2006.03.05. óta. Frissítve: 2016.10.21.
|
|
2006.03.05. óta. Frissítve: 2016.10.21. |
|
Az elektronikus könyv valamilyen elektronikus (digitális) formában tárolt adathalmaz, amelynek megtekintése szintén elektronikus eszközökkel lehetséges. Az adathalmaz olyan információkat tartalmaz, amelyeket az információs társadalom előtti (i.t.e.) időkben könyvekben kellett tárolni. A könyvek hiánytalanul átalakíthatók elektronikus könyvekké, de az elektronikus könyvek nyomtatásra való átdolgozása csak részben lehetséges, ugyanis az elektronikus könyvek tartalmazhatnak: 2D és 3D animációkat, 3D modelleket, alkalmazásokat, hangokat, filmeket, csatolt elektronikus állományokat és aktív hivatkozásokat. Ez az oldal az elektronikus könyvek jellemzőit, fejlettségi szintjeit próbálja bemutatni, összefoglalni; különös tekintettel a tudományos és szakmai könyvek, tankönyvek megvalósítási szempontjaira, amelyek a szöveges irodalmi, szépirodalmi munkákkal összehasonlítva sokkal inkább tartalmaznak multimédiás elemeket. Az oldal további részei: • Az elektronikus könyvek jellemzői • Az ideális elektronikus könyv • Az elektronikus könyvek generációi • E-könyvtárak A szabadon elérhető műszaki-tudományos könyvek tudomány-, illetve szakterületenkénti listája a Tudomány és Technika oldalain belül a Természettudomány és a Technika címoldalakon található meg. |
|
Az elektronikus könyvek jellemzői: szövegek, táblázatok, képletek, ábrák, animációk, 3D modellek, alkalmazások, képek, hangok, filmek, fájlok, navigáció, tartalomjegyzék, hivatkozások, keresés, aktualitás, frissítési napló, hitelesség, idézhetőség, jegyzetelhetőség, konvertálhatóság, elérhetőség, ár, méret, oldalméret, másolhatóság, módosíthatóság, jogvédelem, olvasó eszköz, formátum, külalak, oldal megjelenési méret |
|
A könyvek és elektronikus könyvek egyik alapvető eleme a szöveg, amelynek számos meghatározó tulajdonsága van: • A szöveg által képviselt tartalom színvonala határozza meg a könyv igazi értékét; • A szöveg megfelelő tagoltsága segíti a könyvön belüli tájékozódást (fejezetek, alfejezetek), könnyíti annak értelmezését (bekezdések, szakaszok, felsorolások, kiemelések), feldolgozását (tartalomjegyzék); • A szöveg (számozott) fejezetekre bontása a legfontosabb tájékozódási alap, az egy fejezeten belüli tartalmak valamilyen szempontból összetartoznak, de az alfejezetek szerint különböznek is; a fejezetek és alfejezetek egymásbaágyazódásának mértékét a téma elvárásai (a mű mérete és komplexitása) határozzák meg, de ritka és zavaró az öt szintnél mélyebb felosztás; • A szövegben elhelyezett bekezdések a tagolás fontos eszközei, előnyös a magyar helyesírás szerinti formájuk és alkalmazásuk (Lásd ennek a műnek a fejezeteit!); • A számozott vagy csupán jelölt felsorolások segítik az összetartozó elemek együttes áttekintését, kiemelik a lényeget és megakadályozzák, hogy a lényeg szempontjából fontos tartalmak figyelmen kívül maradjanak; • A szövegben elhelyezett kiemelések (más betűtípusok, más színek, kövér, dőlt vagy aláhúzott részek) segítik az olvasó tájékozódását, feltárják a lényeget, megadják az adott bekezdés rövid kivonatát; • Egy szövegben több betűtípus is felhasználható, de célszerű a túlzott keveredést mellőzni. Néhány betűtípussal megoldható a legtöbb elkülönítési feladat (például: címsorok, idézetek, programsorok) Ajánlott továbbá a legelterjedtebb betűtípusokat alkalmazni, amelyek szinte minden személyi számítógépen megtalálhatóak (Times New Roman, Arial, Courier...). • A legtöbb szakmai és tudományos munkában előfordulnak idézetek, de az elektronikus könyvek írását és olvasását biztosító számítógépes programok sok esetben nem támogatják a magyar helyesírás szerinti formátumot; a magyar nyelvű olvasóknak sem zavaró a következő, könnyen előállítható forma: "......."; az idézetek kiemelhetők más betűtípus alkalmazásával, más színnel vagy dőlt betűkkel is; • A szöveg igazítása célszerűen a nyomtatott könyveknek megfelelően (balra igazított) legyen. A címsorok természetesen lehetnek középre igazítottak is. • A szöveg színe az olvashatóság miatt lényeges, a háttértől jól elkülönülő kell, hogy legyen. A legjobb eredményt a világos háttér, sötét szöveg kombináció adja, hosszabb szöveges részek esetén mindig ezt célszerű alkalmazni. A fő szövegrésztől eltérő színű részek beszúrásával megoldható a figyelem felhívása, a lényeg kiemelése vagy bizonyos szempontból összetartozó részek (idézetek, kérdések, figyelmeztetések) elkülönítése, összekapcsolása. • A betűméret megválasztása személyi számítógépek esetén nem ad meg egy pontos fizikai méretet, mivel a számítógép monitorok különböző méretűek és különböző felbontású működési üzemmódok választhatók ki rajtuk. Célszerű az általános szövegrészeket 10-es vagy 12-es betűmérettel (10pt vagy 12pt, vagy a HTML-ben 3-as méret) megjeleníteni, amely általában már könnyedén olvasható. Az internet-böngésző programok megjelenítési méretét a felhasználó általában egyénileg is beállíthatja. Egyes operációs rendszerek csökkentlátókat segítő megoldásokat is tartalmaznak (egér nagyító). • Az egyes szövegrészek szükség szerint természetesen különböző nyelveken is íródhatnak, ha a feltételezett olvasótábor ennek olvasásához megfelelő nyelvtudással rendelkezik. • A szöveg terjedelme (vagyis, hogy az adott témát milyen bőven fejti ki) az olvasók előképzettségének és igényének megfelelő kell, hogy legyen. Szerencsére a terjedelmi korlátozások a nyomtatott könyvekhez viszonyítva kevésbé szigorúak. |
|
A műszaki és tudományos témákat feldolgozó elektronikus könyvek szinte minden esetben tartalmaznak különböző táblázatokat, amelyek áttekinthető és összehasonlítható formában mutatják be a kívánt eredményeket, adatokat; így jól használhatók akár témák összefoglalására is. A táblázatok tartalmazhatnak számadatokat, szövegeket, ábrákat, képeket és ezekből kiinduló hivatkozásokat is. A táblázatok és azok összeállításának jellemzői: • A táblázatok szélességét lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy ne legyenek nagyobbak egy oldal, illetve a képernyő szélességénél. Ez áttekinthetővé teszi a tartalmat és megkönnyíti az értelmezést. Természetesen, ha a megjelenítési feladat szükségessé teszi, lehetőség van szinte tetszőleges szélességű táblázatok megjelenítésére, amelyek az alsó (vízszintes) görgetősáv használatával érhetők el teljes terjedelmükben, de egyszerre csak bizonyos részük látható, nem a teljes táblázat. • A táblázatok hosszúságát is célszerű az oldal, illetve képernyő keretein belül tartani, de a függőleges görgetési lehetőség miatt nem okoz gondot a hosszabb táblázatok áttekintése sem. A nagyobb táblázatok értelmezését könnyíti, ha a címsor többször is szerepel a táblázatban, például minden tizedik sorban, vagy az első és az utolsó sorban. • A táblázat címe egyértelműen és röviden meghatározza annak tartalmát, így segítve a kikeresést és azonosítást. • Tudományos és műszaki könyvek esetén a táblázatok egyértelmű azonosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy más fejezetekben és más könyvekben hivatkozni lehessen rájuk. |
