<< Bevezetés   Tartalom   Vissza a Főoldalra   Alapvető alkotó >>

      A lételmélet (ontológia, létfilozófia, léttan), az a filozófiai tudomány, amely a létezéssel (léttel), a létezés értelmezésével, a létezés alapjaival, a létezők összességével (nem az egyes létezőkkel) foglalkozik.
      "Az ontológia tárgya... mindaz, ami van. Látószögébe tehát minden beletartozik, ami a semmitől különbözik. Ezért a lételmélet a legátfogóbb filozófiai tudomány. A többi filozófiai szakterület ugyanis nem a létezők összességét vizsgálja, hanem azoknak egy-egy csoportját." (Turay, 1984)
      Habár "a jelenkori bölcselet csekély érdeklődést mutat létfilozófiai kérdések iránt (ez napjaink filozófiai gondolkodása számára kevésbé tűnik lényegesnek)", és az emberek világa "filozófiai rendszerek nélkül is működik" vagy inkább jól működőnek tűnhet; a szerző határozott meggyőződése, hogy világunk, így ahogy van, messze van az ideális működésétől, sokat javíthatunk rajta, és ennek alapja lehet egy modern és egyértelmű létfilozófiai rendszer.
      Vizsgálódásaink során megpróbálunk az emberi létezésen felülemelkedni, mintegy külső független szemlélőként látni a világot, hogy a tényleges egyetemes összefüggéseket ne takarják el az emberi gyarlóságok és előítéletek. Soha nem mondunk ellent a ma tudományos eredményeinek, elfogadjuk a tapasztalatból eredő, de tudományosan is bizonyított tényeket. Az érvényes tudományos paradigmára jellemző, sokak által tényként elfogadott bizonyítatlan hipotézisek bemutatása mellett szerepeltetjük a kevéssé ismert alternatív hipotéziseket is. (A következőkben bemutatásra kerülő lételméleti rendszer is egy alternatív hipotézis, amely a szerző szerint sokkal jobban "illik" világunkra, mint az előző korok vagy korunk bármelyik hasonlóan kidolgozott rendszere.)
 
      A lételmélet alapkérdései:
 
      Emberi életünk során látjuk, tapasztaljuk, hogy valamilyen környező világban élünk. Tudjuk, hogy környezetünk és mi is valamilyen alkotórészekből épül, épülünk fel. (A természettudományok jelentős haladást értek el ezen alkotórészek feltárásában. Lásd: standard modell!)
      LK1. Van valamilyen "alapvető alkotó" (őselem), amiből minden felépül?
 
      Életünk és tudatos vizsgálódásaink során különféle dolgokkal (tárgyakkal, élőlényekkel és ezek szerveződéseivel, tulajdonságaival; érzésekkel, gondolatokkal és az ezekből levont következtetésekkel) találkozunk. Ezek közül mi az, mik azok, amelyek világunkat felépítik? Ezek a (valódi) LÉTEZŐk, amelyek más LÉTEZŐktől függetlenül is jelen lehetnek, létezhetnek. Önmagukban létező dolgok.
      LK2. Mik azok a LÉTEZŐk?
      (A nagybetűvel kiemelt "LÉTEZŐ" szó szűkebb értelmű, valódi létezést kifejező fogalom, míg a kisbetűs "létező" szó egy tágabb, köznapi, a "tapasztalható", a "van" szavakkal rokonértelmű fogalmat, vagy tulajdonságot jelent.)
 
      Sok mindent tapasztalunk, amelyek a LÉTEZŐktől függetlenül nem tapasztalhatók, önmagukban nem léteznek. Ezek a LÉTEZŐktől erednek, ezek tulajdonságai.
      LK3. Mik a LÉTEZŐk tulajdonságai?
 
      Láthatjuk, hogy az észlelt dolgok (LÉTEZŐk és létezők egyaránt) hatnak egymásra, állapotuk egymástól is függ; és ezek a hatások akár magát a létezést is befolyásolják (létre hoznak vagy elpusztítanak).
      LK4. Mik a LÉTEZŐk közötti összefüggések (kölcsönhatások)?
 
      A világot szemlélve láthatjuk, úgy látjuk, hogy az események nem ok nélkül történnek, mindennek van (vagy vannak) valamilyen oka (okai). Vajon csak úgy történhetnek az események, ahogy megtörténtek, vagy máshogy is történhettek volna? Előre "meg van írva" minden?
      LK5. A világ történései előre meghatározottak?
 
      Mindennapi életünk egy kiterjedéssel bíró helyen, a világunkban játszódik. Ezen a helyen belül meg tudjuk határozni fizikai helyezetünket. Tudjuk, hogy kiterjedésünkkel mindig elveszünk magunknak ebből a helyből valamennyit. Ezt úgy mondjuk, hogy "a térben elfoglalt helyünk" és a térfogatunk adott és meghatározható.
      LK6. Mi a tér?
 
      Hétköznapi fogalmaink legáltalánosabbikai az "idő", a "múlt", a "jelen" és a "jövő", amelyek a keletkezést, a változást és az elmúlást körvonalazzák. Mégsem egyértelmű számunkra, illetve komoly gondot jelent megfogalmazni mi is az idő.
      LK7. Mi az idő?
 
      Meddig terjed (terjedhet) a tér, az idő, a világunk; előre és hátra, makro- és mikroszinten? Megismerhető a világ? Van a világnak eredete, kezdete, vége? Ezek attól függnek, hogy a kérdéses jellemzők végesek vagy végtelenek.
      LK8. A világunk véges vagy végtelen?
 
      Csak véletlen, hogy világunk (törvényei, jellemzői) éppen ilyen, vagy lehetne másmilyen is? Van oka annak, hogy ilyen a világ?
      LK9. Miért ilyen a világ?
 
      Miért van, miért keletkezett a világunk? Mivel jobb, mivel több ez, mintha nem létezne semmi? Van értelme a létezésnek?
      LK10. Mi a létezés célja?
 
      Szükségszerű, hogy létrejöjjön az élet? Van értelme az élet létezésének? "Felsőbbrendű" az élet az élettelennel szemben?
      LK11. Mi az élet létezésének célja?
 
      Szükségszerű, hogy létrejöjjön az ember, hogy az intelligencia ilyen mértékűre fejlődjön? "Felsőbbrendű" az ember a többi élőlénnyel szemben? Hasznos a világnak az ember létezése?
      LK12. Mi az emberi létezés célja?
 
      Jelen műben tovább haladva, ezekre a kérdésekre találjuk meg a lehetséges, eldöntendő alternatívákat és sok esetben magát a választ.

<< Bevezetés   Tartalom   Vissza a lap tetejére   Vissza a Főoldalra   Alapvető alkotó >>

    Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)