Sándor Pál: A Hegel-vita mai állása 1968 - 86 o.

 

Történelmi előzmények   "(1. o.) A hagyományos filozófiatörténetek a hegeli filozófiai rendszer ismertetése során sztereotip módon regisztrálják, hogy Hegel halála után iskolája kettészakadt óhegeliánusokra és ifjúhegeliánusokra. Vannak, akik ebben az irányzat feloszlását, bukását látják, vannak, akik éppen ellenkezőleg, a legnagyobb diadalát, hiszen önmagán bizonyult be, hogy az általa felállított törvényszerűség, a dialektika, igaz: a hegeli rendszer a tézis, a kettéválás az antitézis, és ezzel új szintézisre nyílt lehetőség, amelyet egyesek valóban a marxizmusban vélnek felfedezni." "(1. o.) A vita már Hegel életében elkezdődött." "(2. o.) Mindezeken alaposan túltesz Schopenhauer, aki Hegelt sarlatánnak, szellemi Kalibánnak, Schelling pojácájának titulálja, és abszolút filozófiáját "abszolút értelmetlenségnek" bélyegzi, amelyből "háromnegyedrész csupa ostobaság és egy negyedrész eszelős ötlet"."   Régi viták új formában   "(17. o.) Amit e történelmi visszapillantással el akartunk érni, nem több, mint demonstrálni, hogy egyrészt a hegeli filozófia sohasem került le teljesen a napirendről, másrészt, hogy vitatkozni kellett vele, nem lehetett vele kapcsolatban semleges álláspontot elfoglalni." "(20. o.) ...Hegel egyszerre forradalmár és reakciós, egyszerre hellenisztikus-hedonista és sváb protestáns puritán, egyszerre evolucionista és fejlődéstagadó, egyszerre idealista és realista, istenhívő és vallásellenes, történelmi és időtlenséget valló, relativista és abszolutista. ..."Hegel filozófiája... többértelmű"." "(32. o.) ...minthogy a filozófia feladata... annak a felfogása, ami van, az, hogy Hegel nem beszél arról, ami lesz, még nem egyértelmű a fejlődés megállásával... miként a legelőrelátóbb marxista sem tudja elképzelni, mi következik a teljes kommunizmus után - de tételezi, hogy a történelem itt sem fog megállni..." "(37. o.) ...tovább is lehetne menni ezen a vonalon, és idézni Hegelt, aki szerint "Az anyag valami teljességgel elvont (- Az anyagot nem lehet látni, tapintani... - amit látunk, tapintunk, meghatározott anyag, azaz az anyag és a forma egysége)," és ezzel párhuzamba állítani Engels fejtegetéseit az anyagról, amelyek szinte szó szerint megegyeznek Hegel állításaival: "...az anyagot mint olyant és a mozgást mint olyant még senki sem látta, vagy másképpen nem tapasztalta, hanem csak a különböző, valóban létező anyagokat és mozgási formákat. Az anyag, a matéria nem egyéb, mint az anyagok összessége, amelyből ezt a fogalmat elvonatkoztatták...""   Új viták régi formában   "(44. o.) Az eddigiekből láthattuk, hogy azok a problémák kerültek újból és újból szőnyegre, amelyek már Hegel életében vagy nem sokkal halála után, iskolája kettészakadásával az óhegeliánusok és ifjúhegeliánusok vitáiban felmerültek, így Hegel forradalmár vagy reakciós mivolta, a módszer és rendszer közötti állítólagos ellentmondás, zárt vagy nyitott rendszer-e filozófiája stb. Ezek a vitatémák természetesen nem zárultak le véglegesen, minduntalan beléjük botlunk a legújabb Hegel-irodalomban is, újabb és újabb érvekkel találkozunk pro és kontra..." "(44. o.) Az új aspektus... hogy bármennyire is Hegelt idézik, - ...e viták középpontjában... nem