|
A műszaki és tudományos kiadványok szinte minden esetben tartalmaznak különböző képleteket, matematikai egyenleteket, levezetéseket. • Célszerű, ha ezek betűtípusa megegyezik a szövegével. • Igazán esztétikus, ha a betűméret is a szöveggel megegyező. Így az oldal egységes képet mutat. • A karakterek színe általában a szöveggel megegyező, de alkalmazhatók eltérő színek is, például egyes elemek vagy a végeredmény kiemelésére. • A képletek azonosítása esetenként szükséges ahhoz, hogy külső forrásokból hivatkozni lehessen rájuk. A könyvön belüli hivatkozások helyett hasznos lehet, ha az adott képlet több helyen is szerepeltetve van, megkönnyítve ezzel az olvasó munkáját. (Ez annál inkább is lehetséges, mivel elektronikus könyveknél a terjedelmi megkötések viszonylag lazák.) • Az emeletes törtek szabályos megjelenítése általában nehéz, ezért az ilyen egyenletek ábraként is tárolhatók. Célszerű ragaszkodni a törtek nyomtatott kiadványokban megszokott szabályos és arányos külalakjához. (A WEB-en történő matemetikai megjelenítéshez lett kifejlesztve a MathML leíró nyelv, amellyel a legtöbb képlet leírható, de sajnos ezt nem minden internet böngésző program támogatja alapból, így könnyen előfordulhat az a kiábrándító eset, hogy a MathML képlet nem jelenik meg szabályosan! Például a Windows 10-hez alapból szállított Microsoft Edge esetében sem.) |
|
Az elektronikus könyvek olcsón biztosítják a színes megjelenítés lehetőségét, így az ábrák is esztétikusabbá és egyben szemléletesebbé válhatnak. • A felhasznált színek számát nem korlátozza semmi. Esetenként, árnyékolt térbeli rajzok megjelenítésénél a képekhez hasonló színmélységre van szükség, ezzel szemben, egyszerűbb körvonalrajzok esetében néhány jól megkülönböztethető szín is elegendő. • Az ábrák megjelenítési méretét lehetőség szerint az oldal határain belül kell tartani, hogy az olvasó teljes egészében áttekinthesse azokat. A képernyőn történő megjelenítés minősége akkor a legjobb, ha a képernyő egy pontja (pixel) a digitálisan tárolt ábra egy pontjának felel meg. (Ilyenkor a legélesebb a vízszintes és függőleges vonalak képe.) Az, hogy egy ábra milyen méretű legyen, az adott ábra feladatától is függ. Ha ismert az ábrát tartalmazó oldal várható megjelenítési mérete, illetve a megjelenítő eszköz képernyőmérete és felbontása, akkor ahhoz célszerű igazodni. (Például, egy dinamikus szélességű HTML kódolású oldal esetén, ahhoz hogy egy ma elterjedten használt 24"-os monitoron, aminek felbontása 1920x1080 képpont, az oldal a képernyő egyik felén átméretezés nélkül jól megjeleníthető legyen, vagyis a teljes ábra látszódjon, ajánlott az ábraméretet 900x900 képpont alatt tartani.) HTML oldalba ágyazott ábrák esetében célszerű az ábrák megfelelő méretre rajzolása, a kisebb vagy nagyobb méretű ábrák átméretezése, nagyítása, lekicsinyítése helyett. Így tartható a betűméret, minimalizálható a fájlméret és javítható a megjelenítés minősége. A következő ábrák a nem eredeti méretű rajzmegjelenítést mutatják be.
• Az ábrákon elhelyezett számok és szöveg betűmérete lehetőleg a oldal betűméretével megegyező legyen, illetve célszerűen a betűtípus is egyezzen meg. • Az ábrák egy könyvön belül azonos stílusúak legyenek, vagyis formai jegyeik, színviláguk megegyezzen. • Az ábrák azonosítása szükséges ahhoz, hogy külső forrásokból hivatkozni lehessen rájuk. A könyvön belüli hivatkozások helyett hasznos lehet, ha az adott ábra több helyen is szerepeltetve van, megkönnyítve ezzel az olvasó munkáját. (Ez annál inkább lehetséges, mivel elektronikus tárolás esetén az egy példányban tárolt ábrák több helyen is megjeleníthetőek.) • Az ábráknak a tartalmat jól tükröző címet kell adni, amely ábrajegyzék készítése esetén is egyértelmű azonosítást tesz lehetővé. HTML formátumú kiadványoknál az ábrákhoz megadható alternatív szöveg (ALT=) is az ábra címe legyen. (Ez a szöveg jelenik meg akkor, ha az ábrák, képek megjelenítése tiltva van, vagy amikor az egér-mutató az ábra fölé kerül.) • Az ábrákat műszaki és tudományos munkáknál középre célszerű igazítani, illetve a jó áttekinthetőség miatt kerülni kell a szöveggel történő körülfuttatást. • Az ábrák formátuma meghatározza azok tárolási méretét és megjelenítési minőségét. A kis tárolási méret gyors letöltést tesz lehetővé, illetve kényelmessé és gyorssá teszi az interneten keresztül történő online olvasást. Kis színmélység, illetve néhány szín esetén célszerű az ábrákat színszámra optimalizált GIF (*.gif) bittérképes formátumban tárolni, amely igazán kis méretet, és tökéletes minőséget biztosít. (A GIF formátum biztosít néhány különleges lehetőséget is: háttér átlátszóság, sorváltásos tárolás.) A 128-nál több színből álló ábrákat már ajánlott a JPEG (*.jpg) veszteségesen tömörített formátumban tárolni, amely kis méretet és elfogadható megjelenítési minőséget tesz lehetővé. (A komolyabb képszerkesztő programok esetében a tömörítési szint, így a minőség is beállítható. Egy egyszerű ábrák és grafikonok rajzolásához ajánlott ingyenes program: Paint XP és egy GIF rajzok méretcsökkentésére, optimalizálására ajánlott ingyenes program: Riot.) Lehetőség van 3D ábrák megjelenítésére is (a 3D modelleket a következő rész mutatja be). Ezek a 2D sík felületen két ábra együttes, de különböző színű ábrázolásával érik el a térhatást. A két ábra a két szem nézőpontjából látható képeket mutatja. Ahhoz, hogy a szemek csak a saját ábrájukat lássák, egy különleges "színkitakaró" szemüveg használatára van szükség. Két egyszerű 3D geometriai (anaglif) rajz:
|
|
Az animáció tulajdonképpen egymás után megjelenített ábrák vagy képek sorozata, amivel mozgófilmszerűen, folyamatában lehetséges bemutatni a történéseket. A műszaki és tudományos művekben számos esetben eredményesen használhatóak az egyes állapotokat bemutató ábrasorozatok mellett. Az animációk elkészítéséhez előzőleg meg kell rajzolni az egyes állapotoknak megfelelő, azonos méretű ábrákat, majd egy arra alkalmas segédprogrammal létrehozható maga az animáció. Számos animált GIF készítő és/vagy optimalizáló segédprogram létezik, fizetős és ingyenes változatban is. Az animációkat az ábrákkal megegyezően kell kezelni, így jellemzőiket is ennek megfelelően kell beállítani.
