Sándor Pál: Tudomány mint termelőerő 1962 - 35 o.

 

I.   "(4. o.) Engels... : "A politikai, jogi, filozófiai, vallási, irodalmi, művészi stb. fejlődés a gazdasági fejlődésen alapszik..."" "...egy nép vagy korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezései, jogi felfogása, művészi, sőt vallási képzetei kifejlődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyarázni, nem pedig, ahogy eddig történt, megfordítva." "(6. o.) (Engels műve) "A természet dialektikája" fejezeteken keresztül elemzi a tudomány történetét, hogy azután eljusson a végső következtetéshez: "Így már kezdettől fogva a termelés határozza meg a tudományok keletkezését és fejlődését" - írja, szembeszállva azokkal, akik "eddig csak azzal kérkedtek, mit köszönhet a termelés a tudománynak, pedig a tudomány végtelenül többet köszönhet a termelésnek."" "(6. o.) A termelőerő fogalma, történelmi felfogásának értelme világossá válik, ha e fogalmat szétbontjuk két fő alkotóelemére, a technikára és az emberre." "(6. o.) Marx fejtegetései... "Az emberek nem szabadon választják termelőerőiket - egész történelmük alapját -, mert minden termelőerő szerzett erő, megelőző tevékenység terméke. Így a termelőerők az emberek gyakorlati energiáinak eredményei, de ezt az energiát magát azok a körülmények határozzák meg, melyek közé az embereket a már megszerzett termelőerők, a már előttük fennállott társadalmi forma helyezik, s amely formát nem ők teremtették meg, hanem amely a megelőző nemzedék terméke. Az az egyszerű tény, hogy minden későbbi nemzedék az előbbi nemzedék által szerzett termelőerőket talál készen, amelyek neki új termelés nyersanyagául szolgálnak, összefüggést teremt az emberek történetében, megteremti az emberiség történetét..."" "(7. o.) Az ember, aki a technikát termelőmunkájában alkalmazza, e folyamatban változtatja mind a technikát, mind pedig önmagát." "(8. o.) ..."a tudomány mint önálló termelő tényező" eredetileg azokból a munkatapasztalatokból fejlődik ki, amelyek az őstársadalom emberének termelési tevékenységében mint a termelőerőknek a szerszámokat, "technikát" kiegészítő tényezői szerepeltek." "(9. o.) A termelőerők fejlődésének egyik fő forrása a munkamegosztás, de mint ahogy a munkának is két oldala van (egyrészt a természet és a társadalom közötti anyagcsere folyamat, másrészt emberek közötti társadalmi viszony), ugyanígy van a munkamegosztásnak is technikai és társadalmi oldala."   II.   (A külföldi szakirodalom bemutatása és értékelése. Utána a szerző magyarázata:)   "(22. o.) A termelőerőknek... két fő alkotóeleme van: a munkaeszközök összessége, amelyet más szóval technikának is nevezünk, és az ezt felhasználó ember, aki a felhasználás folyamatában bizonyos tapasztalatok birtokába jut, és a munkában való jártasságra tesz szert. ...az ember a munkája során megváltoztatja nem csak a munka tárgyát..., hanem a technikát és önmagát is." "(23. o.) ...a tudomány... általános fogalmazásban mint a természetre, a társadalomra és az emberi gondolkodásra vonatkozó igazolt ismeretek összességét, rendszerét fogja fel." "(24. o.) Az ismeretszerzés és termelés... elválaszthatatlan, egységes folyamat, vagyis a termelőerőknek és a tudománynak a gyökere azonos. A kezdeti fejlődési fokokban valóban ez a kettősség még megkülönböztethetetlen, és a látható kettéválásuk nem egyéb, mint a munkamegosztás folymatában az a fok, amikor a fizikai és szellemi munka egymástól való elkülönülése végbemegy." "(27. o.) Amikor... az automatizálás révén valamennyi rutinmunkát, vagyis a reprodukciót a gépekre bízva gondoljuk, és az ember tevékenysége a produkcióra - az újat alkotó munkára - szorítkozik, akkor ismét szemügyre véve a termelőerő fogalmát, megállapíthatjuk, hogy az embernek a termelésben szerzett "ismeretei" és "jártassága" most már nem a saját egyéni munkagépén szerzett jártasságát és ismereteket jelentik, hanem népgazdasági szinten végzett magasfokú tudományos tevékenysége eredményeit, amelyek szervezetileg és nem magántudósi elzárkózottságban, univerzális zseni mivoltában, hanem a tudományos tervekben meghatározott módon és célkitűzésekkel a termelőüzemektől el nem választott tudományos intézmények keretei között jönnek létre. Vagyis miként a munka most már a szellemi és fizikai munka egyetlen komplexumát alkotja, ugyanúgy a termelésnek a tudományos tevékenység is elengedhetetlen részévé válik." "(29. o.) ...Engelsnek Starkenburghoz intézett leveléből... "ha mint ön állítja, a technika nagyobbrészt a tudomány állásától függ, úgy a tudomány még sokkal inkább függ a technika állásától és szükségleteitől. Ha a társadalomnak valamilyen technikai szükséglete van, úgy ez jobban fejleszti a tudományt, mint tíz egyetem."" "(31. o.) Minél inkább eltűnik az ember közvetlen munkájából a mechanikus rész - amelyet az automata gépek vesznek át -, azaz minél kevesebb része van az embernek a reprodukcióban, és minél több része a produkcióban, annál inkább előtérbe kerül az "eszmei". S miként az egyes alkotó munkát végző ember tevékenységében nagy szerepet játszik a szerzett tudás, a szellemi rugalmasság, a gondolkodás, ugyanúgy a... termelőerők... igénylik a tudományok eredményeinek általánosítását. Ez pedig nem egyéb, mint a filozófia." "(32. o.) Engels... feljegyezte... "a természetkutatók azt hiszik, hogy felszabadultak a filozófia uralma alól... de minthogy gondolkodás nélkül egy lépést sem tehetnek, a gondolkodáshoz pedig gondolati meghatározásokra van szükségük... bármilyen álláspontot foglalnak is el a természetkutatók, mégis a filozófia uralkodik felettük.""

 

Vissza az oldal elejére