O. O. Jahot: Van-e örök igazság? 1957 - 83 o.

 

Az igazság fogalmának materialista értelmezését könnyen érthető módon bemutató mű, amely 50%-ban logikus, így meggyőző filozófiai alapmű, 50%-ban szocialista és kommunista propaganda, amelyről ma már a szerző is máshogy vélekedne.   1. Mit nevezünk a mindennapi életben igazságnak? "(5. o.) Az igazságnak megfelelő ismeretnek nevezzük mindazt, ami helytálló, valódi, hiteles, ami összhangban van a valósággal." "(5. o.) Minden tudomány... az embert környező természetet, illetve társadalmat tanulmányozza; feltárja a dolgok és jelenségek fejlődéstörvényeit, tudományos igazságokhoz jut." "(6. o.) Megmaradt-e a filozófiában az igazságnak és a valótlanságnak az az értelmezése, amely az emberiség tapasztalatai alapján alakult ki?"   2. A materializmus és az idealizmus az igazságról "(7. o.) A materialisták az idealistákkal ellentétben abból indulnak ki, hogy a világ, a természet az elsődleges, az eredendő; a gondolkodás, az embernek a világról alkotott ismerete másodlagos, származékos. A világ az emberektől függetlenül létezik, akik tanulmányozzák, megismerik. ...az ismereteket csak akkor nevezhetjük helyeseknek, ha nem ellenkeznek, hanem összhangban vannak a tényekkel, a reális valósággal." "(7. o.) Az idealisták nagyon távol állnak az igazságnak attól az értelmezésétől, amelyet az emberek gyakorlati életük során alakítottak ki. ...Az igazságot nem a valósággal való megegyezés határozza meg, hanem az, hogy milyennek látja a dolgot az ember, vagy ahogy a filozófusok mondják - a szubjektum." "(8. o.) Az idealista filozófusok azt állítják, hogy az emberek nem képesek megismerni az igazságot, vagyis nem tudhatják, mi megy végbe a valóságos életben." "(9. o.) Ma azonban, amikor a tudomány már megmutatta erejét, leleplezett minden vallási ámítást, az az állítás, hogy a tudományos igazságok mellett vannak vallási igazságok is, az emberek megtévesztésének eszköze."   3. Az objektív igazság "(12. o.) Az objektivitás azt jelenti, hogy azok az okok, melyek egy bizonyos következményre vezettek, nem függnek sem tőlem, sem más emberektől... Objektíve létezik a természet és minden jelensége." "(12. o.) ...az igazság természeténél fogva objektív, vagyis bárkinek az akaratától, óhajától, véleményétől függetlenül létezik. Forrása az embert környező világ." "(14. o.) Nem minden embernek, s nem minden filozófusnak előnyös az igazság... Vegyük akár azt a kérdést, hogy a kapitalista országokban kizsákmányolják a munkásokat. Mi mindent meg nem tesznek a polgári közgazdászok, filozófusok, történészek, hogy meghamisítsák az igazságot ebben a kérdésben! ...A kapitalista gyárakban a munkások munkája, vére és verejtéke a tőkések gazdagodását szolgálja. S mégis mennyi erőfeszítést fejtenek ki a kapitalizmus védelmezői annak bebizonyítása érdekében, hogy a tőkések nem azért gazdagodnak, mert kizsákmányolják a munkásokat, hanem azért, mert iparkodnak, ügyesen vezetik vállalatukat és így tovább." (Mi már jól tudjuk, hogy a társadalomtudományok, így a filozófia is kiszolgálhat érdekeket, bármely irányban. Ha valaki eltér a tudományos szigortól - akár önmagát is meggyőzve -, bármit állíthat, bármi mellett érvelhet látszólag sikeresen; a felületes - nem tudományos alapon ítélő - szemlélőnek meggyőző lehet.) "(15. o.) ...valamely tényről, eseményről alkotott vélemények közül csak egy lehet helyes; minden más, ezzel ellenkező vélemény téves." "(16. o.) Teljes joggal beszélhetünk polgári és proletár társadalomtudományról, de "burzsoá igazságról" és "proletár igazságról" beszélni értelmetlen dolog, mert az igazság mindig egy." "(18. o.) ...a kommunista nem mondhat le az igazságról, senkinek a kedvéért sem engedheti meg annak akár legcsekélyebb eltorzítását. Mindenütt és mindenben szembe kell néznie az igazsággal, ki kell derítenie az objektív igazságot, le kell lepleznie az állam, a nép megtévesztésének minden egyes esetét, az igazság mindennemű eltorzítását. A kommunista párt azért erős, mert mindig megmondja a népnek az igazságot, s ezért a nép mindig bízik benne."   