Sándor Pál: A klasszikus német filozófia 1966 - 23 o.

 

"(1. o.) Klasszikus német polgári filozófia néven Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Feuerbach bölcseletét tartja számon a filozófiatörténet..." "(2. o.) ...Fichte... azzal az igénnyel lépett fel, hogy... a kanti szubjektív idealizmust, amelyet át- meg átszőnek materialista motívumok, ezektől a mozzanatoktól "megtisztítsa", és az énnek mint központi kategóriának a funkcióját következetesen végigvigye. Így aztán... hogy a "filozófia szégyenét", miként Kant a szubjektív idealizmus szélsőséges formáját, a szolipszizmust nevezte, elkerülje, az objektív idealizmus felé közeledett." "(3. o.) ...Engels... "az újabb német filozófia a hegeli rendszerben nyerte betetőzését, amely az egész természeti, történelmi és szellemi világot első ízben ábrázolja folyamatnak, vagyis állandó mozgásban, változásban, átalakulásban és fejlődésben levőnek."" "(4. o.) ...ellentétben Hegellel, aki a társadalmi ember tudatát abszolút szellemmé, istenné változtatja át - Feuerbach leleplezi az isteni szellemet mint az ember tudatát." "(4. o.) ...ha Marx szerint "Kant filozófiája a francia forradalom német elmélete", akkor nem nehéz kiterjeszteni ezt a megállapítást a klasszikus német filozófia egészére, minthogy szinte kísérteties hasonlóság mutatkozik a gironde és Kant, a jakobinizmus és Fichte, a bonapartizmus és Hegel filozófiája között." "(7. o.) ...Kant... "Az ember egyetértést akar - írja -, de a természet jobban tudja, mi a jó az emberi faj számára, a természet viszályt akar. Az ember kényelmesen és kellemesen akar élni; a természet azonban azt akarja, hogy az ember kitörjön a hanyagságból és tétlen megelégedésből, munkára és fáradozásra."" "(11. o.) ...Fichténél... "az emberiség földi életének célja, hogy összes viszonyait szabadsággal az ész szerint rendezze be."" "(19. o.) ...Schellingnél... a valósággal szembeni elégedetlenségből, attól való eltávolodásából egyenesen következő arisztokratizmusát: a művészi alkotásra már csak a kiválasztottak, a zsenik alkalmasak." "(20. o.) A hasonlóság Schelling és Feuerbach között abban van, hogy polgár létükre mindketten sokban felismerték a kapitalizmus ellentmondásait, antihumanisztikus tendenciáit, amelyek következtében az emberi viszonylatok dologi viszonyokká válnak, és az ember elidegenedik embertársaitól és önmagától. ...megvan a hasonlatosság kettejük között abban is..., hogy féljenek a 40-es évek kísérletétől, a kommunizmustól..." "(21. o.) ...az illúzióknak, előítéleteknek a tömény megnyilvánulását Feuerbach a vallásban látja... nem az isten teremti az embert, hanem az ember istent."

 

Vissza az oldal elejére