|
|
Egy forgatható átméretezhető 3D modell szemléletesen, így félreérthetetlenül mutatja be a kívánt információt a rajzolvasásban járatlan olvasónak is. Komplex alakzatok bemutatásánál ez az igazán jó megoldás. Egy egyszerű x3dom modell (az egér gombját a képen nyomvatartva mozgatható, görgetéssel átméretezhető a modell): Egy komplex Sketchfab modell (az indítás és letöltődés után az egér gombját a képen nyomvatartva mozgatható, görgetéssel átméretezhető a modell): 3D modellek rajzolására és megjelenítésére már egyre több PDF készítő-olvasó és szövegszerkesztő is képes, de ezek nem mindig kompatibilisek egymással. |
|
A HTML és XML alapú Web-oldalakba beágyazhatók különböző alkalmazások (programok), amelyek az adott programnyelv által biztosított lehetőségeknek megfelelő feladatok megoldását teszik lehetővé. Ezek általában az olvasóablaknak csak egy bizonyos részét foglalják le, és azon belül lehetőséget biztosítanak adatbevitelre, eredmények megjelenítésére és akár grafikus műveletekre is. Elvégezhető velük bármilyen egyszerű és komplex matematikai számítás, műszaki méretezés... A Web-oldalakon megjelenő alkalmazások lehetnek kliens-oldali és szerver-oldali végrehajtásúak. Hogy melyik alkalmazása célszerű, az a feladat jellege és a hálózati adottságok ismeretében dönthető el. Egyszerűbb feladatok esetén bizonyos, hogy a kliens-oldali alkalmazások, azon belül is a HTML kódba épített, vagy külön behívott szkriptek alkalmazása javasolt. Célszerű olyan szkript-nyelvet választani, amely a böngészőprogramok által széleskörűen támogatott és nem igényli külön bővítmény telepítését. Az alábbiakban két egyszerű kliens oldali alkalmazás látható:
A JavaScript a legszélesebb körben támogatott és legelterjedtebb kliens-oldali szkript-programnyelv. A Flash egy böngésző bővítményt igénylő, lassan háttérbe szoruló, hatásos (de sajnos biztonságtechnikai réseket tartalmazó) multimédiás technológia. |
|
Mivel az elektronikus könyvek olcsón és kiváló minőségben biztosítják a színes megjelenítést, célszerű minél gyakrabban alkalmazni különböző képeket a dolgok szemléletes bemutatására. • A szövegközi képek megjelenítési méretét nem célszerű túl nagyra választani, illetve úgy kell meghatározni, hogy a kívánt mondanivaló egyértelműen kivehető, első látásra áttekinthető legyen. A szövegközi képek minden esetben kisebbek legyenek az oldal szélességénél, ami azt jelenti, hogy a ma elterjedt képernyőbeállítások (800x600, 1024x768, 1920x1080) mellett maximális méretük hozzávetőlegesen 700x500 képpont legyen. Persze egy elektronikus könyv tartalmazhat ennél nagyobb képeket is, de legjobb, ha ezek az oldalon csak kisméretű változatban vannak tárolva, amelyek egyben hivatkozások is a kép teljes méretű változatának megtekintéséhez. • A megjeleníteni kívánt kép felbontását úgy célszerű megválasztani, hogy a megjelenítő programnak az ábrát ne kelljen átméreteznie a megjelenítéshez. Tehát, a megjelenítési méret a kép eredeti felbontásának megfelelő (500x300 pixeles kép a képernyő 500x300-as területén jelenik meg) legyen. Ez más szempontból is előnyös, a megjelenítési méretnél nagyobb valódi méretben tárolt képek feleslegesen foglalják a memóriaterületet, kezelésük nehezebb, így interneten keresztüli online olvasás esetében is lassabban töltődnek le. • Online olvasás során a képek tárolási mérete határozza meg azok letöltődési idejét, ebből következik, hogy a tárolási méretet minimalizálni kell, lehetőleg a minőség megtartása mellett. Ez a megfelelő képformátum kiválasztásával és annak optimalizálásával lehetséges. Nagyobb méretű képek esetében előnyös, ha azok az oldalon csak kisméretű változatban vannak tárolva, amelyek egyben hivatkozások is a kép teljes méretű változatának megtekintéséhez. Így a kép teljes méretű változatának letöltődése csak az olvasó külön óhajára történik meg. • A megjelenített képek minősége alapvetően meghatározza a kiadvány minőségét is, ezért törekedni kell a tökéletes képminőségre. A kép központjában a megmutatni kívánt lényeg legyen, jól kivehető méretben és élességben. A képeken a megmutatni kívánt részletek utólagos munkálatokkal kiemelhetőek (nyilak, keretek, feliratok), valamint a nem kívánatos részletek eltüntethetőek. Ehhez nyújtanak segítséget a különböző professzionális képszerkesztő programok: Corel Photo-Paint, Corel Paint Shop, Adobe Photoshop... és egy ajánlott ingyenes program: IrfanView. • A képek azonosítása szükséges ahhoz, hogy külső forrásokból hivatkozni lehessen rájuk. A könyvön belüli hivatkozások helyett hasznos lehet, ha az adott kép több helyen is szerepeltetve van, megkönnyítve ezzel az olvasó munkáját. (Ez annál inkább lehetséges, mivel elektronikus tárolás esetén az egy példányban tárolt képek több helyen is megjeleníthetőek.) • A képeknek a tartalmat jól tükröző címet kell adni, amely képjegyzék készítése esetén is egyértelmű azonosítást tesz lehetővé. HTML formátumú kiadványoknál a képekhez megadható alternatív szöveg is a kép címe legyen. (Ez a szöveg jelenik meg akkor, ha a képek, ábrák megjelenítése tiltva van, vagy amikor az egér-mutató a kép fölé kerül.) • A kép formátuma határozza meg annak tárolási méretét adott felbontás mellett. Online elérhető könyvek esetében célszerű tömörített képformátumot használni a letöltődés meggyorsítására. Veszteséges tömörítési eljárásokkal egészen kis méretek is elérhetőek, de a tömörítés mértékének növelése a képminőség romlásával jár. Ajánlott a képeket a JPEG veszteségesen tömörített formátumban tárolni, amely kis méretet és elfogadható megjelenítési minőséget tesz lehetővé. (A komolyabb képszerkesztő programok esetében a tömörítési szint, így a minőség is beállítható.) Két példa a JPEG formátumú képek méret/minőség kompromisszumára:
Látható, hogy a 10 vagy 20 %-os tömörítésű JPEG képek szinte tökéletes minőség mellett megfelelően kis méretet biztosítanak.
|
|
Az elektronikus könyvek részeként vagy mellékleteként hanganyagok is tárolhatók, illetve lejátszhatók. A tudományos és műszaki könyveknél a hanganyagok általában beépített lejátszó eszközzel vagy hivatkozásokkal érhetőek el (nem háttérzeneként), ha azt az olvasó meg kívánja hallgatni. • A hanganyag tárolási mérete meghatározza annak online felhasználhatóságát. A mai nagyobb sávszélességek mellett már célszerű a hangminőség magas szinten tartása, de a gyors átvitelhez mindenképpen szükséges valamilyen tömörítési eljárás. • A hanganyag hangminősége egyben meghatározza az elektronikus könyv minőségét is, ezért minél jobb hangminőségre kell törekedni. • A hanganyag formátuma határozza meg a tárolási méretet adott hangminőség esetén. Célszerű a legelterjedtebb MP3 veszteséges tömörítési eljárást használni, amelynél beállítható a kívánt hangminőség. Egyes különleges esetekben, ha szükséges, veszteségmentes tárolás is használható, például a WAV tömörítés nélküli formátum vagy a FLAC és WMA Lossless tömörített veszteségmentes formátum. |
|
Egyes kísérletek, folyamatok, események csak filmen mutathatók be igazán szemléletesen. Az elektronikus könyvek csatolt fájlként vagy beépítve is tartalmazhatnak különböző méretű és formátumú filmeket. Sajnos a jó minőségű filmkészítés magas szintű felkészültséget igényel, így komoly kihívást jelent a könyvek készítőinek. Persze számos esetben az elvégzett kísérletekről már eleve készül valamilyen filmfelvétel, ami megkönnyíti az adaptációt. • A film tárolási mérete meghatározza annak online felhasználhatóságát. A mai nagyobb sávszélességek mellett már célszerű a minőség magas szinten tartása, de a gyors átvitelhez mindenképpen szükséges valamilyen tömörítési eljárás. • A filmek kép- és hangminősége meghatározza az elektronikus könyv minőségét is, ezért minél jobb felvételekre kell törekedni. • A filmek formátuma határozza meg a tárolási méretet adott minőség esetén. Célszerű valamelyik elterjedt veszteséges tömörítési eljárást használni, amelynél beállítható a kívánt minőség. Például: WMV vagy MPEG-4. |
