy aki csalni akar, mindig talál valakit, akit becsaphat és megtéveszthet.""   II.4 Eltérő perspektívák "(61. o.) ...arra kell törekednünk, hogy a cselekedeteket ne csak mint szubjektum és cselekvő éljük át, hanem mint objektum, egyes esetekben mint áldozat is." "(62. o.) Al-Gazáli iszlám misztikus: ...Ha tudni akarod, mennyire piszkos dolog a magad hazugsága, vedd szemügyre valaki másnak a hazugságát és azt, hogy mennyire menekülsz előle és mennyire megveted azt az embert, aki hazudik és mennyire piszkosnak tartod azt, amit közöl. Tedd ugyanezt a saját bűneid vonatkozásában is, mert a saját bűneid piszkosságára nem saját eseted derít fényt, hanem a másoké.""   II.5 Az igazmondás elve "(65. o.) ...bármely olyan szituációban, melyben a hazugság lehetséges választás, először keresnünk kell az őszinte alternatívát. Ha úgy tűnik, hogy a hazugság és az őszinte kijelentés azonos eredményre vezetne... nem szabad hazudnunk."   III. Sohase hazudjunk?   III.1 Minden hazugság elvetése III.2 A kötelesség konfliktusai III.3 Vallásos tilalmak   IV. A következmények felmérése   IV.1 A következmények szerepe IV.2 Rendszerek   V. Bagatell hazugságok   V.1 Ártalmatlan hazugságok V.2 Placebók V.3 Ajánlólevelek V.4 Őszinteség, de milyen áron?   VI. Mentségek   VI.1 A mentségek típusai VI.2 A kár elkerülése VI.3 Haszonteremtés VI.4 Méltányosság VI.5 Igazmondás "(153. o.) A legszélsőségesebb olyan törekvés, hogy megtévesztés által igazibb képet alakítsanak ki, olyan hazugságra vezet, melynek az a feladata, hogy semmissé tegye egy másik hazugság hatását... Bizonyára ebben a szellemben mondanak hazugságokat az embereknekazért, hogy meggyőzzék őket bizonyos politikai vagy vallási hittételekről. Az a meggyőződés, hogy maga a hittétel igaz s üdvös azoknak, akik megtértek hozzá, látszólag menti a hazugságot, melyet azért mondtak, hogy elősegítsék az illető megtérését." VI.6 Mennyire meggyőző?   VII. Az igazolás   VII.1 Igazolás és nyilvánosság "(160. o.) Hogyan választhatjuk ki tehát az igazolható hazugságokat mindazok közül, melyeket elkövetőik jórészt megbocsáthatónak tartanak? Tételezzük fel továbbra is, hogy egyértelmű hazugságokról van szó, szándékos megtévesztési kísérletekről..." "(163. o.) A nyilvánosság próbája arra kérdez rá, hogyha egyáltalában vannak ilyenek, melyek azok a hazugságok, amelyek képesek igazolni magukat az ésszerű lények előtt... Bele kell helyezkedniük azoknak a perspektívájába, akiket döntéseinkérintenek, és fel kell tennünk megunknak a kérdést, miként reagálnánk, ha az általunk eltervezett hazugságokat nekünk mondanák."   VII.2 Az igazolás szintjei VII.3 Óvatosság és kockázatvállalás   VIII. Hazugságok válsághelyzetben   VIII.1 Akut válság VIII.2 Ha fennmaradásunkat elhúzódó veszély fenyegeti VIII.3 A határok megvonása VIII.4 A megtévesztő gyakorlatok elterjedésének veszélye   IX. Hazugoknak szóló hazugságok   IX.1 Hazudni azért, hogy leleplezzük a hazugot IX.2 Szemet szemért IX.3 Kölcsönös megtévesztés   X. Az ellenségnek szóló hazugságok   X.1 Csak azt kapja, amit megérdemel "(233. o.) ...azok, akik abból a meggyőződésből hazudnak, hogy az igazságosság megengedi ezt, nem veszik tekintetbe, hogy a hazugság hatással van rájuk is mint cselekvőkre, másokra, akiket érinthet, és az általános bizalomra is."   