Sándor Pál: Filozófiai hátramaradottságunk okairól 1946 - 78 o.

 

Bevezetés   "(1. o.) ...1831-ben... a Magyar Tudós Társaság előtt tehát nem is kellett bizonyítani filozófiai hátramaradottságunk tényét... De hogy ennek a hátramaradottságnak az elismerése mennyire indokolt volt, mi sem bizonyítja jobban, mint éppen ennek a pályázatnak a sorsa. Három év leforgása alatt mindössze két pályamunka futott be." "(2. o.) ...Almási Balogh Pál... "hátramaradottságunknak három okát adja: Nincs igazi szabadságunk. Szegények vagyunk. Az ifjúság nevelése hiányos"."   I.   "(4. o.) Lássuk tehát a leggyakrabban előforduló és legkézenfekvőbbnek látszó indokokat. 1. A magyar kis nemzet. Ha végigpillantunk a többi kis népeken, azt tapasztaljuk, hogy azok sem hoztak létre nagy filozófiákat. A filozófia néhány nagy vezető nemzet terméke, mint az angolé, franciáé, németé. Ez az állítás, amilyen tetszetős, olyan helytelen... (Lásd bővebben a IV. fejezetben!) 2. ...nagy filozófia létrejöttének elengedhetetlen feltétele a szabadság... más oldalról megvizsgálva... ugyanezt a dolgot, azt tapasztaljuk, hogy ennek az állításnak az ellenkezője is igaz... (Lásd bővebben a II. fejezetben!) 3. A magyar nép nem gondolkodik elvontan. ...Elvont gondolkodás egyenlő a gondolkodással... Azt állítani, hogy a magyar nép... nem érte el... a gondolkodásig való fejlődését... tényeket figyelembe nem vevő vád... (Lásd bővebben a IV. fejezetben!) 4. ...a magyar nemzet történelmi helyzeténél fogva nem jutott odáig, hogy filozófiában nagyot alkothasson. A tatárjárás, törökvész, német elnyomás stb. megjelölések mögött levő súlyos történelmi események felemésztették a magyar nemzet belső erejét: nem jutott belőle szellemi tevékenységre. ...mennyi ebben a tárgyi igazság?" (Lásd bővebben a II. fejezetben!)   II.   "(15. o.) ...világos, hogy a legnagyobb filozófiák létrejöttének a "vészek és bajok" nemhogy nem akadályai, hanem ellenkezőleg, ösztönzői, valósággal létrehozói. ...törökvész és tatárdúlás nem indokolják filozófiai hátramaradottságunkat."   III.   "(17. o.) ...a filozófia egyfelől azt a tudományos módszert szolgáltatja, amely lehetővé teszi a valóságnak és a valóság törvényszerűségeinek a felfedezését, másfelől pedig az így felfedezett valóságot és törvényszerűségeit rendszerbe foglalja, és ezzel teljes és egységes képet nyújt a világról..." "(19. o.) A lét... mindig dialektikus, a gondolkodás azonban lehet tisztán formális, merev és metafizikai. A lét visszatükröződésének, a megismerésnek a folyamata tehát történelmi folyamat, fejlődés, az adekvát felé közeledés, ha tökéletes adekvátság nem is érhető el." "(20. o.) Az embert nem az után ítéljük meg - írja Lenin... -, hogy mit beszél vagy gondol magáról, hanem tettei után. Filozófusokról sem a címtáblák szerint kell ítéletet mondani, amelyeket ők maguk kifüggesztenek... hanem aszerint, hogyan oldják meg ténylegesen az alapvető elméleti kérdéseket, kivel mennek együtt, mit tanítanak, és mit tanultak tőlük tanítványaik és követőik." "(24. o.) A filozófus azt a világot tükrözi vissza, amely "az ő birtoka" - s ezért a filozófus, akár akarja, akár nem, akár tudja, akár nem, osztályjellegű filozófiát csinál... Egyszóval, az ilyen filozófia vállalóan és kézzel foghatóan, közvetlenül pártos lesz, mert "amennyiben felfedi