|
A személyi számítógépen olvasható elektronikus könyvek esetében a könyv mellékleteként elhelyezhetők bármilyen típusú és tartalmú fájlok is. Ezek célszerűen egy-egy szövegközi hivatkozással érhetők el és azonnal futtathatóak vagy az olvasó gépére menthetőek, attól függően, hogy programfájlról vagy valamilyen adatfájlról van-e szó. A csatolható fájlok főbb típusai: • a könyv oldalain nem megjelenő ábrák, képek (például: *.cdr, *.dwg); • a könyv oldalain nem megjelenő főleg szöveges dokumentumok, programlisták (például: *.txt, *.doc, *.pdf); • futtatható programok; • lejátszható hangfájlok; • lejátszható filmek. |
|
A könyvön belüli navigáció biztosítja a fellelni kívánt adat, illetve ismeret megtalálását. Ahhoz, hogy egy nagyobb terjedelmű elektronikus könyv jól használható legyen, fejlett navigációs jellemzőkkel kell rendelkeznie. Az ezt biztosító eszközök: • bármely oldalról elérhető többszintű aktív tartalomjegyzék; • beszédes fejezetcímek; • a fejezetek közötti kereszthivatkozások; • átfogó keresési lehetőség; • oldalon belüli keresési lehetőség; • megfelelő oldalméret. |
|
A műszaki és tudományos művek elengedhetetlen része a tartalomjegyzék, amely: • lehetővé teszi a tartalom szerinti gyors keresést; • és a lehető legrövidebben összefoglalja a könyv tartalmát, (ennek megvalósításához persze szükséges még a megfelelő fejezetcím választás is). Egy jó elektronikus tartalomjegyzék jellemzői: • egy külön hivatkozással minden oldalról elérhető; • minden címszava egyben hivatkozás is az adott fejezet azonnali megtekintéséhez; • nagyobb terjedelem esetén két részből áll: egy összefoglaló fejléc a főfejezetekkel és egy teljes részletességű felsorolás; a főfejezetcímek egyben hivatkozások is a részletes tartalomjegyzék egyes szakaszaira; • esetenként az oldalak szélén vagy tetején állandóan jelen van és böngészhető. |
|
A nyomtatott és elektronikus kiadványok egyaránt tartalmaznak hivatkozásokat, amelyek más kiadványokra vagy azok részleteire utalnak (hivatkoznak). A hivatkozások forrásokat, bizonyítékokat, kapcsolódó ismereteket és további témákat jelölnek ki az olvasó számára. (Nyomtatott könyvek esetében a leggyakoribb hivatkozás-fajta az irodalomjegyzék.) Az elektronikus könyvek esetében a hivatkozások egy újabb típusa is megvalósítható. Az úgynevezett linkek olyan hivatkozások, amelyek segítségével a könyvön belül, illetve a könyvet tartalmazó hálózaton (elektronikus könyvtár, internet) belül tetszőleges oldal, sőt oldalon belüli rész (azonnal) előhívható. (Mivel lehetőség van egy hivatkozással megjelölt tartalom új ablakba való betöltésére, egyazon elektronikus könyv több oldala is megjeleníthető egyszerre egy képernyőn.) Az elektronikus könyvekben szereplő hivatkozások (linkek) biztosíthatnak: • oldalon belüli azonnali elérést; • könyvön belüli azonnali elérést; • más könyv részletének azonnali elérését; • és elektronikus levél azonnali küldésének lehetőségét egy megadott E-Mail címre. Az interneten, illetve azon belül a World Wide Web-en szabadon elérhető elektronikus könyvek egymás közötti hivatkozásai képviselik a hivatkozások legfejlettebb formáját, azonnaliak, valamint a hivatkozó és a hivatkozott adat egyidejűleg olvasható. A Weben keresztüli hivatkozások nagyszerűségük mellett számos problémát is okozhatnak. Egyes Web-oldalak megszűnése, egy könyv bővítése vagy egy oldal címének változása a hivatkozásokat működésképtelenné teheti. Ennek elkerülése végett egy HTML alapú elektronikus könyv szerkesztésekor törekedni kell a következőkre: • A kis terjedelmű részekre való hivatkozásokat kerülni kell. Egy képet, egy ábrát vagy egy rövid szövegrészt a hivatkozás helyett célszerű inkább a szükséges helyen ismételten szerepeltetni, idézni. • A fejezetek sorrendjét, címét egy bővítéskor sem célszerű megváltoztatni. Az utólagosan beillesztett fejezetek, alfejezetek lehetőség szerint az azonos szintű fejezetek után legyenek elhelyezve. Minél magasabb szintű egy fejezet, annál inkább állandó legyen! • A fejezeteket, alfejezeteket tartalmazó fájlok nevét és helyét az első publikálás után már nem szabad megváltoztatni! • A könyv elérési címét (URL), vagyis az otthont adó Web-oldalt és a könyv azon belüli helyét nem szabad megváltoztatni! Az említett követelmények megvalósításához csupán annyi szükséges, hogy egy elektronikus könyv írásának megkezdése előtt annak tartalmát, felépítését és jövőbeni bővítésének valószínű irányát jól át kell gondolni és minél pontosabban meg kell fogalmazni. |
|
Az elektronikus könyvek esetén könnyen megvalósítható a címszóra vagy szövegrészre való automatikus keresés. Az automatikus keresési lehetőség helyettesítheti a nyomtatott könyvek név-, és tárgymutatóját is, de emellett egy tudatosan szerkesztett tárgymutató gyorsabb és jobb keresési eredményeket adhat. A keresés négy lehetséges szintje: • A lapon belüli keresést a HTML-megjelenítők, a fejlettebb dokumentum olvasók és a szövegszerkesztők általában lehetővé teszik. • A könyvön belüli kereséshez a HTML formátum esetében már külön, online használat esetében szerver oldalon futtatott keresőprogram szükséges. • Egy könyvtáron belüli kereséshez szükséges egy, a könyvtár teljes elektronikus állományát elérő keresőprogram. • Több könyvtárat átfogó kereséshez szükséges az elektronikus könyvtárak állandó online kapcsolata (például internet) és a könyvtárak kereső programjai közötti kommunikáció megvalósítása. Ehhez hasonlítható az interneten szabadon elérhető tartalmak (könyvek, cikkek, hirdetések, egyéni Web-oldalak) keresése a mára szinte egyeduralkodóvá vált Google keresővel. (Az internetes (World Wide Web) keresőprogramok természetesen nem a kulcsszó (kulcsszavak) megadásakor kezdik el végignézni a Web tartalmát, hanem automatikus működésű böngésző programok folyamatosan olvassák a lehetséges oldalakat, adatbázisukba veszik az oldalakon megadott kulcsszavakat, az oldalak címét, főcímeit és szavait; majd az adatbázisból adják meg a keresésre a választ. Az automatikus kutatás azt eredményezi, hogy számos esetben lényegtelen dolgok is bekerülnek az adatbázisba, amelyek a keresési találatok számát erősen megnövelik, megnehezítve ezzel a keresett információ megtalálását. A gyorsabb és célravezetőbb keresést hivatottak elősegíteni a Web-tartalomjegyzékek, Web-katalógusok és linkgyűjtemények, amelyek általában téma szerint rendezettek, és amelyekbe egy elkészült elektronikus könyvet regisztrálni lehet, elősegítve ezzel is, hogy az olvasók könnyen megtalálják.) A műszaki és tudományos területet felölelő elektronikus adathalmazban igazán eredményes keresést csak egy tudatosan szerkesztett tárgymutatóval lehet elérni. (Például a "tranzisztor" címszóra való keresés eredményeképpen az olvasó meg kell hogy kapja a tranzisztorok alapelveit, fajtáit és működésüket, alapkapcsolásait, gyártását, típusait és azok jellemzőit bemutató oldalak jegyzékét, de nem kell hogy megkapja azt a több tízezer oldalt, amelyek egy-egy konkrét típus adott felhasználását mutatják be vagy csupán szerepel rajtuk a tranzisztor címszó.) |
|
A tudományos és műszaki irodalom esetében az ismeretek aktualitása (naprakészsége) fontos elvárás. Ez alapján a művek két típusba sorolhatók: • A klasszikus természettudományos ismereteket tartalmazó művek, amelyek változtatás nélkül is időtállóak maradnak (például: általános matematika és fizika könyvek, megvalósított kísérletek dokumentálása...). • Az új tudományos eredményeket és technikai megoldásokat bemutató művek, amelyek rövid időn belül elavulnak, illetve tartalmi frissítésük időnként szükségessé válik (például: számítástechnikai, mikrobiológiai könyvek). Az online olvasható elektronikus könyvek esetében a későbbi változtatás könnyű, így lehetségessé válik: • az észlelt hibák gyors kijavítása; • egyes részletek pontosítása, átfogalmazása; • és az anyag folyamatos bővítése. Célszerű az olvasóval már az elektronikus könyv kezdőoldalán tudatosítani a mű "aktuálisságát": • az utolsó frissítés dátumának szerepeltetésével; • valamint egy legalább három hónapra visszanyúló részletes frissítési lista biztosításával. |