X.2 A kárelhárítás X.3 Játékszabályok   XI. A hasonszőrűeket és ügyfeleket védelmező hazugságok   XI.1 Bizalmasság XI.2 Hűség a kollégákhoz XI.3 Hűség az ügyfélhez   XII. Hazugság a közjó érdekében   XII.1 A nemes hazugság XII.2 A politikai megtévesztés példái XII.3 Megtévesztés és beleegyezés   XIII. Megtévesztésen alapuló társadalomtudományi kutatások   XIII.1 Társadalomtudományi kísérletezés XIII.2 Ellenőrző bizottságok XIII.3 A szakmai felelősség kérdései XIII.4 Álbetegvizsgálatok   XIV. "Atyai" hazugságok   XIV.1 Atyáskodás XIV.2 Az atyáskodó megtévesztés XIV.3 Igazolás?   XV. Hazugságok betegeknek és haldoklóknak   XV.1 A megtévesztés mint terápia XV.2 A beteg perspektívája XV.3 Tisztelet és őszinteség   XVI. Következtetések "(392. o.) A kijelentéseknek vagy cselekvéseknek szinte minden fajtája megtévesztő szándékú lehet... Életünket a kétszínűség e sokféle formája között éljük le. Gyerekkorunktól kezdve alakítjuk hozzájuk viszonyunkat: egyeseket elhiszünk, átlátunk másokat, megint másoktól azután tudatosan eltekintünk." "(393. o.) Az egyéneknek kétségkívül módjuk van befolyásolni, hogy mennyi életükben a kétszínűség, hogyan alakítják beszédüket és cselekvésüket." "(395. o.) A hangsúly, melyet társadalmunk az individualizmusra, a versenyre, az anyagi siker hajhászására vet, nagyon erős nyomást gyakorol abban az irányban, hogy mindenféle ügyeskedéssel éljünk. Az olyan motívumok, mint hogy megnyerjenek egy választást, növeljék jövedelmüket, kiüssék vetélytársukat, sokakat arra ösztönöznek, hogy olyanfajta kétszínűséget tanúsítsanak, melynek különben ellenállnának... A társadalom ma erősen ösztönöz a megtévesztő lépésekre, a kontroll meg igen gyenge... A köz- és magánintézményeknek az egyéni döntésekre gyakorolt óriási hatalmukkal segíteniök kell a fennálló nyomás és ösztönzés átalakítását."     Fülszöveg A Harward-egyetemen végzett, svéd származású filozófusnő, a világhírű Myrdal-házaspár leánya, erkölcsfilozófiai érvekkel és ellenérvekkel elemzi a hazugság legkülönfélébb, magánéleti és közéleti válfajait. Sok figyelmet szentel a politikai, orvosi, ügyvédi etika idevágó problémáinak. Nem foglalkozik a hazugság nyilvánvalóan visszataszító és elítélendő formáival, hanem csupán azokkal, amelyek mellett és ellen egyszerre hozhatók fel érvek. Könyvének fő célja az, hogy felújítsa azokat a finom megkülönböztetéseket, amelyek napjainkban bizony elmosódnak a hazugság és az igazmondás mérlegelése közben. Foglalkozik az úgynevezett kegyes hazugságokkal, a hazugság mentségeivel, az önvédelmi hazugságokkal, a titoktartással és így tovább. Filozófiai alapállása a pragmatizmus: a hazugságokat az általuk okozott vagy elhárított kár szempontjából elemzi. Kiváló a könyv vonalvezetése, példái érzékletesek, találók. A könyv bő szakirodalomból merít, de nem vész el a hivatkozások sűrűjében - stílusa hajlékony. Témájának mindenkit érintő volta miatt nagy érdeklődésre tarthat számot.

 

Vissza az oldal elejére