Jirina Popelová: A filozófia születése 1977 - 167 o.

 

I. Filozófiai kérdésfeltevés A filozófia bemutatása, egyszerű és élvezetes bevezetés kezdőknek (nagyon enyhén marxista és szocialista felfogásban)   II. A mítosztól a filozófiáig "(26. o.)...A természeti vagy emberi történést az ókori mítoszban a sors irányítja. A sors az egyedülvaló, a titkos, az istenek felett is uralkodó és örök. Kérlelhetetlen, embertelen, hiányzik belőle a megközelítést elősegítő megszemélyesítés. A sors az ismeretlen megtestesítője, amelyet még mágikus varázslatokkal sem érhetünk el, sem ismeretekkel, sem kérdésekkel - emberellenes alapelv."   III. A kozmológiától az ontológiáig A dialektika bevezetése Hérakleitosszal. "(38. o.)...Csak a történés létezik. Ami valóságos, az a folyás, a változás, az egyik állapotból a másikba való átmenet. A nyugalom, a tartam és az egység csak káprázat. Minden folyik, hiszen sosem lépsz kétszer ugyanabba a folyóba. A viszály mindennek a szülőatyja. A világok sűrűsödéssel és ritkulással keletkeznek, és világméretű tűzvészben pusztulnak el, hogy ismét mások jöjjenek létre. Ezek a változások ellentmondásokban játszódnak le, melyek között állandó átmenet van, s nincs megállás, nincs olyan időszak, amikor az egyik ellentmondás megszűnne, és a másik kezdődne, mivel mindkettő azonos..."   IV. Hogyan ismerem meg azt, amit megismerek; A megismerés problémává válik; A gondolkodás dialektikája; A jelenség és a lényeg A "jelenség" és a "lényeg" (létező) megkülönböztetése. Démokritosz "üressége". Jelenség = az érzéki megismerés eredménye. Fogalom = az értelmi (racionális) megismerés eredménye. "(52. o.)...A jelenség és a lényeg megismerésbeli kapcsolatát nemcsak abszolút ellentétként foghatjuk fel, hanem fokozatos átmenetként is. A jelenségek megismerésétől fokozatosan egyre mélyebb és mélyebb lényeg felé, egyre általánosabb törvényszerűséghez juthatunk."   V. Antropológiai és társadalmi kérdések "(72. o.)...Thuküdidész elismeri, hogy mindkét félnek igaza lehet, s éppen ez teszi olyan szomorúvá a történelmet: mindkét félnek részben igaza van, s ezért a sorsdöntő konfliktus tragikussá válik."   VI. A filozófus személyisége   VII. Az idealizmus keletkezése Az idealizmus keletkezésének magyarázata és bírálata - Platón.   VIII. A filozófia kategóriarendszerének felépítése Arisztotelész.   IX. Az erkölcs mint valóság és mint elméleti probléma "(143. o.)...Az antik etikában látjuk, hogy az erkölcselmélet, mely nem támaszkodik vallásos alapra, ugyanolyan élesen és sürgetően láthatja meg a problémákat, s ugyanolyan nemes erkölcsi példaképeket képes találni, mint a legjobb vallásos erkölcs." Szocialista humanizmus: "(153. o.)...tiszteletet jelent a dolgozó emberrel szemben, s elítélését annak, aki mások munkáját nyereségvágyón kihasználja." Megjelenik az "osztály nélküli társadalom" szükségességének felvetése.   X. Hogyan tanulmányozzuk a filozófiát? Hatásos ösztönzés és segítség a filozófia megismeréséhez.   Szómagyarázat

 

Vissza az oldal elejére