|
Minden elektronikus könyv kezdőlapján szerepelnie kellene egy úgynevezett frissítési naplónak, amely tájékoztatja az olvasókat a mű változásairól (javításairól, bővítéséről). Így az olvasók elvégezhetik a tudásuk, illetve a saját példányuk frissítését; vagy a megadott dátumokból egyértelműen látják, hogy az utolsó megtekintés óta nem történt változás. A frissítési naplóban célszerű szerepeltetni: • a frissített szakasz vagy alfejezet címét, amely egyben hivatkozás is a közvetlen eléréshez; • az alfejezet frissítésének legalább napra pontos dátumát; • és esetleg a frissítés jellegét (javítás, bővítés, új fejezet...). |
|
A műszaki és tudományos témákat feldolgozó elektronikus könyvek esetében fontos feltétel a közölt ismeretek és adatok hitelessége, hogy a mű további munkákhoz és kutatásokhoz is biztonsággal felhasználható legyen. Különösen nagy gondot jelent ez az interneten való publikálásnál, mivel ott bárki szabadon közzétehet bármilyen jellegű információt, amely akár hibás is lehet. (Természetesen a nyomtatott könyvekben is előfordulnak hibás (nem nyomdahibás) részek.) A hibás közléseket, valótlanságokat tartalmazó oldalakat az olvasók egy bizonyos idő után általában felismerik, így egy "természetes kiválasztódás" megy végbe, csökken vagy megszűnik az oldal nézettsége. Éppen ezért, egy elektronikus könyv publikálásánál ajánlott a következőket betartani: • "több szem többet lát", tehát a tartalom ellenőrzését lehetőség szerint több, a témában szakértő személy végezze; ajánlott lehet egy vagy több hivatalos szaklektor felkérése is; • ajánlott a szakirodalomban már elterjedt szakkifejezések és megnevezések használata; • az idézeteket, átvett adatokat is ellenőrizni kell; • csak többször elvégzett, ellenőrzött mérési eredmények kerüljenek közlésre, a mérési körülmények részletes leírásával együtt; • közvéleménykutatás vagy statisztikai célú adatgyűjtés esetén az eredményekkel együtt a célszemélyeket bemutató jellemzőket is közölni kell; • a közölt számításokat, levezetéseket több különböző módon is ellenőrizni kell; • a közölt programpéldák működését minden esetben ki kell próbálni; • a közölt technikai leírásokat a gyakorlatban is ellenőrizni kell, vagyis a közlés előtt legalább egy példányban meg kell valósítani és ki kell próbálni; • az online olvasható könyvek esetében az észlelt hibákat rövid időn belül ki kell javítani. |
|
Elektronikus könyvek egyes részleteinek idézhetősége a nyomtatott könyvekhez hasonló kérdéseket veti fel. Egy idézet szerepeltetéséhez normál esetben a jogtulajdonos engedélye szükséges. Ha az idézendő könyvhöz tartozik egy jogviszonyokat tisztázó állásfoglalás, akkor aszerint kell eljárni, de még egy szabadon felhasználható tartalom esetén is illik szerepeltetni az idézett munka szerzőjét, címét (kiadóját, a kiadás évét,) és Web-címét. Minden elektronikus könyvhöz célszerű tehát elkészíteni egy jogi állásfoglalást, amely az olvasókkal és felhasználókkal ismerteti a fennálló lehetőségeket. (Egy nemzetközi, szabadon felhasználható tartalmakhoz alkalmazható licenszrendszer: Creative Commons. Ez az oldal a következő licensz alá tartozik:  , amely engedélyezi a kereskedelmi célú felhasználást a forrás megjelölésével és engedélyezi a módosítást és annak megosztását megegyező licensz alatt...)
|
|
Esetenként felmerül az elektronikus könyvek jegyzetelhetőségének igénye, amellyel hatékonyabbá tehető az ismeretek feldolgozása, elsajátítása. (A nyomtatott könyvek esetében lehetőség van a lényeg aláhúzással vagy más jelöléssel történő kiemelésére, széljegyzetek készítésére.) Elektronikus könyvek esetében a jegyzetelés, a lényeg kiemelése megoldható egy külön kézírásos jegyzetfüzetbe, vagy egy külön szöveges fájlba, és az utóbbiba a könyv részletei akár egy mozdulattal át is másolhatók. Online elektronikus könyvek esetében az újabb böngésző programok, PDF és DOC dokumentumok esetében az újabb kezelő programok már lehetővé teszik a jegyzetelést és a mű a jegyzetekkel együtt elmenthető. |
|
Az elektronikus könyvek felhasználása során előnyt jelenthet azok konvertálhatósága, vagyis formátumok közötti átalakíthatósága. Például egy XML formátumú könyv segédprogramokkal általában (a különleges tartalmak nélkül) átalakítható Adobe PDF, HTML vagy egyéb formátumúra is, aszerint, hogy a felhasználó milyen igénnyel lép fel. A konvertálhatóság nem elengedhetetlen követelmény. Online szabadon elérhető könyvek esetében általában a legelterjedtebb alapformátum alkalmazása a célszerű, hogy a felhasználók minél egyszerűbben megtekinthessék a művet. Egy ilyen mű esetében nem célszerű a kinyomtatás sem, mivel az online változat folyamatos javítási és bővítési munkája azt hamar elavulttá teszi. |
|
Az elektronikus könyvek elérhetősége sokkal jobb, mint a nyomtatott könyveké. A cél az, hogy az olvasóközönség (akiknek a könyv készült) minél könnyebben megtalálja, megszerezze és használja a könyvet. Az elérhetőséget javítja: • alacsony ár, esetleg ingyenes hozzáférés; • népszerű, elterjedt formátum; • állandó hozzáférés (például: Internet, amelynek rendelkezésre állása általában már jobb, mint 99 %). |
|
Egy elektronikus könyv ára bizonyosan alacsonyabb, mint egy nyomtatott könyvé, mivel annak elkészítése és terjesztése sokkal könnyebb. Természetesen minden elektronikus könyvnek van valamilyen ára (hiszen elkészítéséhez rengeteg munkára van szükség), amelyet fizethet: • az olvasó, amikor megveszi a könyvet; • egy alapítvány, közhasznú társaság vagy közvagyon kezelő szervezet, amely így támogatja az olvasókat, a kultúrát, a haladást; • vagy a szerzők és a kiadó, ha ingyenesen hozzáférhetővé teszik a művet. Egy nyomtatott formátumú különleges szakmai könyv ára meghaladhatja az 50.000 Ft-ot is. Egy nagy példányszámban kiadott nyomtatott szakkönyv 5..10.000 forintba kerül. Mivel egy szakma, illetve szakterület ismereteit több tíz szakkönyv tárgyalja, a szakkönyvek beszerzése százezer forintos nagyságrendű kiadást jelent. Ezt egy egyszerű érdeklődő, de általában a legtöbb diák sem engedheti meg magának. Tehát, a jövedelmek reálértékéhez képest magas ár az oktatás, szakképzés, fejlesztés eredményességét csökkenti. Ezt az ellentmondást hivatottak feloldani a könyvtárak, amelyekben a szakkönyvek többsége megtalálható (ha máshogy nem, hát könyvtárközi kölcsönzéssel), habár esetenként alacsony példányszámban és hosszú várakozással. Vajon miért ilyen drága egy szakkönyv? A tudásanyag összegyűjtése, megírása, szerkesztése, a szükséges kutatások és kísérletek elvégzése több ezer munkaórába kerül, a szerzőknek több tíz évig kell képezniük magukat ahhoz, hogy igazán magas színvonalon végezzék munkájukat. Tehát nekik jogosan jár egy bizonyos ellenszolgáltatás. A kiadók, a nyomda, a terjesztők és a könyvkereskedők munkája is a könyv árából van finanszírozva. Sőt a könyvek árának egy része általános forgalmi adóként kerül befizetésre. (2016-ban a nyomtatott könyvek ÁFA-ja 5 %, az elektronikus könyveké 27 %.) Ebből következik egy, a társadalom számára igazán olcsó könyv képlete: • a könyv legyen elektronikus formátumú (nyomdai költségek, példányszám és terjedelem megkötés nélküli); • a könyv egy ingyenes tartalomszolgáltató állandóan elérhető tárhelyén helyezkedjen el (terjesztési, raktározási és kereskedelmi költségek nélkül); • a könyv készítését teljes egészében egy alapítványi vagy közpénzekből gazdálkodó szervezet biztosítsa (nincs kiadói haszon); az alapítványt a könyv témájához kapcsolódó gazdasági szféra támogassa (a támogatásokat a támogató leírhatja az adóból); • az olvasó a könyvet otthon vagy számítógépes háttér hiányában egy könyvtárban olvashatja (nincs forgalmi adó, utazási, szállítási költség). |