az osztályellentéteket, maga is egy bizonyos osztály álláspontját teszi magáévá"." "(27. o.) Ilyenkor az uralkodó osztály idealista lesz - ő maga teremti a valóságot, és olyanná, amilyen az ő igénye -, tagadja a valóság valóságos, azaz ellentétekben való mozgását, a tudománya, filozófiája formálissá, értékrendszerré, érvénytanná válik... Az ilyen rendszerek felmutathatják azt az éleselméjűséget, szellemességet, kifinomodott kultúrát, amelyet az uralmon levés kifejlesztett bennük, de nem található sehol mély, evidenciaszerűen ható igazság-meggyőződés... ezen a síkon tehát nem épülnek nagy filozófiai rendszerek..." "(29. o.) A nagyrendszer építés maga szintén történelmi folyamat... az új valóságtartalom először módszerben jelentkezik, ami a fennálló tagadásának a magatartását fejezi ki, és csak azután a rendszer."   IV.   "(30. o.) ...Almási Balogh Pál végkövetkeztetéseit... "Nem mutathatunk fel egy eredeti s a magyar nemzeti bélyegből kifejlett philosophiai rendszert sem. Philosophiai míveltségünk nagy részint a külföldi... rendszereken alapul."... Erdélyi Jánosnak, aki a magyarságot "szellemi szolgasággal" vádolja, "melybe már eddig is süllyedtünk, hogy eszméink, gondolataink nincsenek, mielőtt idegen könyvet át nem lapoztunk." (A következő magyar, de külföldön alkotó filozófusok ismertetése:) Moller Dániel Vilmos (1642-1712) Jeszenszky János (1556-1621) Basch Simon (16??-1677) Schön Gáspár (16??-16??) Schubert János András (16??-16??) Lossics István (15??-16??) (A linkelt dokumentum 616. oldalán.) Fuchó János (16??-16??) (A linkelt dokumentum 63. oldalán.) Likai Skalich Pál (1534-1575) Dudith András (1533-1589) Laskai Csókás Péter (15??-1587) Bayer János (1630-1674) "(35. o.) Mindezek... példák arra, hogy a magyarok megfelelő környezetben nem alábbvalóak más nemzetbelieknél a filozófiában sem. A megfelelő környezet... külföldet jelent. Ezt a tényt... tovább is lehet vezetni: ...azok a filozófusok, akik odakint, külföldön nevezetes bölcseleti műveket jelentettek meg, és legjobb úton voltak afelé, hogy a fent említettekhez hasonlóan hírnévre és nemzetközi elismerésre és megbecsülésre tegyenek szert - hazajöttek... és elmerültek a nagy ismeretlenségben."   V.   "(36. o.) Lássuk tehát... milyen volt ez a magyar filozófia." "(49. o.) ...a leglényegesebb és leghasznosabb jegye ezeknek a filozófiáknak az uralkodó osztály szempontjából... a valóság eltüntetése, homályba burkolása, tagadása: a valóság felszámolása és helyébe a valóságtól független értékrendszerek és érvénytanok állítása."   VI.   "(50. o.) Ezt a feladatot teljesíti a közelmúlt két reprezentatív filozófusa: Böhm Károly és Pauler Ákos." "(53. o.) ...Brandenstein Béla... az utolsó negyedszázad Magyarországának hivatalos bölcselője..." "(55. o.) ...ezek a filozófiák ugyanazt a feladatot teljesítik, az uralkodó osztály osztály- és osztályuralmi tartalmát fejezik ki, logikai, ismeretelméleti, metafizikai, ontológiai fogalomkörben, amit Alistáli Farkas Jakab és a többiek az ő nemesi filozófiájukkal cselekedtek etikai, állampolitikai, teológiai síkon."   VII.   "(55. o.) A magyar kapitalizmus kifejlődött, de a polgárság nem... a tőkésosztály felső rétege, a nagypolgárság a feudális nagybirtokkal összeolvadva a feudálkapitalizmus sajátos keverékét alkotta." "(56. o.) A tengő-lengő kispolgárságnak csak egy egész kis rétege volt az, amely a maga osztálytartalmát szembe igyekezett fordítani az uralkodó osztállyal... elmélete nagyon is felületesen mozgó, egyes, közvetlen tényekbe, elszigetelten mutatkozó jelenségekbe kapcsolódó... Tagadása nem is illethette az egészet, hiszen a kapitalista társadalom az éltetője és eltartója..." "(57. o.) A tagadás tehát nem a lényegre, az alapstruktúrára, hanem csak egyes "rendellenességekre", "anomáliákra", kinövésekre, előítéletekre vonatkozhatott, elsősorban tudományos, vallásos és erkölcsi előítéletekre." "(58. o.) ...Pikler Gyula... célszerűségi és belátásos jogszociológiája... melynek alapvető tétele, hogy az emberi társadalom fejlődésének magyarázata is az ember öntudatos cselekvésében keresendő. A társadalom nem egyéb, mint olyan szervezet, amelynek keretén belül a társadalmat alkotó egyedek szükségleteiket kielégítik, és e szükségletkielégítési folyamatban céltudatosan veszik igénybe azokat az eszközöket, amelyeket a cél elérésére, a szükségletek kielégítésére a legalkalmasabbnak ismernek fel. Magának a társadalomnak a szerkezete is olyan, illetve olyan kell hogy legyen, hogy a lehető legtöbb ember a lehető legnagyobb boldogságot találja meg általa..." "(61. o.) ...Somló Bódog... Rossz szociológia vagy jogbölcselet vagy politika az, amely a vallásból vagy a gazdálkodásból vagy a jogból vagy a társasösztönből vagy az istenből vagy az erkölcsből vagy az állam fogalmából vagy hasonló fogalmakból indul ki. Jog, gazdaság, erkölcs, tudomány, vallás, állam stb., stb. mindmegannyi részei a társadalomnak; hogy ezek létezhessenek, ahhoz már léteznie kell egy társadalomnak, ezeken tehát nem lehet kezdeni a társadalom magyarázatát. ...mivel az összes társadalmi életviszonyok közös alapoka az emberi szervezet és annak környezete, tehát a társadalmi intézményeket csak úgy érthetjük meg, ha az emberi szervezet működésének eredményeiképp fogjuk fel őket." "(68. o.) ...Szabó Ervin... ellentmond a marxi társadalomfelfogásnak, mely szerint a társadalom osztályokból áll, nem pedig egyénekből..." "(69. o.) ...nem a szocializmusban, hanem a liberalizmus helyreállításában látja a jövőt... "A bajok gyökere - írja... - a kartelltőkének és finánctőkének az állammal való összeszövődöttsége, szolidaritása... a legelső feladat, hogy az államot visszavezessük korábbi funkcióira és megszüntessük összeszövődöttségét a gazdasággal...""   VIII.   "(71. o.) ...a magyar gondolkodók elsősorban és szinte kizárólag... a német szellemiség bűvkörében élnek." "(74. o.) ...nem volt szabad megérteni a kort, mert hiszen akkor a megítélés ellentétbe hozta volna őket az uralkodó felfogással."   Befejezés   "(75. o.) ...melyek az okai a filozófiai hátramaradottságnak: 1. ...a feudális osztályuralom... feltétlen és... kizárólagos volt. A vele szemben álló alsóbb osztályok soha egységesen... ellene fellépni nem tudtak... így az uralkodó osztály sem kényszerült rá, hogy saját osztálytartalmát harcos elméleti síkon az alsóbb osztályok ellen fordítsa." "(76. o.) 2. ...a szembefordulóknak vagy el kellett hallgatniok, vagy elpusztulniok, vagy kivándorolniok, illetve elmenekülniök... 3. Az uralkodó osztály elméleti igénye... csekély mértékű... a nemzeti hiúság... az alapja..."

 

Vissza az oldal elejére