Hegel, hanem Marx és a marxizmus áll." "(45. o.) ...joggal állapította meg Kollár Ferenc (Sándor Pál egyik írói álneve, tehát itt saját magát idézi): "Ahány törekvés, annyi Hegel, ahány osztály, annyi Hegel, ahány párt, annyi Hegel." -, amennyit... ártottak, ugyanannyit használtak is azzal, hogy Hegelnek új meg új vanásait mutatták fel." "(49. o.) Egész sor olyan könyvvel találkozunk, amely azon munkálkodik, hogy kimutassa: Hegelben már mindaz megtalálható, amit a marxisták Marxban mint újat, mint korszakalkotót, mint a filozófia történetének fordulatát oly nagyra értékelnek." "(52. o.) Herzen is abban látja a hegeli filozófia jelentőségét, hogy "rendkívüli felszabadító hatást gyakorol az emberekre, és kő kövön nem marad általa a keresztény világból, a túlhaladott hagyományok világából"." "(55. o.) Hegel szerint "az érték az én véleményem a dologról". Ez a szubjektív értékfelfogás nemcsak a marxi, de még a ricardói értékelmélettől is messze van. Azt, hogy Hegel a törvényszerűségeket nem a termelésben keresi... hanem az elosztásban, Lukács is elismeri... Ezzel Hegel nemcsak Ricardóig, de még Smith-ig sem jut el..." "(56. o.) Hegelnek az a felfogása, hogy a filozófia csak azt képes megismerni, ami már lezajlott, és a jövőbeli csupán "üres eszmény" lehet, különböző interpretációkra és heves vitákra adott alkalmat." "(57. o.) ...Jacques Maritain például "virtuális materializmusnak" nevezi Hegel idealizmusát -, vagy pl. arról írnak, hogy a marxizmusban megtalálható "axiomatizmus" - az anyag örökkévalóságáról és végtelenségéről való tézis, a külvilág előfeltételezése stb. - nem egyéb, mint kinyilatkoztatás, a marxizmus "nem annyira tudományos tan, mint inkább pseudovallásos hit, sőt ateista megváltástan"."   Új viták új formában   "(63. o.) ...Marx és Kierkegaard egymással szembeállítása. Kierkegaard "felfedezése"... Heideggernek köszönhető..." "(64. o.) Ez az előzményként való jelentkezés azonban fordított, mint a filozófiában általában. Heidegger, bár tudatosan felhasználja... Kierkegaard fő fogalmait, szó sincs arról, mintha Kierkegaard filozófiáját folytatná és kiterjesztené. Nem a szokványos mester-tanítvány viszony van kettőjük között, hogy ti. Heidegger megismerkedett Kierkegaard filozófiájával, ez meggyőzte őt, hívévé szegődött, és tovább építette, tökéletesítette, az új viszonyokra alkalmazta - esetleg a tanítvány végül is felülmúlja mesterét. Hanem Heidegger, saját koncepciója számára keresve-kutatva az adekvát kifejezésmódot, ebben sok segítséget talált Kierkegaard filozófiájában, ezért felfedezte, és megtette ősévé." "(64. o.) Ez... azután azokat, akik a marxizmus elleni harc részesei voltak, szintén arra ösztönözte, hogy felfedezzék Kierkegaard Hegel-ellenességét, s így alakult ki... az az irodalom, amelynek célkitűzése, hogy elterjessze: a hegeli iskola igazi kettészakítása nem az óhegeliánusokra és az ifjúhegeliánusokra bomlásban történt meg, hanem Marx-kontra Kierkegaard-ban."   A vita szervezeti formái   "(82. o.) ...alig van hét, hogy újabb és újabb Hegel-publikációval ne találkoznánk. E Hegel-reneszánsz azonban nem maradt meg könyvek, folyóiratok keretei között: eszméinek intenzívebb propagálására szervezetek is létrejöttek..."

 

Vissza az oldal elejére