|
Az elektronikus könyvet tároló adathalmaz mérete meghatározza annak szállíthatóságát, másolhatóságát, elektronikus úton való továbbíthatóságát. A méret viszonylagos tényező, mivel külön jelentősége van: • a teljes tárolási méretnek; • és az egyszerre megtekinthető rész, az oldal méretének. Ez a szakasz a teljes mérettel kapcsolatos problémákat érinti. A teljes tárolási méret meghatározza, hogy az elektronikus könyv milyen adathordozón tárolható és mennyi ideig tart a teljes letöltése. Ha a könyv terjesztése nem online módon történik vagy szükségessé válhat az olvasók számára a teljes könyv adathordozóra mentése, célszerű a méretet a CD és DVD adta korlátok között tartani, amelyek ma a legolcsóbb adattárolási módot jelentik. Rövidebb, főleg szöveges művek esetében még a CD (700 MByte) is bőven elegendő, de a hanganyagot és filmeket tartalmazó könyvek mérete akár még az egyoldalas, egyrétegű DVD (4,7 GByte) méretén is túlléphet. Ugyanazon adat (szöveg, kép, hang) különböző formátumai más-más méretűek. Célszerű tehát minél tömörebb formátumot választani. |
|
Az elektronikus könyv oldalmérete (az egyszerre betöltődő adatok mennyisége) határozza meg az olvasóprogramba való betöltődés idejét, vagyis a lapozás idejét. Nem probléma, ha egy átfogó mű akár több gigabájt méretű, de előnyös, ha annak egy oldala kis sávszélességű internet kapcsolaton is 10 másodpercen belül letöltődik. A túlzott oldalméret (sok nagyfelbontású kép, háttérzene) akár teljesen meg is hiúsíthatja az online felhasználást. (Habár egy oldalasnak indult, jelen oldal a szöveges anyag mennyiségét tekintve már egy több oldalas szervezést kívánna, de akkor elveszne az egyben való lementhetőség lehetősége. Az oldal jelenlegi mérete: ~1 Mbyte.) A következő táblázat különböző méretű oldalak letöltődési idejét mutatja be különböző sávszélességű adatátviteli módokkal:
A műszaki és tudományos könyvek esetében, mivel a képek és ábrák lényegi információt hordoznak, nincs értelme annak, hogy a felhasználó a letöltődés gyorsítása érdekében a böngésző programban kikapcsolja azok megjelenítését. Ezért a könyv szerkesztőjének csupán a tényleg szükséges mennyiségű, és méretű képeket és ábrákat célszerű az oldalon elhelyeznie. A letöltési időt csökkenti egy megfelelő tartalomjegyzék elhelyezése. A tartalomjegyzékek, tárgymutatók letöltődése, azok szöveges volta miatt általában gyorsan megtörténik, így a felhasználók kiválaszthatják az éppen szükséges oldalt, illetve egy oldalt sem kell feleslegesen letölteniük. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az elektronikus könyvek egyik fő jellemzője a gyors és könnyű másolhatóság. Éppen emiatt nehéz (talán lehetetlen) a kiadóknak kiküszöbölni az illetéktelen másolást és használatot. Az illetéktelen hozzáférések megakadályozásra használhatók a speciálisan elektronikus könyvekhez kifejlesztett formátumok, olvasóprogramok, amelyek a könyvet kódolva tartalmazzák és jelszavas védelemmel rendelkeznek. Így hiába másolja le, illetve tölti le valaki a tartalmat, a jelszó nélkül nem tudja használni. Folynak még próbálkozások a csupán egy adott időtartamig megtekinthető dokumentumokkal, amelyek egy bizonyos idő múlva automatikusan törlődnek a felhasználó háttértárolójáról. Természetesen a leleményes felhasználók ellen mindenféle kiadói próbálkozás hiábavaló. A jogtalan másolást bizonyos időre csökkenteni igen, de megszüntetni nem lehet. A megoldást talán az ingyenes hozzáférés jelenti. A hasznos tartalom között vagy mellett elhelyezett kevésbé hasznos hirdetésekkel, reklámokkal lehet a könyv készítésére és fenntartására a fedezetet előteremteni. A hirdetések természetesen legyenek a témához kapcsolódóak. |
|
Egy elektronikus könyv tartalmának módosíthatósága viszonylagos tulajdonság: • Jó, ha a készítők könnyen el tudják végezni a javításokat, módosításokat és bővítést. • Rossz, ha a felhasználók kedvük szerint átírva továbbíthatják egymásnak a könyvet vagy annak részeit és így a mű hitelessége nem biztosított. Az online elérhető dokumentumok különböző formátumai különböző módon támogatják a dokumentum védelmét. Az Adobe PDF és Microsoft Word dokumentumok az olvasó számára módosíthatatlanná tehetőek. A legelterjedtebb HTML formátum viszont könnyen módosítható. Az olvasókban kell tudatosulnia a ténynek, hogy HTML dokumentumok esetében a legfrissebb hiteles példányt minden esetben a kiadó honlapján keressék. |
|
A szerzői jogok védelme nagyon fontos a kiadóknak és az íróknak, de egyáltalán nem érdekli az olvasókat, illetve felhasználókat (tisztelet a 0,05% kivételnek), akik, ha tehetnék, minden művet egyszerűen csak lemásolnának, hiszen így csak töredékébe kerül megszerezni a kívánt információt. A jogvédelem és a "tudás mindenkié" eszme ellentétes érdekek ütközése. Az egyik oldalon a mostani irodalmárok, tudósok és kutatók sokszor lebecsült szellemi munkája; a másikon a tehetséges fiatalok (a jövőbeni tudósok) fejlődése, érvényesülése áll. Egy jól működő jogvédelem a széleskörű tájékoztatást, az átfogó szakmai képzést, önképzést nehezíti. Az elektronikus formában tárolt és terjesztett adatok hatásos jogvédelme szinte megoldhatatlan feladat. Az offline anyagok másolás elleni védeleme nem valósítható meg, mint ahogy a nyomtatott könyvek is könnyedén fénymásolhatók. Az online anyagok hozzáférése korlátozható ugyan, de hogy az anyag megtekinthető legyen a letölthetőség (aztán másolás) korlátozásával, az már nehéz feladat. Szokásos eljárás, hogy a tartalomjegyzék és egy mintafejezet korlátlanul megtekinthető, de a teljes könyvért már fizetni kell. Természetesen egyes "ügyesebb" felhasználók az így elért könyvet könnyen-másolható formátumúra változtatják és jogtalanul terjesztik. Az oktatás és a tudományos fejlődés egyik nagy előremozdítója lehet a szabadon elérhető elektronikus könyvtárak megjelenése, habár egyelőre tudományos és műszaki vonalon szegényes és elavult (inkább tudománytörténeti jelentőségű) kínálattal rendelkeznek. Az elektronikus könyvtárakban régi közkincsek, adakozó kedvű szerzők és kiadók művei, valamint támogatások és közforrások segítségével megvásárolt művek találhatók meg. Szerencsés, hogy folyamatosan készülnek időszerű művek pályázati forrásokból, de ezek sok esetben nehezen kezelhetőek, szervezetlenek és általában elkészültük után magukra hagyottak, nem történik meg aktualizálásuk, hibajavításuk. (Arról nem is beszélve, hogy számítástechnikai vonalon már egy 5 éves könyv is elavultnak számít.) |
|
Az elektronikus könyvek olvasásához valamilyen elektronikus olvasó eszközre van szükség. Az olvasó eszközök négy csoportra oszthatók: • a csak elektronikus könyvek olvasására használható e-könyv olvasó (ebook reader) eszközök, amelyek könyv nagyságú hordozható célszámítógépek, és egyszerre több könyvet is tárolhatnak. Előnyük még a napfényben is olvasható megjelenítés (E Ink), a kis méret, a kis súly, a kis fogyasztás (hosszú működési idő) és a viszonylag alacsony ár. Hátrányuk a fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos megjelenítés, amely szokványos irodalmi művekhez megfelelő, de tudományos- és műszaki munkákhoz nem minden esetben elegendő. Hiányzik a színes képek és ábrák megfelelő megjelenítése, a dinamikus oldalszélességből adódó átméretezhetőség és több mű több oldalának együttes megjelenítésének, valamint az aktív tartalmak (szkriptek, programok) futtatásának lehetősége.