4. Mi az igazság kritériuma (ismérve)? "(22. o.) Egyesek például azt mondták, hogy az olyan vélemény vagy elgondolás helyes, amely annyira nyilvánvaló, hogy nem vonhatjuk kétségbe. Ez az úgynevezett evidencia-elmélet, amely szerint az igazság kritériuma a világosság és érthetőség. Amit egészen világosan és pontosan megértünk, az helyes. ...Ez a kritérium azért nem megbízható, mert az embertől, az ember ismereteitől, óhajaitól, a társadalomban elfoglalt osztályhelyzetétől függ." "(23. o.) A filozófusok egy másik csoportja azt állítja, hogy valamely gondolat akkor fejezi ki az igazságot, ha hasznos, előnyös az emberek számára. Ezek a filozófusok pragmatistáknak nevezik magukat... De a pragmatisták igazság-kritériuma sem tudományos kritérium, mert az, hogy helyes-e vagy pedig téves valamely megállapítás, ugyancsak az emberek óhajaitól, véleményétől függ." "(23. o.) ...valamely téves, abszurd elmélet vagy eszme igen hasznosnak bizonyul egyik-másik ember, sőt egy egész osztály számára. Ilyenek például a túlvilági élet, a mennyország és a pokol létezését hirdető vallási tanítások, amelyek fölöttébb előnyösek a kizsákmányoló osztályok szempontjából. A vallás visszatartja a dolgozókat a nyomor és kizsákmányolás elleni harctól. Ilyenformán a vallás hasznos a kizsákmányolóknak, ennek ellenére téves tanítás." "(24. o.) ...Lenin: "A materialista szerint az emberi gyakorlat "sikere" annak bizonyítéka, hogy képzeteink megegyeznek az észlelt dolgok objektív természetével." "(24. o.) A filozófusok harmadik csoportja azt mondja: az igazság az, amivel mindenki egyetért, ami általános érvényű, ...Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez a kritérium az igazságot nem teszi függővé az emberek akaratától és óhajaitól... De nem így van. Nincs nagy különbség aközött, hogy az igazságot egyes emberek vagy sok ember óhajaitól tesszük-e függővé." "(25. o.) A gyakorlati tevékenység az egyetlen megbízható eszköz, amellyel véleményeink, elméleteink, elgondolásaink helyességét vagy téves voltát ellenőrizhetjük. Csak azok az elméletek helyesek, amelyeket a gyakorlat igazol." "(30. o.) Mi hát a gyakorlat? Gyakorlaton az embernek a környező világ tárgyaira és jelenségeire való mindennemű ráhatását értjük. A gyakorlat... az emberek termelőtevékenysége, ... társadalmi és politikai tevékenység... Gyakorlatnak nevezzük azokat a tudományos kísérleteket és vizsgálatokat is, amelyek a megismerés alapjául és az igazság ismérvéül szolgálnak."   5. A viszonylagos igazság "(40. o.) ...mi tulajdonképpen a világot megismerő emberi gondolkodás. talán az egyes ember gondolkodása? Nem. Emberi gondolkodáson mindazoknak az embereknek a gondolkodását értjük, akik tanulmányozzák, megismerik a világot. Márpedig ezeknek a száma milliárdokra tehető, hiszen magában foglalja az emberek valamennyi elmúlt, jelenlegi és jövendő nemzedékét." "(43. o.) A társadalom fejlettségi foka, vagyis az adott történelmi kor, az ismeretek elért színvonala korlátozza az emberi megismerést... Minden tudományos elmélet, minden igazság magán viseli a történelmi korlátozottság bélyegét. Ezért az emberek ismeretei viszonylagosak." "(43. o.) A viszonylagos igazság alapjában helyes, azaz a valóságnak megfelelő képzet, fogalom, állítás, amely azonban nem teljes, s a tudomány és a gyakorlat további fejlődése során elmélyül, pontosabb megfogalmazást nyer."   6. Az abszolút igazság "(47. o.) ...Lenin: "...Ha nem állítod, hogy ez a tétel a jövőben megcáfolható, akkor elismered, hogy örök igazság."" "(47. o.) ...nyújthat-e az emberi gondolkodás abszolút igazságot, vagyis nyújthatja-e az egész természet teljes, végleges ismeretét? ...az emberek sohasem ismerhetik meg a világot "véglegesen", mert a természet végtelen, határtalan." "(49. o.) Az emberiség állandóan közeledik az abszolút igazság megismeréséhez, szüntelenül az egész végtelen természetnek, a természet tárgyainak, jelenségeinek, törvényeinek teljes, végleges megismerése irányában halad. De ez a folyamat sohasem ér véget, sohasem fejeződik be. Az abszolút igazság elérése nem egy pillanat műve, hanem a megismerés bonyolult, történelmileg végtelen útja." "(50. o.) ...az abszolút igazság viszonylagos igazságokból tevődik össze a megismerés előrehaladásának végtelen folyamatában." "(54. o.) ...az emberek ismeretei viszonylagosak is, abszolútak is... nincs áthághatatlan választóvonal a viszonylagos és az abszolút igazság között. Minden tudományos felfedezés, minden tudományos igazság, minden törvény a viszonylagos és az abszolút igazság egysége."   7. Az igazság mindig konkrét   Következtetések

 

Vissza az oldal elejére