Vissza a főoldalra    Vissza az Zenei elektronika főoldalra

 

A Philips CDR870 titkai

 

(Ez egy 1998-as cikk. Manapság is vannak a piacon asztali CD-írók, talán valakinek hasznos lehet az alábbi írás. Érdemes próbálkozni.)

Philips CDR-870

Megvegyük-e a Philips CDR870 asztali CD-írót?

A következőkben néhány említésre méltó érvet ismerhetünk meg, melyek először porba sújtják csak azért, hogy később annál magasabbra emelhessék ezt a ’97-es év végén bombaként berobbant készüléket.

"Lakva ismeri meg az ember…" Féléves intenzív használat során rengeteg olyan dolog előkerül, ami a reklámokból bizony kimaradt, és persze vásárláskor sem igazán merült fel, pedig erősen befolyásolhatja a döntést. Sok szaküzletben az eladók tájékozatlansága óriási félreértésekre adhatott okot. Az év elején egyes helyeken, ahol csak megrendelésre lehetett beszerezni a CDR870-et, olyan tévhitek (félretájékoztatások) éltek, melyek szerint a készülék normál CD-R lemezre dolgozik (400-600Ft). Sajnos az sem merült fel, hogy a DAT-hoz hasonlóan a digitálisan átjátszott másolat már nem másolható digitális átvitellel. Természetesen a szerzői és kiadói jogvédelem miatt a készülékkel csak gyári CD-ről készíthető közvetlenül átjátszott másolat, és az is csak "Digital Audio" jelzésű lemezekre (900-1200Ft).

A konstrukció kiforratlanságára mutat kirívó példát a "CD szinkron" üzemmód, ahol a CDR870 érzékeli a bejövő digitális jelet és automatikusan megkezdi a felvételt; legalább is a használati utasítás szerint. Majdnem minden esetben tapasztalható az a "kis" kellemetlenség, hogy a felvétel csak mintegy fél másodperccel a lejátszás megkezdése után indul, ami zeneszámtól függően akár erősen hallható hibát is okozhat. A bajt tetézi, hogy alkalomadtán a felvétel megkezdésekor nem jut el a hangjel sem a kijelzőre sem a lemezre; így csak a reakcióidőnktől függ, milyen hosszú lesz a hibás track (minimum 4 másodperc). Furcsa jelenség, hogy a felvétel – Yamaha CDX-570-ről koaxiális kábelen – már a lejátszó "Pause" üzemmódjára elindul. A fenti rendellenességek oka valószínűleg a lassú, nem megfelelően kidolgozott vezérlő szoftver (,ami arra enged következtetni, hogy sürgűs volt a termék piacra dobása, így nem szántak elég időt a tesztelésre és javításra).

Megfigyelhető, hogy a "CD-R Digital Audio" lemezekre készített felvételeket egyes gyenge minőségű vagy kissé hibás beállítású CD lejátszók csak nagy nehézségek árán (hosszas keresés, folyamatos nyikorgó hang) tudják olvasni, mindamellett a gyári CD-ket kifogástalanul kezelik. Tehát valami mégsem az igazi!

Körülményessé teszi a kezelést az, hogy néhány fontos szolgáltatás csak a távirányítóról érhető el (közvetlen műsorszám-elérés, gyorskeresés).

A CDR870 a fentiek ellenére is rendkívül jó vétel, hiszen hibáit kiismerve (10-20 hibás CD) kiváló felvételek készíthetők vele. Mellette szól még néhány különös, könnyen kiaknázható rejtett tulajdonsága. Az amatőr felhasználók leleményessége olykor hihetetlen dolgokat képes véghezvinni. Szinte mesébe illő az a tény, hogy a CDR870-nel (meg egy kis ügyeskedéssel) felvétel készíthető hagyományos (és olcsó) CD-R lemezre, amely azután tovább is másolható digitális úton. (A burkolat megbontása nélkül!)

Kiderült ugyanis, hogy a "Digital Audio" jelű lemezt a CDR870 a fiók behúzása után azonosítja, és soha máskor. A lemezfiók kialakítását megvizsgálva észrevehetjük, hogy az kézzel kihúzható (,mintha szándékosan erre készült volna). Tehát a dolgunk mindössze annyi, hogy az azonosított üres lemezt kicseréljük egy hagyományos CD-R lemezre. A művelet velejárója, hogy így a lemezt az adott alkalommal tele kell írni és el kell végeztetni a lezáró műveletsort. (Felvétel közben a fiók véletlen kinyitása vagy egy esetleges áramkimaradás a lemez használhatatlanná válását okozza! Érdekes, hogy a már említett Yamaha CD lejátszó – sok készüléktől eltérően – a befejezetlen vagy hibás lemezeket is lejátsza, így vele ezekről a CD-kről is készíthető digitális másolat. Ez különben a kiváló vezérlő szoftvernek köszönhető.)

A CDR870 közvetlen digitális felvétel esetén a track-ek elejére azonosítójelet rak, ami letiltja a további digitális másolást. A sors iróniája, hogy a készülék, konstrukciós (talán szándékos) hibája miatt az azonosító jel bizonyos esetekben lemarad, például az alábbi felvételindítás során:

    ·   A RECORD gomb megnyomása a CDR870-en, amire a készülék felkészül a felvételre, villog a RECORD felirat a kijelzőn;
    ·   A PLAY gomb megnyomása a CDR870-en, amire megkezdődik a felvétel, a RECORD felirat folyamatosan világít;
    ·   Kb. 1s múlva kell indítani a jelforrást, amikor megkezdődik a tényleges hangfelvétel;
    ·   A műsorszám végén a CDR870-et a STOP gombbal kell megállítani. (Nem a PAUSE gombbal!)

A zeneszámokat ilyen módszerrel, egyesével felvéve, digitálisan újramásolható lemezt kapunk. Mivel a lemez behúzása után a készülék az azonosítás során a szükséges írásintenzitást is megállapítja, ajánlott az azonos gyártmányú CD-R és CD-R Digital Audio lemezek használata, de az illeszkedés próbálgatással is megállapítható. Egyetlen CD-R Digital Audio betöltőlemez csak kb. 80-100 betöltéshez használható, utána betelik az írástesztelő rész és a lemez már semmire sem használható. Emiatt célszerű a lemezt mintegy 70 betöltés után televenni és lezárni.

Jótanácsként még annyit, hogy a felvétel megkezdése előtt minden műsorszámnál ellenőrizzük azt, hogy el van-e látva másolást tiltó jellel (Copy Prohibit). Ha a CDR870 a felvétel elindítása után észleli a tiltó jelet, akkor a műsorszám 4. másodpercében áll meg és így egy hibás track keletkezik. (Ilyenkor a felvétel analóg módon befejezhető, ha a következő track felvételénél a forrást a hiba helyétől indítjuk.)

Végül: Az üzleti célból való jogtalan másolást a törvény szigorúan bünteti!

Philips CDR-880

(Köszönet a CDR870-nel kapcsolatos tapasztalataiért L. Krisztiánnak!)

 

  Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)

Vissza az oldal elejére

Vissza a főoldalra    Vissza az Zenei elektronika főoldalra