Sándor Pál: A magyar filozófiatörténet kutatásáért 1966 - 17 o.

 

"(2. o.) ...nem elegendő a dogmatizmus és a revizionizmus, valamint a nagy- és kispolgári szellemiség nyílt vagy álcázott formában történő behatolásának leleplezése, bírálata, visszautasítása, hanem a felmerült kérdésekre pozitív, világos és egyenes választ is kell tudni adni." "(3. o.) ...egyre kevésbé jogos az a szemrehányás, amely időnkint fel-felmerül, és konferenciákon, határozatokban, irányelvekben kifejezésre is szokott jutni, hogy filozófusaink elszakadnak az élettől, és az elmélet és gyakorlat kapcsolata, egymást áthatása nem elég intenzív." "(4. o.) Közhely... filozófia hátramaradottságunkat emlegetni... S ha Plató, Arisztotelész, Descartes, Spinoza, Kant, Hegel, Marx vagy Lenin mértékét alkalmazzuk, akkor valóban nem tehetünk egyebet, mint hogy elismerjük szegénységünket... de élesen szembe kell szállni azokkal a magyarázatokkal, amelyek szerint kis nép vagyunk, tehát képességeink is alacsonyabbrendűek..." "(5. o.) Apáczai Csere János harminchét évvel előbb írta meg az első magyar nyelvű filozófiai művét, a "Magyar Logikátská"-t (1654), mint Christian Thomasius a magáét németül (Einleitung zur Vernunftlehre, 1691). ...számon tartjuk-e azokat a tudósainkat, akik a XVI-XVIII. század nemzetközi tudományos nyelvén, latinul, Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban jelentették meg filozófiai munkáikat... Ismerjük-e Dudith András nevét (műveiről már nem is szólva), a tridenti zsinat nagy szónokát, aki katolikus püspökből Mélius Péter szerint epikureus és ateista, egyenesen Antikrisztus híve lesz, és akiről a XX. században nem magyar, hanem francia szerző tartja érdemesnek, hogy tekintélyes monográfiát írjon." "(7. o.) ...nem érdektelen annak megemlítése, hogy a 40-es évek elejéről való "Filozófiai Lexikon" A-tól F-ig terjedő része... 78 magyar filozófust ismertet..."

 

Vissza az oldal elejére