|
|
Az elektronikus könyvek tárolási formátuma határozza meg: • a könyv tárolási méretét; • a könyv felépítésének szervezhetőségét; • és a könyv megjelenítésének lehetőségeit. A jelenleg is elterjedten használt dokumentum formátumok, megjelenítési megoldások: • a DOC dokumentum formátum, amely nyomtatásra szánt kiváló megjelenésű dokumentumok létrehozására alkalmas (eredetileg a Microsoft Word dokumentumszerkesztő saját formátuma, de ma már számos dokumentumszerkesztő program kezeli); megtekintéséhez valamilyen erre alkalmas dokumentumszerkesztő programot kell telepíteni; • a DOCX dokumentum formátum, egy tömörítve tárolt XML alapú formátum, amely 2007 óta a Microsoft Office programcsomag hivatalos formátuma (habár már létezett az ODF szabványos XML-alapú formátum, a Microsoft üzleti okok miatt ezt az új formátumot hozta létre a Microsoft Office programcsomaghoz, így biztosítva, hogy a konkurens dokumentumszerkesztők ne tudják kezelni azt). Az igazán széles közönségtábornak szóló Microsoft Word dokumentumokat ezért célszerű a régi DOC vagy a nyíltan használható ODF formátumba mentve közzétenni! A DOCX dokumentumok megtekintéséhez a Microsoft Office irodai programcsomagot vagy a Microsoft Word dokumentumszerkesztő programot kell telepíteni; • az ODF dokumentum formátum, egy szabadon felhasználható szabványos (ISO 26300) tömörítve tárolt XML alapú dokumentumformátum, amelyet 2007 óta a Microsoft Office programcsomag is támogat és lassan terjed; megtekintéséhez valamilyen erre alkalmas dokumentumszerkesztő programot kell telepíteni; • a PDF dokumentum formátum, egy szabadon felhasználható szabványos (ISO 32000) dokumentumformátum, amely az elkészítés után már nem módosítható; minden ismert dokumentumszerkesztő és a legtöbb rajzoló program is képes PDF dokumentumot létrehozni, sőt számos nyomtatóként futtatható PDF készítő program létezik, amelyek a nyomtató kimenetű programokat PDF készítési lehetőséggel ruházzák fel; a PDF dokumentumok megtekintéséhez sok esetben nem kell külön program, mert az elterjedt böngésző programok képesek azokat megjeleníteni (például a Windows 10 operációs rendszer telepítésével a felhasználó birtokába jut a Microsoft Edge böngészőnek, amely képes a PDF megjelenítésre); • a HTML egy weboldal-fejlesztésre készült egyszerű szöveges jelölőnyelv, amelyen megírt dokumentumok megjelenítését a böngészőprogramok teszik lehetővé; a HTML formátum, kiegészítve CSS stílusleíró lapokkal és JavaScript programrészekkel, lehetővé teszi igen magas színvonalú és kiváló megjelenésű dokumentumok létrehozását; a HTML, a CSS és a JavaScript, szabadon használható nyílt szoftver szabványok, amelyek "programozásához" elég egy egyszerű szövegszerkesztő (akár a Windows-ba beépített Notepad is); ugyanazon HTML oldal esetében az egyes böngésző programok megjelenítése között lehetnek kisebb különbségek; • az XML egy általános célú szöveges jelölőnyelv, amely adatcsoportok egyszerű és egyértelmű leírására lett kifejlesztve; az XML formátumban megadott tartalom kidolgozásakor szükséges egy dokumentum "szabvány" (például: DocBook) követése, amely értelmezhetővé teszi a leírt adatokat, a megjelenítéshez szükséges egy konverziós program (például: DocBook XSL), amely a csatolt megjelenítést vezérlő stílusleíró lapok alapján a kívánt formátumra alakítja az XML dokumentumot; mivel számos XML-alapú dokumentumleíró szabvány létezik, a böngésző programok általában csak bővítmények segítségével tudják megjeleníteni az XML dokumentumokat; • a FLASH egy programfejlesztési környezet, amely interneten elérhető multimédiás tartalmak (animációk, online játékok, interaktív web-oldalak) közvetítését teszi lehetővé; a böngésző programok általában támogatják a HTML-oldalakba ágyazott FLASH alkalmazások futtatását egy beépített vagy utólag telepített bővítmény segítségével, így akár egy teljesen FLASH-alapú interaktív web-oldal is létrehozható (amelyek FLASH bővítmény nélkül működésképtelenek); sajnos a FLASH nem egy nyílt szabvány, és néhány biztonsági problémája is volt, amelyek sok kellemetlenséget okozztak a felhasználóknak; mára már elterjedt a HTML5, amelynek segítségével minden interaktív multimédiás feladat biztonságosan megoldható, így a FLASH alkalmazása valószínűleg lassan megszűnik; • a PHP egy szerver-oldali programnyelv, amely dinamikus web-oldalak készítését teszi lehetővé; a HTML-oldalba ágyazott PHP program a kiszolgáló gépén fut le és az eredmények szerint módosítja a HTML-oldal megjelenését; egy teljes web-oldal is megvalósítható PHP programozás segítségével, de alkalmazása csak nagyméretű adatbázisok web-oldalon keresztüli kezelésekor célszerű. A következő táblázat a tudományos és műszaki kiadványok esetében alkalmazható elterjedtebb formátumokat hasonlítja össze, néhány fontosabb jellemző tulajdonság szerint.
• kiváló, ha annak minden oldala (alfejezete) egyedi, az automatikus keresőrobotok által szabadon elérhető (szabványos vagy nem szabványos) metaadatokkal (kulcsszavak, szerzői-, kiadói adatok...) és prioritásosan tagolt (kiemelt címek, alcímek) tartalommal rendelkezik; • jó, ha annak főoldala egyedi, az automatikus keresőrobotok által szabadon elérhető metaadatokkal és prioritásosan tagolt (kiemelt címek, alcímek) tartalommal rendelkezik; • közepes, ha annak főoldala egyedi, az automatikus keresőrobotok által szabadon elérhető metaadatokkal rendelkezik, de a robotok a teljes tartalmat nem érik el; • gyenge, ha nincsenek metaadatok és a keresőrobotok a tartalmat sem érik el (például, amikor egy oldal képként van tárolva és csak egy hivatkozáson (linken) keresztül, képként és nem külön oldalként érhető el). Egy szabadon elérhető műszaki és/vagy természettudományos kiadvány hivatkozhatósága: • kiváló, ha annak bármely tetszőleges részletére (mondatára, táblázatára, képére) mutathat aktív hivatkozás; • jó, ha annak bármely oldalára (fejezetére) mutathat aktív hivatkozás, de az oldalon belüli hivatkozások nem megoldhatóak; • közepes, ha annak csak a főoldalára (kezdőlapjára) mutathat aktív hivatkozás; • gyenge, ha nincs lehetőség aktív hivatkozásra (ez a szabadon elérhető tartalmak esetében nem értelmezhető; de ilyenek például a jelszóval védett tartalomkönyvtárak). Egy szabadon elérhető műszaki és/vagy természettudományos kiadvány multimédiás képességei: • kiválóak, ha lehetővé teszi programok, 3D modellek, filmek, hangok, animációk és matematikai képletek szövegközi megtekintését, illetve megjelenítését; • jók, ha programok és 3D modellek szövegközi futtatását nem teszi lehetővé; • közepesek, ha filmek és hangok lejátszását sem támogatja; • gyengék, ha csak állóképeket és szöveget jeleníthet meg. Egy szabadon elérhető műszaki és/vagy természettudományos kiadvány oldalszélessége lehet: • dinamikus, ami azt jelenti, hogy a megjelenítő ablak átméretezésekor a szöveg automatikusan újrarendeződik kitöltve a teljes ablakszélességet, (például ez a HTML oldal az ablak átméretezésekor automatikusan átrendeződik, így jól olvasható akár fél képernyőn is, vagyis egyszerre több dokumentum is olvasható, összehasonlítható); • fix, amikor az oldalkép nem változtatható könyvlapként jelenik meg, állandó a szélessége és a hossza is, nyomtatáshoz optimalizált, de az oldalméret (és ezzel a betű- és képnagyság) természetesen módosítható. A DOC és PDF dokumentumok megjelenése nagyon jó lehet, de a kötött szélességű oldalak miatt egy keskenyebb ablakméret esetén az oldal jobb oldala nem látható, illetve csak oldalra görgetéssel jeleníthető meg. A nyomtatásra optimalizált megjelenés miatt a formázható terület általában valamekkora formázatlan szegéllyel van körülvéve (hogy a nyomtatók által nem elérhető területeken ne legyen információveszteség), ami valamelyest csökkenti az alkotói szabadságot. A DOC, DOCX és ODF (Microsoft Word, Open Office, Libre Office) dokumentumok tudományos munkák publikálására nem ajánlottak az író-olvasó program viszonylag gyenge elterjedtsége miatt. (Az elérhető ingyenes programok sajnos nem teljesen kompatibilisek az "eredeti" Microsoft Word programmal. Az eredeti Word különböző verzióinak hazai elterjedtsége magas ára ellenére nem csekély, mivel ezek nagyrésze illegális másolat.) A Word-ben megírt dokumentumok publikálása PDF formátumban célszerű, amelynek elterjedtsége sokkal nagyobb. A PDF-néző programok ingyenesen letölthetőek, a műszaki területen jelen levő cégek általában ebben a formátumban közlik adatlapjaikat, gyártmányismertetőiket, kezelési utasításaikat. Ma már a legtöbb böngésző program is támogatja a PDF dokumentumok megjelenítését. A HTML dokumentumok szerkesztéséhez egy egyszerű szövegszerkesztő is elegendő, megtekintésüket minden böngészőprogram támogatja. Az interneten elérhető WEB-oldalak nagy része különböző verziójú HTML oldalakból áll. A HTML oldalakra beágyazott FLASH ablakokból (amelyek akár teljes oldalasak is lehetnek) jelenleg még rengeteg működik, de a böngészők FLASH támogatása hamarosan hivatalosan is meg fog szűnni. Az XML alapú dokumentumok lassan terjednek ugyan, de mivel a böngészőprogramok csak bővítmények telepítése után tudják megjeleníteni azokat, az XML alapú műszaki- és tudományos dokumentumfejlesztés nem célszerű. (Az egyszerű internetes publikálás valószínűleg egyre kevésbé fog az XML-re vagy annak bármely szűkített változatára támaszkodni, mert a HTML5 egyesíti a HTML4 és az XHTML1 előnyeit, valamint erősen támogatja a multimédiás- és aktív tartalmak megjelenítését.) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Elektronikus könyvek esetében a tetszetős külalak nem igazán jelent költségnövelő tényezőt, csupán egy kis odafigyelést és néhány óra kísérletező, fejlesztő munkát. A következő szabályokat célszerű betartani: • A szöveg sötét színű legyen, és egy világos, egyszerű háttér előtt helyezkedjen el! Kerülni kell az olyan háttérképek használatát, amelyek rontják a szöveg olvashatóságát! • Kerülni kell a szükségesnél több betűtípus használatát! Az azonos jellegű tartalmakat az egész könyvön belül azonos betűtípussal kell megjeleníteni! A szövegkiemelést nem a betűtípus módosításával kell megoldani! • Egységesen kell jelölni a hivatkozásokat! • Egységesen kell alkalmazni a szöveg tagolását megoldó eszközöket (címeket, bekezdéseket, vonalakat)! • Célszerű a dinamikus oldalszélesség alkalmazása, mert az ablak szélén látható üres sáv zavaró lehet és felesleges is. • Az ábrák jó minőségűek, egységes stílusúak legyenek és elférjenek az oldalszélesség adta keretek között! A nagyobb ábrák külön megjeleníthetőek is lehetnek. • A képek elférjenek az oldalszélesség adta keretek között! A nagyobb képek külön megjeleníthetőek is lehetnek. • A megjelenített képletek és egyenletek a fő szövegrésszel azonos betűtípusúak és betűméretűek legyenek! |
|
Az elektronikus könyvek egy oldalának megjelenési mérete határozza meg az átláthatóságot és a kezelhetőséget, valamint a külalakra is hatással van. Az oldalszélesség lehet: • fix, amikor az oldal szélességének átméretezésekor az egy sorban elhelyezkedő betűk száma megmarad, és a betűméret változik meg (Word, PDF), vagy az oldal szélén üres sáv jelenik meg (HTML, XML). • dinamikus, amikor az oldal átméretezésekor a betűméret megmarad és a szöveg átrendeződik (HTML, XML). Általában a dinamikus megjelenítés ad jobb és tetszetősebb eredményt. Dinamikus oldalszélesség beállítás esetén a felhasználó tetszőleges szélességűre állíthatja az oldalt, így a hasznos tartalom eltakarása nélkül is könnyedén olvashat több dokumentumot párhuzamosan. (Ez az oldal is dinamikus oldalszélességű.) Az oldalak méretei komolyabb szöveg- és dokumentumszerkesztők esetében a nyomtatott oldal méreteihez igazodnak, de WEB-oldalak esetében nem szükséges és nem is célszerű ezt a szabályt betartani. Az oldalszélességet ajánlott tehát dinamikusan változóra beállítani. Az oldal hosszát pedig különböző szempontok figyelembevételével kell megválasztani: • Könnyed tájékoztató tartalmak esetében célszerű a rövid, egy képernyős oldalak alkalmazása, hogy a felhasználó első látásra fel tudja mérni az információ mennyiségét, átlássa a címszavakat, kiemeléseket. • A görgetős egerek megjelenése óta a hosszabb lélegzetű oldalak olvasása sem jelent nehézséget. • Esetenként jó, ha az összetartozó információk egyetlen WEB-oldalon vannak, még akkor is, ha az több fejezetre tagolódik; így ugyanis a felhasználók egyetlen lépésben letölthetik azt saját számítógépükre. (Ez a viszonylag hosszú cikk is ezért van egyetlen WEB-oldalon elhelyezve.) • A hosszabb oldalak is könnyedén kezelhetők, ha jelen vannak a megfelelő navigációs eszközök. |
|
Az ideális elektronikus könyv: • magas színvonalú, hiteles tartalommal rendelkezik;• ingyenesen és tetszőleges időpontban online elérhető; • elterjedt, a felhasználók számára könnyen kezelhető formátumú; • teljesen (vagy legalább nem üzleti célból) szabadon (a forrás megjelölésével) felhasználható tartalmú; • a hitelesség és aktualitás megőrzésére folymatos a frissítése és a hibajavítása (emiatt kinyomtatása értelmetlen); • fejlett belső navigációs képességekkel rendelkezik (aktív, bármely oldalról elérhető tartalomjegyzék; belső közvetlen hivatkozások; tudatosan szerkesztett név és tárgymutató, amely beilleszthető egy globális keresőrendszerbe is); • dinamikus oldalszélességű, az oldal szélén állandó aktív tartalomjegyzékkel; • esztétikus, illetve művészi megjelenésű.
Jelenleg a fenti kívánalmaknak leginkább a HTML dokumentumok adta lehetőségek felenek meg, és valószínű, hogy a közeljövőben a HTML5 alkalmazása lesz az uralkodó tendencia. |
|
A tudományos és műszaki témájú elektronikus könyvek generációi:
|
|
Magyar elektronikus könyvtárak: • Magyar Elektronikus Könyvtár;• Digitális Tankönyvtár • Neumann János Digitális Könyvtár • Hungarológiai Alapkönyvtár • Digitális Irodalmi Akadémia • KlimoTheca - Pécsi Tudományegyetem • Budapesti Corvinus Egyetem Matematika Tanszéki E-könyvtár • Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma • Hungaricana • A középkori Magyarország digitális könyvtára • Digitális Törvényhozási Tudástár • doksi.hu - A tudás birodalma Főleg angol nyelvű elektronikus könyvtárak: • GoogleBooks• Open Content Alliance • Perseus Digital Library • Smithsonian Digital Library A szabadon elérhető műszaki-tudományos könyvek tudomány-, illetve szakterületenkénti listája a Tudomány és Technika oldalain belül a Természettudomány és a Technika címoldalakon található meg. |
Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)
|
